Így teljesít Magyarország? - itt az új jelentés

Idén 2,1 százalékos, jövőre 2,5 százalékos gazdasági növekedésre számít Magyarországon az Európai Bizottság (EB), míg az európai növekedésre világgazdasági tényezők jelenthetnek jelentős kihívásokat és kockázatokat - derül derül ki a brüsszeli testület téli gazdasági előrejelzéséből.
Szabó Zsuzsanna, 2016. február 4. csütörtök, 12:16

Magyarországon az Európai Bizottság (EB) friss előrejelzése szerint 2015-ben a magyar gazdaság növekedése 2,7 százalék lehetett, ami idén 2,1 százalékra lassulhat, viszont 2017-ben 2,5 százalékra gyorsulhat vissza. Mérséklődik ugyanis idén az EU-források felhasználása. Az EB előző, őszi előrejelzésében még 2,2 százalékos növekedéssel számolt Brüsszel 2016-ra, a 2017-es prognózison nem változtatott.

A 2016-os lassulás a bizottság szerint az uniós források felhasználásának lassulása, valamint a külső kereslet mérséklődése okozza. Ezt részben ellensúlyozza a magánfogyasztások több mint 3 százalékos növekedése, miután a személyi jövedelemadó 16-ról 15 százalékra való csökkentése révén több elkölthető jövedelem marad a lakosságnál. Ezt a folyamatot támogatja továbbá a kormány korábbi, devizahitelek forintosítására vonatkozó döntése is.

Az elemzők a lakosság ingatlanpiaci beruházásainak növekedésére is számítanak, miközben az uniós források felhasználásának lassulása az állami beruházásokat érintheti a legnagyobb mértékben, ami a 2016-os egész évi beruházási rátát is a negatív zónába húzhatja.

Jövőre ismét erősödik a gazdasági növekedés, amelynek a belső kereslet lesz a fő hajtóereje. Az előrejelzés szerint tovább nő a lakossági fogyasztás és a beruházási ráta is a pozitív zónába lendülhet, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) intézkedései pedig javítani fogják a kereskedelmi bankok hitelezési aktivitását. Kedvező hatása lesz a lakásépítés áfa 27-ről 5 százalékra történő csökkenésének is.

A nettó export viszont a 2016-osnál kisebb mértékben járul majd hozzá a gazdaság bővüléséhez, ami a folyó fizetési mérleg többletét is növelni fogja. A folyó fizetési mérleg egyenlege a bizottság legfrissebb előrejelzése szerint a GDP-arányában idén 5,6, jövőre 6,3 százalékos többlettel rendelkezhet, ami kissé magasabb a korábban prognosztizáltnál, ugyanis ősszel a bizottság még idénre 5,5, jövőre 6,1 szufficittel számolt.

Az előrejelzési horizonton a háztartások biztonsági megtakarítási hajlama is mérséklődni fog.

A foglalkoztatást már a magánszektor is javítja

A brüsszeli testület szerint a magyarországi munkanélküliség tovább csökken a 2015-ös 6,7 százalékos szintről idén 6, majd jövőre 5,2 százalékra. Ezek az adatok is alacsonyabbak az őszi előrejelzéseknél: akkor még 6,7 százalékos rátával számoltak az elemzők idénre, jövőre pedig 6,2 százalékkal. Az elemzés megjegyzi, hogy a foglalkoztatás már nem csak a kormány közmunkaprogramjának köszönhetően növekszik, hanem a magánszektor munkahelyteremtése miatt is.

Az infláció a 2015-ös mínusz 0,1 százalékos szintről 2016-ban 1,7, majd 2017-ben 2,5 százalékra gyorsulhat. A pénzromlás ütemét is nagyobbra becsülték ősszel, idén ugyanis 1,9 százalékos ütemmel számoltak, míg jövőre - a mostani, téli prognózishoz hasonlóan 2,5 százalékos ütemet írtak. A 3 százalékos inflációs célját az MNB 2017 vége előtt nem valószínű, hogy eléri.

Alacsonyabb hiány

A költségvetési hiány idén 2, jövőre 1,9 százalékos lehet a 2015-ös 2,1 százalék után. Az áht-számokat is lefelé módosította a bizottság: a tavaly őszi előrejelzésben még 2016-ra 2,1 százalékos deficittel számoltak, míg 2017-ben 2 százalékos szinttel. Az EB szerint a hiány növekedésének kockázatát hordozza magában több kormány által bejelentett intézkedés - egyebek mellett az adócsökkentés -, az állami földek eladásából származó egyszeri bevételek hatásának kifutása. Emellett a költségvetésre negatív kockázatot jelent még az új lakásvásárlási támogatás felülről nyitott jellege, a szűkre szabott működési költségek (főleg az egészségügyben). A termőföldek eladásából származó bevételek viszont felülmúlhatják a költségvetési terveket.

A strukturális deficit viszont a tavalyi 2,2 százalékról idén 2,5 százalékosra nőhet, majd 2,2 százalékra mérséklődhet 2017-ben.

A bruttó államadósság az EB előrejelzése szerint tovább mérséklődhet: a 2015-ös 75,8 százalékos GDP-arányos érték 2016-ban 74,3, majd 2017-ben 72,4 százalék lehet. Korábban 74,5, utóbbit 72,6 százalékot vártak.

