Ilyen is van: döntött az EU, kit akar kormányfőnek

Az eurózóna kormányai azt tervezik, hogy az év végével formálisan lezárják az EU és az IMF gyámkodását Görögország felett. Ezzel javulna Antonisz Szamarasz miniszterelnök újraválasztási esélye az elkerülhetetlennek látszó előrehozott parlamenti választásokon a jövő év elején.
Napi.hu, 2014. november 5. szerda, 10:38

Az eurózóna vezetői azon gondolkodnak, hogy már 2014 végén lezárnák az EU és az IMF görögországi segélyprogramját. A kedvezményes hitelből megmaradt 11 milliárd eurót az övezet biztonsági alapjában (ESM) elkülönített számlára helyeznék. Ebből vehetne fel hitelt a görög kormány, ha a piaci kötvénykibocsátás túl drágának bizonyulna - jelentette a Financial Times. Az elképzelésről először az eurózóna pénzügyminiszterei tárgyalnak e heti ülésükön.

Ha elfogadják a tervet, akkor Antonisz Szamarasz miniszterelnök bejelentheti, hogy a Görögország kilépett a segélyprogramból, következésképpen vége az ehhez kapcsolódó felülvizsgálatoknak. Ezzel jó pontot szerezhetne a görögöknél, akik mindennél jobban gyűlölik a hírhedt trojka látogatásait Athénban. Ezek azok az ellenőrzések, amelyeken az EU, az Európai Központi Bank (ECB) és az a szakértőiből küldöttség felülvizsgálja, hogy a kormány végrehajtotta-e azokat megszorításokat, amelyeket az EU és az IMF megkövetelt a görög társadalomtól.

Pánik

Szamarasz néhány hete kész helyzetet teremtett azzal, hogy megszavaztatta a parlamentet az EU-IMF segélyprogram lezárásáról. Ahogy az várható volt, a képviselők többsége támogatta a lépést, ám a pénzpiaci befektetők úgy vélték, hogy Görögország a külső támogatás nélkül, önállóan, piaci kötvénykibocsátásokkal nem lesz képes finanszírozni államháztartását.

Kisebb pánik tört ki: az eladási hullámban a tízéves állampapírok hozama kilenc százalékra - finanszírozhatatlan szintre - ugrott. A miniszterelnök már akkor is arról beszélt, hogy a görög bankok feltőkésítésére szánt 11 milliárd eurót külön alapba kellene helyezni biztonsági tartaléknak az ilyen esetekre. A uniós javaslat támogatói most úgy vélik, hogy a 11 milliárdos biztosíték elég lehet ahhoz, hogy a pénzpiacok megnyugodjanak.

Marad az IMF?

Egy hete ugyanis világossá vált, hogy az ország bankjainak nincs szükségük erre a pénzre. Az ECB stressztesztje azt az eredményt hozta, hogy a legnagyobb görög bankok büdzséjén 2013 végén ugyan 8,7 milliárd eurós lyuk tátongott, ám azóta 6,5 milliárd eurót begyűjtöttek a tőkepiacról, következésképpen csak az a kérdés, hogy a két összeg különbségét is meg tudják-e szerezni önállóan. Ha igen, akkor félre lehet tenni a teljes 11 milliárd eurót.

Nyitott kérdés, hogy ha az eurózóna államai el is engedik Görögország kezét, mi lesz az IMF-fel. Németország azt szeretné, ha a Valutaalap független, hiteles ellenőrként továbbra ott sertepeltélne a görög politikusok körül, akik nem arról híresek, hogy skrupulózusan precizitással bánnak a közpénzekkel. Ha azonban az IMF marad, akkor belső szabályainak megfelelően negyedévente ellenőrzéseket kell végrehajtania - azaz nem teljesen lehetne eltüntetni a görög nép életéből a gyűlölt trojka utált szaglászásait.

Puhább lett

Ez kockára teheti az egész terv sikerét. Az eurózóna vezetőinek ugyanis az a célja, hogy segítséget adjanak a görög kormányfőnek, akire várhatóan márciusban előrehozott választások várnak. A helyzet a következő: az államfő mandátuma lejár, a helyére Szamarasznak kell utódot jelölnie, akinek megválasztásához a parlamenti ellenzék támogatására is szükség lenne. Ezt azonban várhatóan nem kapja meg, viszont ha sikertelen államfőválasztás, akkor a törvény szerint előrehozott parlamenti választást kell kiírni. Ez lehet márciusban.

Nem csoda, hogy az ellenzék vezető ereje, a radikális baloldali Sziriza az előrehozott választásokban érdekelt, ugyanis a közvélemény-kutatások szerint 4-11 százalékponttal vezet a jobboldali kormánypárt, az Új Demokrácia előtt - emlékeztetett a Reuters. A párt vezetője, a 40 éves, ifjú korában a kommunistákkal szimpatizáló Alekszisz Ciprasz jelenleg az ország legnépszerűbb politikusa. A tavaszi európai parlamenti választások után, amelyet a Sziriza fölényesen megnyert, lényegesen puhított korábbi radikalizmusán.

Hasta la vista, Che

Az elmúlt hónapokban kormányfő-várományosként lépett fel: találkozott mások mellett Mario Draghival, az ECB elnökével és Heinz Fischer osztrák államfővel. Nem követeli az EU-val és az IMF-fel kötött megállapodás teljes elvetését, csak puhítana annak feltételein, például a visszafordítaná a minimálbér csökkentését, továbbá megállítaná a közalkalmazotti elbocsátásokat és az állami vagyon privatizációját.

Eközben a növekedés ösztönzésének fontosságára hivatkozik - átvéve a francia és az olasz baloldali vezetés szövegét. A Sziriza nem kockáztatná meg a GDP 175 százalékára nőtt államadósság leírását sem, amivel államcsődbe taszítaná Görögországot, "csupán" a törlesztési feltételek "újratárgyalásáról" beszél. Arra hivatkoznak, hogy Görögország problémája egész Európa problémája. Van ebben valami, hiszen a 318 milliárdos tartozás nagyját az eurózóna kormányai hitelezik. Jelképe a változásnak, hogy Che Guevara portréja lekerült a pártszékház faláról.

Álmok

Egyes európai tisztviselők szerint az ilyesfajta elképzelések az álmok világába tartoznak. Az összesen 240 milliárd euró ráfordításával kétszer megmentett Görögország nincs abban a helyzetben, hogy alkudozzon. A hitelezők amúgy is adtak már kedvezményeket: haladékot adtak a tízéves tartozások törlesztésére, az ECB és az eurózónás jegybankok elengedték a kezükben lévő görög kötvények kamatát. A további engedményekért minden bizonnyal kérni fognak valamit cserébe.

Az EU terve, hogy hátszelet fúj a kormánypártnak az előrehozott választások előtt, amivel hatalmon tarthatja a jelenlegi vezetést, nem esélytelen. Szamarasznak van ideje visszaszerezni támogatottságát, feltéve, hogy úgy léphet fel, mint aki kivezette Görögországot a nemzetközi hitelezők gyámsága alól. A Sziriza nagy fölénnyel vezet, de a kormányfő imázsa is nagyon erős - értékeli a helyzetet Takisz Teodorikosz, a GPO közvélemény-kutató cég vezetője. A harc szoros lesz.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

bandesz, 2014.11.05 13:27

ujabb szep peldaja a demokracianak meg a jogallamisagnak h kulfoldon mondjak meg mit csinaljon vagy kit valasszon egy orszag miniszterelnoknek..
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html