Hogyan lehet elrabolni egy országtól a demokráciáját? - teszi fel a kérdés John Shattuck harvardi politológus professzor (a budapesti CEU volt elnök-rektora - a szerk.) a Boston Globe internetes portálján megjelent cikke elején. Szerinte Orbán Viktor Magyarország "erős embere" Vlagyimir Putyin orosz államfő nyomában járva megmutatta, hogyan kell ezt csinálni.

A 2008-2009-es gazdasági válságot követő félelem és elégedetlenség hullámán hatalomra került Orbán rátámadt a médiára, az igazságszolgáltatásra, a civil társadalomra, a jog uralmának érvényesülésére, illetve a kisebbségek jogaira, és aláásta ezek függetlenségét. Hatalmát a politikai radikalizmusra és az idegengyűlöletre alapozva konszolidálta.

Jé, pont olyan!

Hét hónapos elnöksége alapján Donald Trump Orbán utánzójának tűnik. Az USA államfője az emberek ellenségének minősítette az újságírókat, azzal vádolja a nagy sajtóorgánumokat, hogy fake newst, azaz hamis híreket gyártanak, kikezdte az igazságszolgáltatás, a bírók függetlenségét. Azzal hogy masszív választási csalást emlegetett, megkérdőjelezte a választási rendszerben dolgozó civil megbízottak tisztességét.

Felülemelkedett a gyűlölet-bűncselekmények és rasszizmus terjedésén, végül visszaélt a hatalmával, amikor nyomást gyakorolt az FBI igazgatójára annak érdekében, hogy beszüntesse a vizsgálatot Trump tavalyi kampánycsapatának orosz kapcsolatai ügyében.

Nem az az ország

Shattuck szerint az USA demokráciája strapabíróbb a magyar politikai rendszernél. Ugyanakkor Trumpot veszélyesebbé teszi Orbánnál, hogy bizonytalanul téblábol a politika porondján. Az amerikai alkotmány körülhatárolja az elnöki hatalmat, hogy elejét vegye a visszaéléseknek.

Ez működött Richard Nixon esetében, aki a végrehajtó hatalom és a hírszerzés felhasználásával megsértette a polgári jogokat. George W. Bush a terror elleni háborúhoz kapcsolódó esetekben engedélyezte volna a hatóságoknak a kínvallatást, ám ennek ellenállt a Pentagon, a kongresszus és a bíróságok is.

Ellenállás

Szemben Magyarországgal az Egyesül Államoknak decentralizált, sokágú kormányzati rendszere van, amelyet nehéz Washingtonból ellenőrizni - utal a politikus a jelentős önállóságot élvező tagállamokra, illetve a kétkamarás törvényhozásra. Ez működött, amikor tagállami bíróságok megkérdőjelezték a muszlimok beutazását korlátozó elnöki rendelet jogszerűségét. Egyes városok menedéket adtak olyanoknak, akiket Trump ki akart utasítani az országból.

Az FBI volt igazgatója, James Comey nem engedett az elnöki nyomásnak és a kongresszusnak megvan a felhatalmazása arra, hogy vizsgálja az elnök esetleges hatalmi visszaéléseit, és kezdeményezze az elmozdítását (impeachment), ha indokoltnak látja ezt.

A szabad sajtó az amerikai demokrácia kulcseleme - Trump támadása a mainstream média ellen népszerű lehet rajongói között, de egyben mozgósítja a sajtómunkásokat. Ugyanilyen robusztus a civil társadalom, amelynek gyökerei a több mint kétszáz évvel ezelőtti függetlenségi törekvésekig nyúlnak vissza.

Megdőlhet-e?

A demokráciának ezek a pillérei, amelyek megelőzhették volna demokratikus rendszer lerombolását, nem álltak a magyar társadalom rendelkezésére. A politológus professzor szerint az a kérdés, hogy az USA-ban elég masszívak-e ahhoz, hogy megtartsák a demokráciát egy olyan instabil és mélyen antidemokratikus elnök nyomásával szemben, amilyen Donald Trump?

Shattuck szerint jöhet egy a németországi Reichstag 1933-as leégéséhez hasonló esemény, amely beindíthatja a demokráciát ledöntő társadalmi földrengést. A hitleri Németországban - a tüzet terrorakciónak beállítva - ezt követően indult hajtóvadászat mindenki ellen, aki nem támogatta a náci rendszert.

Egy fegyveres konfliktus Észak-Koreával vagy egy jelentősebb terrortámadás az USA-n belül megteremtheti a rettegő félelem légkörét, amelyet egy olyan meggyengült, bizonytalan elnök, mint Trump, megpróbálhat kihasználni. Válaszul a demokrácia minden rendelkezésre álló eszközével ellent kell állni neki. Meg kell akadályozni, hogy elrabolja az amerikaiaktól demokráciájukat - véli John Shattuck politológus professzor.