Az országspecifikus kilátások jelentős szóródásokat mutatnak ugyan, de a rövid távú előrejelzések mindenhol alacsonyabbak a korábbi előrejelzéseknél, a világgazdaság lefelé mutató kockázatai hangsúlyosabbnak mutatkoznak, mint akár csak pár hónapja is - véli Maurice Obstfeld, az IMF kutatási osztályának gazdasági tanácsadója és igazgatója.

A globális gazdaság tavaly 3,4 százalékkal nőtt, ami idén 3,1 százalékra lassulhat, jövőre viszont ismét erőre kap és 3,6 százalékra gyorsulhat vissza. Az IMF adataiból azonban kiderül, hogy az idei és a jövő évi adat is 0,2 százalékkal lassabb ütemet jelöl a 2015 júliusi prognózisokhoz képest. A fejlett gazdaságok növekedése idén 2 jövőre 2,2 százalékkal emelkedhet, ám ezek az ütemek is 0,1 illetve 0,2 százalékkal maradnak el a júliusi várakozásoktól. A fejlődő és feltörekvő gazdaságok idén 4, jövőre 4,5 százalékkal bővülhetnek, amely 0,2 százalékkal lassabb ütemet takar a júliusi előrejelzéshez képest.

Az infláció a fejlett gazdaságokban 2016-ban megugorhat, de még így is a jegybanki célok alatt maradhat. A fejlődő és feltörekvő gazdaságok esetében az infláció 2016-ban csökkenni fog, főleg azokban az országokban, ahol jelentősebb devizaleértékelődés zajlott az elmúlt hónapokban (Oroszország, Brazília).

Obstfeld szerint ezek az adatok egy olyan világgazdaságot mutatnak, amely legalább három erőteljes hatás metszéspontjába került:

  • egyrészt a kínai gazdaság átalakulása az export és beruházás által ösztönzött növekedés, valamint a feldolgozóipar dominanciája felől a fogyasztás és a szolgáltatások felé történő elmozdulással;
  • másrészt és ehhez kapcsolódóan a nyersanyagárak esése;
  • harmadrészt a közelgő amerikai kamatemelés, amelynek lehetnek globális következményei és a jelenlegi bizonytalanságokhoz is hozzáadódnak.

Ebben a globális környezetben, ahol jelen van a hosszú távú alacsony növekedés kockázata is, az IMF a döntéshozók számára kiemeli a tényleges és potenciális növekedés növelésének fontosságát.

A nagyobb képért kattintson!

Fejlett gazdaságok fellendülése a láthatáron

A fejlett gazdaságok enyhe növekedést mutathatnak ebben az évben. Emögött főleg az eurózóna és japán gazdaságának erősödése áll, amelyet az olajárak csökkenése, az alkalmazkodó monetáris politika, a javuló pénzügyi környezet, valamint néhány esetben devizaleértékelődés támogat. Az IMF ugyanakkor hozzáteszi: míg a növekedés - főleg Észak-Amerikában - gyorsulhat 2016-ban, a közép távú kilátások továbbra is visszafogottak a beruházások alacsonyabb szintje, a demográfiai folyamatok és a termelékenység gyenge növekedése miatt.

Gond a feltörekvő-fronton

A fejlődő és feltörekvő gazdaságok esetében a növekedési kilátások régiónként és országonként is jelentős különbségeket mutatnak, de a kilátások általában véve romlottak, miután a 2014-es 4,6 százalékos növekedési ütem idén 4 százalékra lassulhat - állapítja meg az IMF. A már ötödik éve tartó lassulás több okra vezethető vissza:

  • az olajexportőr gazdaságok gyenge növekedésére;
  • a hitelezési és beruházási boom utóhatásaként bekövetkezett kiigazításokra;
  • más nyersanyagok exportőreinek - például Latin-Amerika az exportárak esését követően - rosszabb gazdasági kilátásaira;
  • illetve geopolitika feszültségekre, miután több országban továbbra óriási gazdasági és társadalmi veszteséggel járó belső viszályok dúlnak.

