Így trükközne a lengyel államfő

A lengyel államfő a héten mutatta be az általa megvétózott igazságügyi reformra vonatkozó jogszabályok új javaslatait. A tervezet - a bejelentéskor még nem ismert - részletei alapján viszont úgy tűnik, hogy a fő veszély nem hárult el, még mindig lehetősége lenne a kormánypártnak politikai kontrollt gyakorolni a bírák kinevezése és a legfelsőbb bíróság felett.
Szabó Zsuzsanna, 2017. szeptember 28. csütörtök, 19:07

Andrzej Duda lengyel államfő szeptember 25-én (hétfőn) ismertette az általa júliusban megvétózott, az Európai Bizottság által is kifogásolt bírósági törvények új tervezeteit, valamint az ehhez fűződő alkotmánymódosítási javaslatot.

A javaslat szövegéből az derül ki a bne Intellinews régiós portál cikke szerint, hogy az igazságügyi reformra tett javaslat még mindig lehetővé teszi a hatalmon lévő Jog és Igazságosság Pártjának (PiS), hogy politikai kontroll alá helyezze a bírák kinevezését és a legfelsőbb bíróságot. Miközben Duda azon ügyködik, hogy megerősítse a pozícióját, az általa hétfőn benyújtott javaslat alapvetően nem áll szemben a kormány stratégiájával, mely fennhatósága alá vonná a bíróságot Lengyelországban.

A harc folytatódik Brüsszellel

Ez ugyanakkor annak a valószínűségét is növeli, hogy az Európai Bizottsággal folytatott konfrontálódás, mely Lengyelországot a jogállamiság aláásásával vádolja, folytatódik. Ez azt is jelenti - értékeli a helyzetet a bne -, hogy a korábban feltételezettnél az is kevésbé valószínű, hogy Duda dacolni fog a PiS-sel és épít fel egy saját erőközpontot.

A hétfőn ismertetett javaslata a legfelsőbb bíróságról és az országos igazságszolgáltatási tanácsról (KRS) nem engedné, hogy a legfelsőbb bíróságon a teljes bírói kart lecseréljék és bizonyos szintű együttműködésre kényszerítené a politikai pártokat a KRS tagjainak megválasztására. Duda azt javasolta, hogy a parlament háromötödös többséggel válassza meg a tagjait, ekkora többsége viszont nincs a PiS-nek. A PiS parlamenti többsége viszont még így is elég arra, hogy a párt biztosítani tudja a KRS-tagok többségének lojalitását - jegyzi meg a bne. (A KRS-re vonatkozó javaslat megvalósulásához alkotmánymódosításra is szükség lett volna, de azt később visszavonta Duda, mondván az ahhoz szükséges kétharmados támogatottság nem lett volna meg - a szerk.)

Duda javaslata, hogy 65 éves korukban nyugdíjazzák a bírákat, kivéve, ha az államfő személyesen engedélyezi, hogy tovább dolgozzon, azt is jelentené, hogy a legfelsőbb bíróság jelenlegi vezetőjének, Malgorzata Gersdorfnak - aki mellesleg a kormány kritikusa is - nyugdíjba kellene vonulnia idén, ha a jogszabályt elfogadják és ha az elnök nem járul hozzá Gelsdorf megbízatásának meghosszabbításához.

Támogatói bázis is kellene

Duda javaslatainak bemutatása - anélkül, hogy annak teljes szövegét is napvilágra hozták volna akkor - azt a benyomást keltette, hogy Duda ezzel valamennyi függetlenséget szeretne kiharcolni a PiS-től. Ez még így is lehetséges, de ez úgy tűnik, hogy a távolabbi jövőbe tolódik - jegyezte meg a bne-nek Ottilia Dhand, a Teneo Intelligence munkatársa.

Miközben Duda próbál nagyobb szerepet játszani a lengyel politikában, meg kellene találnia azt az alternatív támogatói bázist, ami a PiS hatalmi és társadalmi erejének riválisa lehetne - tette hozzá a szakember. Ezt a bázist az antiszemita Kukiz Mozgalommal együttműködve vagy függetlenül találhatná meg, ez viszont még hiányzik, így jelenleg még alkalmazkodnia kell a PiS-hez.

A bne emlékeztet, hogy a PiS azon törekvései ellen, hogy a legfelsőbb bíróság bíráit lecserélje és kontrollálja a KRS-t, az Európai Bizottság is kifogást emelt, sőt, még az EU nukleáris opciójaként emlegetett 7. cikkely szerinti eljárás elindítását is kilátásba helyezte, amire az EU történetében még nem volt példa. Utóbbi jogszerűségét vitatja a PiS, a bizottság kifogásait pedig alaptalannak tartja.

A PiS azt hangoztatja, hogy az egész reformra azért van szükség, hogy visszaszorítsák a "korporatizmust" és a rendszert jobban szolgálhassa az állampolgárokat.

HOZZÁSZÓLÁSOK