BUX
39359

Íme Putyin ördögi terve: alakul az új világrend

Vlagyimir Putyin fel akarja számolni az Egyesült Államok irányítása alatt álló világrendet, amelynek helyébe olyan káosz léphet, amelyben minden állam megpróbálhat halászni a zavarosban. Az új amerikai vezetés naivitása alapján önkéntelen partnere lehet e terv megvalósításában.

Napi.hu, 2017. január 18. szerda, 07:12

Ellentétesen ítéli meg az orosz vezetést a hamarosan hivatalba lépő új amerikai elnök, Donald Trump két kulcsfontosságú miniszterjelöltje - kezdi az orosz-amerikai viszonyok várható alakulásával foglalkozó cikkét Vlagyimir Frolov politikai elemző a Moscow Timeson. A két jövendő kormánytag kongresszusi meghallgatásán vázolta fel véleményét.

Nincs itt semmi látnivaló!

Rex Tillerson külügyminiszter-jelölt úgy véli, hogy Oroszország külpolitikája kiszámítható. Moszkva nem akar mást, mint hogy helyet kapjon azokon a tárgyalásokon, amelyeken a világ vezető hatalmai a globális problémák megoldásáról egyeztetnek. Úgy gondolják, hogy megilleti őket ez a lehetőség, hiszen Oroszország mégiscsak atomhatalom.

Tillerson az amerikai külügyek irányítójaként figyelembe akarja venni ezt az ambíciójukat. Nyílt és őszinte párbeszédet akar folytatni az oroszokkal, ami szerinte abban is segít, hogy az USA meghatározza saját külügyi céljait. Florov azonban úgy véli, hogy Tillerson idejét múlt elemzést adott a Kreml külpolitikai céljairól.

De bizony, van!

Szemben vele Trump hadügyminiszter-jelöltje, James Mattis jóval sötétebb képet rajzolt Moszkva szándékairól. Szerinte Vlagyimir Putyin orosz államfő elsőrendű célja, hogy felbomlassza a NATO-t. Ez a második világháború óta az egyik legnagyobb fenyegetés, ami a világ rendjét veszélyezteti - tette hozzá.

Mattis úgy látja, hogy az Egyesült Államok és Oroszország a második világháború után rendezést - a világ felosztását - szolgáló jaltai megállapodás után egyre kevesebb területen tudott együttműködni. Más szóval, amíg Tillerson az amerikai vezetés harmadik legfontosabb gondjának tekinti az orosz-amerikai viszonyt, Mattis az első számú problémaként látja ezt.

A külügyminiszter-jelölt vélekedése közelebb áll jövendő főnöke Putyinnal szembeni puha álláspontjához, a hadügyminiszter-jelölt álláspontja inkább az amerikai republikánusok hagyományosan "oroszfaló" politikáját tükrözi. És Florov szerint az utóbbi van közelebb az igazsághoz.

Ellenségek

A katonai erőt illetően Oroszország az Egyesült Államok ellenfele, ezért alapvető érdeke, hogy gyengítse az USA globális pozícióit. Ebben a tekintetben ugyanaz a helyzet, mint az 1970-1980-as években.

Putyin szerint az Egyesült Államok rovására lehet visszaszerezni Oroszország nagyhatalmi szerepét, elsősorban Európában, de a Közel-Keleten is - írta nemrégiben a New York Timesban William Burns volt külügyminiszter-helyettes, a Carnegie Endowment külügyi kutatóintézet elnöke.

Ezért aztán az USA alapvető nemzetbiztonsági érdeke, hogy fenntartsa globális vezető szerepét és igazolja, hogy a liberális nemzetközi rend a többi államnak is jó. Oroszország alá akarja ásni ezt a vezető szerepet, ezért egyértelműen ellenfele, még akkor is, ha nem jelent az USA-ra közvetlen katonai fenyegetést.

Mi van, ha...?

Mi történne azonban akkor, ha a washingtoni vezetés nem az előbbiben látja az USA alapvető érdekét, hanem késznek mutatkozik arra, hogy megossza világ rendjének fenntartását másokkal. Oroszország minden bizonnyal nem mondana nemet egy ilyen vízióra, kész lenne partnerként együttműködni abban, hogy újraosszák az Egyesült Államok felelősségét a világ biztonságának garantálásában.

Moszkva kárörvendve fogadta Trump győzelmét az elnökválasztáson. Úgy tekint a nagy politikában járatlan ingatlanbefektető naivitására, mint egy erőforrásra, amelyre építve szétzilálhatja az USA külpolitikáját. Ehhez hozzájárulhat az is, hogy az oroszokkal szintén együttműködést kereső Michael Flynn nyugdíjas tábornok, leendő nemzetbiztonsági tanácsadó belülről bomlaszthatja a kormány működését.

Oroszország úgy tekint Donald Trump elnökké válására, mint az Egyesült Államok nettó hátrányára a globális politikai küzdelemben, amelyet kihasználhat.