Eközben a külső környezetből is egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek a feltörekvők. A kilátásba helyezett Fed-kamatemelés és az erősebb dollár már most több ország számára megdrágította a forráshoz jutást. Bár a kínai gazdaság lassulása eddig összhangban van az előrejelzésekkel, de a határon átnyúló hatása a korábban feltételezettnél nagyobbnak tűnik az alacsonyabb nyersanyagárak és a visszaesett importon keresztül.

A 2016-ra várható fellendülés az IMF szerint nem általános fellendülést takar, hanem többnyire egy kisebb mértékű recessziót vagy a 2015-ben gazdasági problémákkal küszködő (például Brazília, Oroszország, néhány Latin Amerikai ország, Közel-Kelet) gazdaságokban bekövetkező részleges normalizálódást, illetve a fejlett gazdaságok fellendülésének, valamint az Irán elleni szankciók enyhülésének hatását.

Az alacsony jövedelmű fejlődő országok gazdasága idén 4,8 százalékra lassul a tavalyi 6 százalékról főleg a nyersanyagárak esése és a kilátásba helyezett szigorodó pénzügyi kondíciók miatt.

Mire számíthatnak a világ fő gazdaságai

Az USA-ban az IMF várakozásai szerint folytatódik a gazdasági fellendülés, ami az alacsony energiaáraknak, a költségvetési szigor enyhülésének, megerősített mérlegnek és az ingatlanpiac javulásának köszönhető. Ezek a hatások több mint ellensúlyozhatják a dollár erősödéséből fakadó nettó export lassulását. Ennek eredményképpen az USA-ban az IMF idén 2,6, jövőre 2,8 százalékos növekedést vár. A hosszabb távú kilátások azonban gyengébbek, miután a potenciális növekedés csupán 2 százalék körül alakulhat az öregedő társadalom valamint a teljes tényezőtermelékenység alacsony növekedése miatt. Az USA-ban idén a pénzromlás üteme idén 0,1, jövőre 1,1 százalék lehet, a Fed 2 százalékos céljához csak hosszabb távon közelít.

Az eurózónában a fellendülés 2015-16-ban mérsékelt lehet, amit az alacsony olajár, a monetáris lazítás, az euró gyengülése támogat. Ugyanakkor a potenciális növekedés itt is gyenge a válság utóhatásai, demográfiai gondok, valamint a teljes tényezőtermelékenység lassulása miatt (utóbbi még a válság előtti időszakra visszanyúló problémát jelent). A gazdaság várhatóan idén 1,5 százalékra gyorsulhat a 2014-es 0,9 százalékos ütemről, jövőre pedig 1,6 százalékos lehet a gazdasági növekedés a valutaövezetben. Az eurózóna inflációja idén 0,2 százalék lehet, ami 2016-ban 1 százalékra gyorsulhat, de közép távon visszafogott maradhat.

A japán GDP a tavalyi 0,1 százalékos zsugorodás után idén 0,6, jövőre 1 százalékkal bővülhet. A gazdaság fokozatos erősödése a Bank of Japan újabb ösztönzőcsomagjának valamint az alacsonyabb olaj- és egyéb nyersanyagáraknak köszönhető.

A kínai gazdaság növekedése várhatóan idén 6,8, jövőre 6,3 százalékra lassul, miután a megelőző időszak ingatlanpiaci-, hitel- és beruházási lufijai leeresztenek. Az IMF várakozásai szerint az erre válaszként adott intézkedések a hitel- és beruházási boomból fakadó sérülékenységet csökkentik majd és nem cél, hogy teljesen ellensúlyozza a háttérben zajló aktivitás lassulását. Az ezzel párhuzamosan végrehajtott strukturális reformok az alacsonyabb olaj- és nyersanyagárak hatására várhatóan a fogyasztásorientált aktivitás erősödik majd, részben ellensúlyozva a gazdasági növekedés lassulását. A részvénypiacokon bekövetkezett esésnek csak csekély hatása lehet a fogyasztásra, a jelenlegi pénzpiaci kilengések az IMF szerint makrogazdaságra gyakorolt jelentősebb hatás nélkül zajlik el.

