BUX
38591

Így szúrta el az IMF: államcsőd lett a vége

Örömteli hír volt a hét közepén, hogy az IMF végre elfogadta az Ukrajnának szánt 17,5 milliárd eurós kedvezményes hitelcsomagját, ám ez nem feledtetheti, hogy a nemzetközi közösség fél évre magára hagyta az új kijevi vezetést, hozzájárulva az ukrán állam csődjéhez.

Napi.hu, 2015. március 14. szombat, 12:25

A Nemzetközi Valutaalap igazgatósága szerdán döntött az Ukrajnának nyújtandó 17,5 milliárd dolláros új hiteléről, ám ez nem feledtetheti el, hogy az előző csomag utolsó részletét tavaly augusztusban utalták át Kijevnek - írja háttérelemzésében Timothy Ash, a Standard Bank feltörekvő piaci elemzője. Hiába tehát a sok locsogás és fecsegés arról, hogy a Nyugat nem hagyja magára Ukrajnát, az atlantista kijevi vezetés valójában hat hónapon át nem kapott gazdasági és pénzügyi segítséget.

Ash szerint ez rámutat a nyugati világot irányító vezetők felkészültségének, helyzetfelismerésének hiányosságaira. Ráadásul a végül megítélt támogatás nem annyi, mint amennyinek látszik. Ha megnézzük az IMF-hitelt, akkor láthatjuk, hogy - figyelembe véve az előző körből megmaradt forrást - valójában csak hatmilliárd dollár friss pénzt adnak Ukrajnának, amelyet további 7,5 milliárd dollár egészít ki az Egyesült Államoktól az Európai Uniótól és a Világbanktól.

Elkerülni a legrosszabbat

Eszerint valójában 13,5 milliárd dollárra számíthat a kijevi vezetés a következő négy évben - vessük ezt össze a 2010 tavasza óta Görögországba pumpált 240 milliárd euróval. A szakértő szerint lehet, hogy még erre a pénzre sem lenne szükség, ha a Nyugat az elmúlt fél évet üres fecsegés helyett azzal töltötte volna, hogy megelőzi Ukrajna pénzügyi összeomlását.

Mert pontosan ez a helyzet, ami megmutatkozik abban, hogy a hazai valuta 70 százalékot veszített értékéből, a gazdaság mély recesszióba hanyatlott és a kijevi vezetés arra kényszerült, hogy kérje az ország hitelezőitől az államadósság átütemezését, amely minden értelmes nyelven egyet jelent a fizetésképtelenséggel.

Ahogy egy elemző az IMF döntését kommentálva írta: ez a csomag arra jó, hogy elkerüljék a rendezetlen államcsődöt (ami persze ettől még az, ami: csőd). Így aztán a csődeljárás/adósságátütemezés pozitív hatással járhat, mérsékelheti a költségvetés terheit. Az IMF 15 milliárd dolláros áldozatot kér a hitelezőktől, ami régóta esedékes volt Ukrajna esetén.

Nagy kérdések

Ash szerint a Valutaalap új programjának sikerét javítja, hogy a regnáló kijevi kormány az elmúlt két évtized leginkább reformszellemű vezetése Ukrajnában. A lehető legjobb, legfelkészültebb társaságot kapja partnerül az IMF. Értik a reformok szükségességét, megvan programjuk a változtatások végrehajtására és szerencséjükre úgy tűnik, hogy a lakosság hajlandó áldozatokat hozni annak érdekében, hogy az országból nyugati típusú demokrácia és piacgazdaság váljon.

Sajnos van azonban néhány nagy kérdés, amelyek megválaszolása döntő befolyással lesz az ország jövőjére, akárki is álljon az élén. Vajon távol tartja-e Oroszország magát szomszédjától, és hagyja, hogy abba az irányba menjen, amelyet lakosságának többsége választott? Ad-e a Nyugat elég gazdasági-pénzügyi támogatást és rá tudja-e bírni Moszkvát a semleges magatartásra?

Az ország jövője ugyanis alapvetően rajta kívül álló erők döntésétől függ. Az ukránoknak arra kell ügyelniük, hogy ne halogassák a reformokat. Ezzel ugyanis indokot adhatnak a Nyugatnak arra, hogy elmismásolja azt a pénzügyi támogatást, amelyre életbe vágóan szükségük van.

Rút részletek

A Standard Bank elemzője ezután kimazsolázza az IMF-program néhány részletét. Feltűnőnek tartja, hogy a Valutalap szakértői az ukrán GDP 5,5 százalékos zuhanásával számolnak 2015-re. Durva szám, ám csak akkor lehet ilyen rossz, és nem rosszabb, ha nem újulnak ki a harcok Délkelet-Ukrajnában. A kijevi kormány számításai szerint a negatív forgatókönyv teljesülése esetén két számjegyű GDP-visszaesést szenvedne el a gazdaság.

Ebben az esetben az IMF programja kisiklana, hiszen kalkulációi, amelyeket kedvezőbb feltételek figyelembevételével végzett, fabatkát sem érnének. Ugyanakkor ez a lehetőség hívja fel igazán a figyelmet arra, milyen nagy a nyugati államok felelőssége abban, hogy visszatartsák Moszkvát a további beavatkozásoktól.

A Valutaalap kalkulációja szerint az államadósság 2015-ben eléri a GDP 94 százalékát. Tavaly év végén 72 százalékon, 2013-ban 40 százalékon állt ez a mutató. Miután a tartozások összege 80 milliárd dollár lehet, az idei GDP 85 milliárd dollárra várható. Jól látszik, milyen brutális ez az adat, ha mellé tesszük a 2013-as 178 milliárd dolláros GDP-t. (Szemben a 40 millió lakosú Ukrajnával a 10 milliós Magyarország GDP-je valamivel több, mint 100 milliárd dollár - a szerk.)