Nem lesz üzlet

Ezt gyorsan meg is teheti, legalábbis ezt sejteti Trump nemrégiben elhangzott elképzelése, miszerint a két ország "üzletet" köthet azon az alapon, hogy cserébe az Ukrajnával kapcsolatos amerikai szankciók feloldásáért új fegyverzetcsökkentési megállapodás kötnének Moszkvával.

Ez az "üzlet" valójában azt jelentené, hogy Moszkva minden nyereségét megőrizhetné Ukrajnában (Oroszország bekebelezhetné a Krím félszigetet és megtarthatná a szeparatisták támogatásával Délkelet-Ukrajnában elért pozícióit), miközben leszerelné néhány amúgy nem sokat érő nukleáris fegyverét. Talán még arra is ráveheti az USA-t, hogy vonja vissza rakétaelhárító rendszerét Európából.

A labda Putyinnál

A kérdés végül is az, hogy Putyin miként játssza ki a Trump-kártyát. Belekezd-e egy kiterjedt geopolitikai játszmába, ahogy a szovjetek tették, összezavarva amerikai partnereit és kihasználva Trump elkerülhetetlen hibáit? Vagy visszafogja az étvágyát, és miután elérte legfőbb célját - Ukrajna kedve szerinti felosztását - leáll geopolitikai előrenyomulásával, és beéri azzal, hogy szerepet kap a világ ügyeinek intézésében.

Átverés az átverésben

Moszkva számára az a legígéretesebb lehetőség, hogy együttműködhet az új washingtoni adminisztrációval a "radikális iszlám" visszaszorításában. Ebben megint csak a kezére játszhat Flynn, aki a közös fellépés híve Szíriában. Trump azzal érvelhetne a felek szíriai együttműködése mellett, hogy így nem az amerikai hadsereg bombázná szét az ISIS terrorszervezet ottani állásait, ki tudja, milyen civil áldozat mellett, hanem az orosz.

Csakhogy az USA nemzetközi szerepének visszavonása akkor is utat nyit Oroszország előretöréséhez, ha ezt azzal próbálják mentegetni, hogy Moszkva végzi el a "piszkos munkát" a világ káoszzónáiban - fejtegette nemrégiben Henry Hale, a Georger Washington University professzora egy tanulmányában.

Ördögi számítás

A végeredmény ördögi. Putyin mintegy szívességet tenne az USA-nak azzal, hogy - igazodva a Trump-adminisztráció bezárkózási szándékához (America first!) - segíti világpolitikai feladatai csökkentésében, hiszen együttműködik vele ezek megoldásában.

Ha kellően óvatosan folytatja ezt a politikát, akkor Trumppal végeztetheti el az Oroszország érdekeit szolgáló munka két kulcsfontosságú elemét. Egyszerre verheti szét az USA szövetségi rendszerét és gyengítheti meg az Egyesült Államok befolyását a világon.

Új világrendet akar

Putyin már 2007-ben világossá tette, hogy nem elégszik meg azzal, amit a Nyugat ajánl Oroszországnak, nevezetesen, hogy elismeri biztonsági érdekeit a volt szovjet tagköztársaságok zónájában, illetve lemond a NATO és az EU további bővítéséről. Moszkva tovább akar lépni a helsinki egyezménynél, amely a hidegháború idején garantálta a két politikai blokk közti státus quót.

Az orosz elnök új Jaltát akar - írta nemrégiben a második világháború végén Európa felosztásáról döntő amerikai-brit-orosz csúcstalálkozóra utalva Alekszander Morozov orosz politikai elemző. Újra akarja rendezni a világot a két - illetve Kína bevonásával - a három globális szuperhatalom akaratának megfelelően.

Vagy valami mást

Ugyanakkor a Jaltában tárgyaló felek nem látták előre a NATO vagy az EU létrejöttét, ami kielégíti a Nyugat igényeit. Ezért nyilván nem akar új világrendet, amiben Moszkva reménykedik. Így aztán lehet, hogy a Kreml kevesebbel is beéri. Erre utalnak az olyan gesztusok, amilyet például nemrégiben Japánnak tett.

Felajánlotta a második világháború után elcsatolt Kuril-szigetek hovatartozása körüli 70 éves vita rendezését, ha a szigetország - ahogy Moszkva fogalmaz - az USA-tól függetlenebb külpolitikát folytat. Ez pontosan ugyanaz a tanács, amelyet a Kreml az európai országoknak is ad!

Kire hallgat?

Tillerson külügyminiszter-jelöltnek igaza lehet abban, hogy Oroszországnak joga van részt venni a világ rendjének alakításában. Amit nem vesz észre az az, hogy Moszkva valójában le akarja rombolni a kialakult világrendet, helyet adva akár a káosznak, amely utat nyit az előtt, hogy minden állam megpróbáljon a zavarosban halászni.

Mattis hadügyminiszter-jelölt tisztában van ennek a képnek minden részletével. A nagy kérdés az, hogy leendő főnökük, Donald Trump melyikükre hallgat majd?