A Független Államok Közössége (FÁK) gazdasági teljesítménye továbbra is nagyon gyenge marad, leginkább Oroszország recessziója és annak regionális hatása miatt, valamint az ukrán gazdaság további komoly zsugorodása miatt. A FÁK gazdasága ezek alapján idén várhatóan 2,7 százalékkal esik a tavalyi 1 százalékos bővülés után, majd 2016-ban ismét visszatérhet a pozitív zónába egy 0,5 százalékos növekedéssel. Az orosz gazdaság az IMF várakozásai szerint 3,8 százalékot esik idén a nemzetközi szankciók, az alacsony olajárak és strukturális gyengeségek miatt. Az orosz gazdaság 2016-ban további 0,6 százalékkal zsugorodhat. Az ukrán gazdaság az idei várható 9 százalékos zuhanás után 2016-ban 2 százalékos növekedési ütemre térhet vissza az IMF várakozásai szerint.

A fejlődő és feltörekvő európai gazdaságok 2015-16-ban mérsékelt, 3 százalékos növekedéssel számolhatnak, miután a régióra is kedvező hatással vannak az alacsony olajárak és az eurózóna fokozatos erősödése, igaz, erre a régióra is kihatott Oroszország recessziója és a beruházásoknál még mindig magas vállalati hitelállomány. Utóbbi a politikai bizonytalanságokkal együtt például Törökországban továbbra is visszafoghatja a belső keresletet - itt a gazdaság idén és jövőre is 3 százalék körüli bővülést produkálhat.

A kelet-közép-európai régió növekedése relatíve erőteljes marad, idén Magyarország és Lengyelország 3 illetve 3,5 százalékkal növekedhet, míg - Románia kivételével  - a délkelet-európai országok gyengébben teljesíthetnek; Bulgária, Horvátország és Szerbia 2 százalék alatti növekedést mutathat.

Mit mond Magyarországról az IMF?

Az IMF várakozásai szerint Magyarországon idén 3 százalékra lassulhat a gazdasági növekedés a tavalyi 3,6 százalékos ütemről, majd jövőre tovább lassulhat 2,5 százalékra. A Valutaalap áprilisban még 2015-re 2,7, 2016-ra 2,3 százalékos GDP-bővülést várt.

Az infláció idén 0,3 százalékos lehet, ami jövőre 2,3 százalékra gyorsulhat. Az IMF az áprilisi előrejelzésében még azzal számolt, hogy idén a tavalyihoz képest változatlan marad a pénzromlás üteme, míg a jövő évre vonatkozó előrejelzésén nem változtatott.

A folyó fizetési mérleg idei 5 százalékos többlete 4,3 százalékos szufficitre apadhat jövőre. Az IMF mindkét évre vonatkozó adatot felfelé módosította 4,8 illetve 4,1 százalékos többletről.

A munkanélküliségi ráta idén 7,3 százalékos lehet, ami jövőre 7 százalékra mérséklődhet. Áprilisban az idei évre nagyobb, 7,6 százalékos, jövőre 7,4 százalékos munkanélküliséggel számolt az IMF.

A MNB legfrissebb inflációs jelentése ezzel szemben 2015-re 3,2, 2016-ra 2,5 százalékos GDP-növekedéssel számol. A pénzromlás üteme idén 0 százalékos lehet, ami jövőre 1,9 százalékra gyorsulhat. A munkanélküliség pedig az MNB szerint idén 6,8, jövőre 6,2 százalékos lehet. A folyó fizetési mérleg esetében jelentős eltérés mutatkozik az MNB és az IMF előrejelzése között: 2015-re az MNB erre az évre 5,4, jövőre pedig 6,6 százalékos többlettel számol az IMF 5 illetve 4,3 százalékos szufficitjével szemben. Utóbbi oka az lehet, hogy az exportnál az idei magas ütem fennmaradásával kalkulál az MNB, míg az importnál kissebb emelkedésre számít, mint az IMF.

Kellemes meglepetésre ne számoljon senki!

