Az elemzőket is meglepve recesszióba süllyedt a japán gazdaság - jelentette a BBC. A GDP 1,6 százalékkal zsugorodott a harmadik negyedévben 2013 azonos időszakához képest, szemben a szakértők átlagosan 2,1 százalékos növekedési várakozásával. Miután április és június között 7,3 százalékkal hanyatlott a GDP, teljesült az a szabály, amely szerint ha egy gazdaság két egymást követő negyedévben zsugorodik, akkor recesszióról beszélünk.

A GDP-adat részleteiből kiderül, hogy a magánfogyasztás, amely a GDP 60 százalékát adja, jóval gyengébben alakult a vártnál. Az ok egyértelmű: a fogyasztási adó (nagyjából megfelel a magyar áfának) tavaszi emelése 5-ről 8 százalékra, ami visszavetette a vásárlásokat. A rossz adat hírére a japán valuta 117 jen/dollárra gyengült a dollárral szemben, ám később visszatért a 116-os szint alá. A tokiói tőzsde vezető indexe, a Nikkei-225 hétfőn három százalékkal pénteki értéke alatt zárt.

Jöhet a választás

Ráadásul a helyzet még rosszabbnak látszik, ha hosszabb távon vizsgáljuk - derül ki Glenn Levine, a Moody's Analytics elemző cég vezető közgazdászának szavaiból. A japán GDP az elmúlt négy negyedévből háromban csökkent - fejtegeti -, így igen valószínű, hogy Abe Sinzo miniszterelnök előrehozott választásokat kezdeményez.

Ezen adhatnának ugyanis felhatalmazást neki a választók ahhoz, hogy elhalassza a fogyasztási adó további emelését. Még az Abe hatalomra kerülése előtti kormány döntött arról, hogy 2015 őszén 10 százalékra viszik fel ezt az adót, ugyanis szükség van a bevételre az irdatlan, a GDP 230 százalékához közelítő államadósság csökkentéséhez.

Ösztönzés

Abe 2012 végén került hatalomra azzal az ígérettel, hogy kimozdítja japán gazdaságot a 20 éven át tartó deflációból és stagnálásból. Kormánya 2013 tavaszától dollármilliárdokat pumpált a gazdaságba egyebek mellett infrastrukturális fejlesztések formájában, miközben a Bank of Japan óriási monetáris enyhítésbe kezdett. Az utóbbi részeként elkezdték vásárolni az államkötvényeket, így az óriási kereslet lenyomta azok hozamát - emlékeztet Rupert Wingfield-Hayes, a BBC makrogazdasági szakírója.

Emiatt a befektetők elvitték a pénzüket a kötvényekből a részvényekbe, és a tőzsde szárnyalni kezdett. A jenkiáramlás miatt gyengült a japán valuta, ami felpörgette az exportot. Mindezek eredményeként 2013 közepére a japán gazdaság erősnek látszó növekedési pályára állt.

Az akna

Ekkor léptek rá a időzített aknára. Abe úgy vélte, elég erős a tempó ahhoz, hogy elviseljék a korábban elhatározott adóemelés borítékolható keresletcsökkentő hatását, ezért nem vizsgálták felül az előző kormány adóemelési programját. (2014 tavaszát megelőzően 20 éven át nem emelték a fogyasztási adót Japánban.) Ez a számítás azonban nem jött be. A japán fogyasztók egyszerűen leálltak a vásárlásokkal, ami végül elvezetett a recesszióhoz.

Hogyan romolhattak el a dolgok? A jen gyengülésének köszönhetően a japán vállalatok óriási bevételekhez jutottak, ám ahelyett, hogy ebből emelték volna alkalmazottaik bérét, egyszerűen ráültek a pénzre - magyarázza Wingfield-Hayes. Eközben a nagy tőzsdei fellendülés csak az emberek egy töredékének hozott pluszjövedelmet, ugyanis a japánok 80 százalékának nincs részvénye. A nagy többség jövedelme stagnál vagy csökken, ezért az adóemelés nyomán az emberek még szegényebbnek érzik magukat, és kevesebbet vásárolnak.