Pozitív kockázatok

Az EB a magyar gazdaságra leselkedő kockázatok között említi az agrárszektort, ami lehúzta a tavalyi növekedést - így viszont 2016-ra a mezőgazdaság vártnál jobb teljesítménye pozitív kockázatot jelent.

Az MNB növekedési hitelprogramjának (nhp) lassú kivezetése és a korábban a pénzügyi szektort érintő intézkedések teljes végrehajtása javíthat a hitelezési környezeten és a korábban vártnál jobban segítheti a gazdasági növekedést.

Forrás: Európai Bizottság, Napi.hu-gyűjtés

Nőtt a lassú növekedés kockázata

Az európai gazdaság fellendülése immár negyedik éve tart, és a várakozások szerint folytatódik a szerény mértékű, elsősorban a fogyasztásból adódó növekedés, de a világgazdaság jelentős része lényeges kihívásokkal néz szembe, erősítve az európai növekedés kockázatait.

Az EB szerint ősz óta nem sokat változtak a növekedési kilátások, de emelkedett a vártnál kisebb növekedés kockázata, főként külső tényezők miatt. Az euróövezetben a tavalyi 1,6 százalék után idén 1,7, 2017-ben 1,9 százalékos növekedésre lehet számítani. Az előrejelzés szerint az EU gazdasága idén változatlanul 1,9 százalékkal bővülhet, jövőre ez 2 százalékra gyorsulhat.

A növekedésre erőtelesebb és hosszabban tartó pozitív hatást fejthet ki az alacsony olajár, a finanszírozási feltételek javulása és az alacsony euróárfolyam. Ezzel párhuzamosan viszont egyre határozottabban jelennek meg a gazdaságra kockázatot jelentő tényezők, egyebek mellett Kína és más feltörekvő gazdaság lassulása, a globális kereskedelem gyengülése, az amerikai kamatemelés, az olajárak további esése, illetve geopolitikai bizonytalanságok.

Jó hírek is vannak

A bizottság legfrissebb jelentése szerint 2015-ben valamennyi tagállamban javult vagy stagnált a gazdaság teljesítménye. Jövőre előreláthatólag már az uniós tagállami gazdaságok mindegyike bővülni fog. A GDP-növekedési ráták azonban továbbra is jelentős különbségeket mutatnak, egyrészt a strukturális sajátosságok, másrészt az eltérő konjunkturális helyzetek miatt - mutat rá a bizottság.

Az EU-ban idén és jövőre is a lakossági fogyasztás maradhat a növekedés fő mozgatórugója, de a munkaerő-piaci helyzet javulása és a rendelkezésre álló reáljövedelem növekedése is támogatja a növekedést. A beruházásokra pozitív hatással lesz az erősödő kereslet, a kedvezőbb haszonkulcsok, az előnyös finanszírozási feltételek és a hitelállomány-leépítésre irányuló nyomás fokozatos mérséklődése - olvasható a bizottság közleményében.

A foglalkoztatási arány szerény javulást mutathat: a munkanélküliségi ráta valószínűleg tovább csökken, bár a tavalyinál lassabb ütemben. A csökkenés azokban a tagállamokban lesz szembetűnőbb, ahol munkaerő-piaci reformokat hajtottak végre - mutat rá a bizottság. Az euróövezeti munkanélküliségi ráta a 2015-ös 11 százalékról 2016-ban 10,5, majd 2017-ben 10,2 százalékra mérséklődik. Az EU egészét tekintve a ráta a 2015-ös 9,5 százalékról idén 9, jövőre 8,7 százalékra csökkenhet.

Csökken a költségvetési hiány

Az euróövezeti tagállamok összesített költségvetési hiánya az előrejelzés szerint tovább csökken, ami a gazdasági tevékenység fellendülésének és kisebb mértékben az alacsonyabb kamatkiadásoknak köszönhető. Az euróövezet költségvetési hiánya 2015-ben a GDP 2,2 százalékára csökkent, míg az EU-é 2,5 százalékra. Ez a tendencia várhatóan folytatódik: 2016-ban az eurózónában a GDP 1,9, az EU egészében 2,2 százalék lehet a deficit, 2017-ben pedig az eurózónában a GDP 1,6 százalékára, az EU-ban 1,8 százalékra mérséklődhet a ráta. Az euróövezet GDP-arányos államadóssága a 2014-ben elért 94,5 százalékos csúcs (EU: 88,6 százalék) után 2017-ben 91,3 százalékra csökken (EU: 85,7 százalék).

Az euróövezeti éves infláció 2015 vége felé éppen csak meghaladta a nullát, mindenekelőtt az olajárak további esése miatt. A 2016-os év egészét tekintve az euróövezeti éves infláció a jelenlegi előrejelzés szerint csupán 0,5 százalék lesz, részben a továbbra is visszafogott bérnövekedésből adódóan, de a pénzromlás üteme fokozatosan gyorsul, így 2017-ben eléri az 1,5 százalékot, miután a magasabb bérek, a fokozott belső kereslet és az olajárak szerény növekedése nyomán erősödik az árnyomás.

Az euróövezeti exportnövekedés a 2015 második félévében tapasztalt mérséklődést követően 2016 folyamán ismét gyorsulhat. Ez az euró korábbi értékcsökkenéséből, az alacsonyabb fajlagos munkaköltségből és a külső kereslet fokozatos növekedéséből adódó, késleltetett hatásoknak tudható be - olvasható a bizottság közleményében.

HOZZÁSZÓLÁSOK