A rövid távú kilátásokat fenyegető kockázatok miatt a globális növekedés nagyobb valószínűséggel elmarad a várakozásoktól, mintsem kellemes meglepetéssel szolgáljon - figyelmeztet a Valutaalap.

A legfontosabb folyamatok, amelyek megakaszthatják a globális fellendülést:

  • Alacsonyabb olaj- illetve más nyersanyagárak (ez már most is komoly problémákat jelent Oroszországnak, Venezuelának és Nigériának).
  • Kína vártnál nagyobb lassulása, amennyiben a piacorientáltabb és fogyasztás vezérelt gazdaságra való áttérés a vártnál nehezebben megy végbe.
  • A pénz- és tőkepiaci eszközárakban történő elmozdulások, valamint a pénzpiaci volatilitás további növekedése. Ez akár a feltörekvő gazdaságok esetében tőkekivonással is járhat, de belejátszhat a Kína potenciális gazdasági növekedése miatti aggodalom, Görögország jövője az eurózónában, egy hirtelen olajáresés hatása, illetve olyan tovaterjedő hatásoktól való félelem, amely gerjeszti a piaci volatilitást.
  • A dollár további erősödése, amely a dollárban eladósodott gazdaságoknak - főleg olyanoknak, ahol a vállalatok devizahitelei az elmúlt években megugrottak - jelenthet mérlegproblémákat illetve finanszírozási kockázatokat.
  • Fokozódó geopolitikai kockázatok Ukrajnában, a Közel-Keleten, Afrika egyes részein nagyobb bizonytalanságot eredményezhetnek.

Így kerülhető el az alacsony növekedés csapdája

Az IMF előrejelzése aláhúzza a tényleges és potenciális növekedés fontosságát, az elemzés szerint ennek továbbra is prioritást kell élveznie a döntéshozatalokban. A Valutaalap szerint a fejlett gazdaságokban az alkalmazkodó monetáris politika továbbra is létfontosságú a pénzügyi szektor kockázatainak korlátok között tartására használatos intézkedések mellett. Azon gazdaságok esetében, ahol van pénzügyi ösztönzésre mozgástér (pl. Németország), ösztönözni kellene az állami beruházásokat, főleg a minőségi infrastrukturális fejlesztések terén.

Ebből a jelentésből sem maradt ki a strukturális reformok fontosságának hangsúlyozása, jóllehet azok országspecifikusak. Az IMF főleg a munkaerő-piaci részvétel ösztönzését, a munkaerő-piaci alkalmazkodás könnyítését, az adósságállomány kezelését és főleg a szolgáltató szektorban a piacra lépési korlátok csökkentését emeli ki.

Az IMF szerint sok feltörekvő gazdaság növelte a külső sokkokkal szembeni ellenálló képességét a nagyobb árfolyam-rugalmasságnak, a magasabb devizatartaléknak, a közvetlen működőtőke-beáramlásra való nagyobb hagyatkozásnak, a helyi devizában történő külső finanszírozásnak és az általánosságban is erősebb monetáris politikai kereteknek köszönhetően.

Mindettől függetlenül mind a fejlődő, mind a feltörekvő gazdaságok jelentős nehézségekkel szembesülnek, amint a kereslet ösztönzése és a lassuló tényleges és potenciális gazdasági növekedés, valamint a sérülékenység csökkentése között próbálják megtalálni a megfelelő egyensúlyt. A monetáris mozgástér jelentős eltéréseket mutat országonként a makrogazdasági helyzet és a nyersanyag-ársokkoknak való kitettség, valamint a külső, pénzügyi és költségvetési sebezhetőség függvényében. A Valutaalap ezért arra hívja fel a figyelmet, hogy az árfolyam-politikának nem szabad szem elől tévesztenie a pénzügyi stabilitást, ugyanakkor az országoknak diverzifikálniuk is kell a gazdaságukat. A termelékenység növelését és a termelés előtt tornyosuló akadályok lebontását célzó strukturális reformok segíthetnek az országok exportbázisainak diverzifikálásában - állapítja meg az IMF.