BUX
38735

Így ütheti ki szomszédait Magyarország

Alábbhagyott a pénzügyi sajtó kezdeti lelkesedése a devizahitelek kezelésének magyar módszerével kapcsolatban. A Financial Times sem vitatta a dicséreteket a svájci frank árfolyamgátjának feloldásakor, hogy ez óvta meg az adósokat, ma már azonban nem ajánlja más országoknak a módszer átvételét.

Napi.hu, 2015. január 29. csütörtök, 09:23

Kétszer meg kellene gondolniuk Magyarország szomszédainak, mielőtt átveszik a magyar kormány módszereit a devizahitelek kezelésével kapcsolatban - írja a Financial Times (FT). Amikor a svájci nemzeti bank két hete feladta a nemzeti valuta 1,2 frank/eurós szintjének védelmét, ötödével megugrott a lengyel, a holland, a román és a szerb devizaadósok törlesztőrészlete. Magyar társaik viszont a tavaly ősszel rögzített árfolyamnak köszönhetően ezúttal kimaradtak a rosszból.

A magyar kormány ezért dicséretet kapott a nemzetközi pénzügyi sajtótól is. Kevesebb szó esett a siker áráról. Az FT pénzügyi egyszereggyel kezdi. Ha sok háztatás küszködik devizahitel-törlesztéssel, akkor kevesebb pénzük marad fogyasztásra, ami fékezi a gazdasági növekedést. Ha kölcsönök nagy része behajthatatlanná válik, az leradírozza a bankok profitját, ami visszafogja a hitelezést, azaz ismét csak hátráltatja a gazdaságot.

Tervek

A hitelek forintosítása jelentős veszteség elszámolására kényszerítheti a pénzügyi szektort - erre hívta fel a Fitch hitelminősítő a figyelmet múlt heti jelentésében, amelyben arról ír, hogy a svájci jegybank döntésének "kezelhető azonnali hatása van" a legtöbb svájcifrank-hitelt nyújtó pénzintézetekre, elsősorban az osztrák bankokra. Többségük - Raiffeisent kivéve - Ausztriában helyzete ki ezeket a kölcsönöket, amelyek jobb minőségűek, mint a csóró kelet-európaiaknak adott devizahiteleknek.

Az új helyzetben a román kormány azt tervezi, hogy kiterjeszti azt a programját, amely mérsékli a legkisebb jövedelemmel rendelkező adósok terheit, a horvát parlament egy évre az erősödés előtti szinten rögzítette a frank/kuna árfolyamot, a lengyel vezetés pedig felszólította a bankokat, hogy mérsékeljék a svájcifrank-hitelek kamatát, igaz, a miniszterelnök-helyettesek szerdán közölte, hogy nem terveznek "magyar megoldást".

Politikai nyomás

A helyzet azonban az, hogy Horvátországban és Lengyelországban is parlamenti választások lesznek idén, így a devizahitelesek szövetségei sikeresen gyakorolhatnak nyomást a politikusokra, keményebb beavatkozást, a magyar út követését követelve. Nem fogják felhívni a figyelmet azokra a ballépésekre, amelyeket az Orbán-kormány tett a probléma kaotikus kezelése során.

A magyar módszer lényege, hogy a felelősséget a külföldi bankokra hárítják, mondván: nem figyelmeztették a kockázatokra ügyfeleiket. Sok bankár azonban úgy látja, azért büntetik a túlzott profitra hivatkozva az ágazatot, hogy egyes pénzintézetek tulajdonosait végül érdekeltségeik eladására kényszeríthessék, ami lehetővé teszi az állami befolyás növelését a pénzügyi szektorban - árulja el az itthon jól ismert elméletet külföldi olvasóinak az FT.

Óvatosan!

Ezután ismerteti a bankokat sújtó különféle adókat, a végtörlesztést és megjegyzi, hogy az MNB kilencmilliárd eurónyi forrást biztosított a devizahitelek átváltásához, hogy a bankok devizakereslete ne gyengítse meg brutálisan a forintot. Látni kell azonban, hogy a magyar alapkamat jelenleg 2,1 százalék, így az "új" forinthitelek ára kezelhetőnek mondható, míg például a szerb kamat nyolc százalék, ezért ott a devizahitelekből csak megfizethetetlenül magas kamaton nyújtott dinárhitelt lehetne csinálni.

Más régiós országokban pedig az jelenthet gondot, hogy a jegybankok nem lennének képesek kellő mennyiségű devizát adni az átváltáshoz. Boris Vujcic, a horvát központi bank elnöke például arra figyelmeztetett, hogy a magyar módszer átvétele 3,2 milliárd euróba kerülne a horvát bankoknak, ami devizatartalékuk 30 százaléka.

Az FT végül is emlékeztet arra, hogy a pénzügyi válság előtt kevesen ostorozták a pénzügyi szektort a devizahitelek miatt (és a politikusok feltűnően hiányoztak azok közül, akik a veszélyekre figyelmeztettek). Ez jó indok lehet arra, hogy azok a kormányok, amelyek energikus eszközökkel akarják megoldani devizahitelek problémáját, tartózkodjanak attól, hogy politikai megfontolásokból megnyomorgassák a bankokat. Inkább meg kellene osztani a terheket az érintettek között.