A közép-, kelet- és dél-európai (CESEE) régió legtöbb gazdasága kezd lendületet venni az eurózóna magához térésének köszönhetően - állapította meg az IMF-nek a régió gazdasági kilátásairól szóló kiadványa (REI). A CESEE régió egészében a gazdaság - Oroszországot és Törökországot kivéve - idén 2,3 százalékkal növekedhet, ami csaknem kétszerese a tavalyinak. (Az IMF legutóbbi, Magyarországra vonatkozó részletesebb elemzését itt olvashatja.)

A Valutaalap azonban többféle kockázatra is figyelmeztet, amelyek beárnyékolja a régió kilátásait: Oroszország és Ukrajna miatt egyre nagyobb a geopolitikai feszültség, a globális finanszírozási környezet a fejlett gazdaságok monetáris politikájának normalizálódása miatt szigorúbbá vált, továbbá az eurózóna elhúzódó gyenge teljesítményének lehetősége az egész régió kilátásaira rányomhatja a bélyegét.

A Fed kötvényvásárlási programjának várható visszafogása miatt élénkült a forráskivonás a régióból és 2013 harmadik negyedévében - 2009 óta először - a tőkekiáramlás mértéke meghaladta a -beáramlásét. Ez alól Oroszország és Törökország volt a kivétel. A jelentős külső finanszírozási igénnyel rendelkező gazdaságokat jobban érintette ez a folyamat: Magyarország mellett Horvátországból, Lettországból és Szlovéniából vontak ki forrásokat és csökkent jelentősen a külföldi anyabanki finanszírozás 2013 harmadik negyedévében.

Igaz volt javulás a tavalyi negyedik negyedévben, de a régióra nehezedő nyomás újra erősödhet, amennyiben a régiós geopolitikai feszültségek eszkalálódnak, a fejlett gazdaságokban a monetáris politikák normalizálódása nyomán a pénzügyi volatilitás erősödik, továbbá az eurózóna gazdasága huzamosabb ideig gyenge marad - figyelmeztet az IMF.

Az MNB is rátett egy lapáttal

Az elemzés készítői megjegyzik: 2014 januárjában a feltörekvő piacok - beleértve a CESEE régiót is - átmenetileg újra nyomás alá kerültek a lassabb gazdasági növekedés és a szabályozási hiányosságok miatt. Ez ugyan enyhébb volt a 2008. októberinél, de hasonló mértékű volt, mint amit a 2011-ben, az eurózóna válságának csúcsán tapasztalható. Mots a nyomás főleg a kötvény- és a devizapiacokra nehezedett. Bár a 2014. januári piaci nyomás külső-, illetve fiskális gyengeségekre vezethető vissza, néhány országspecifikus tényező is jócskán hozzájárult a kialakult helyzethez. Itt egyebek mellett Magyarországot hozza fel példaként az IMF, ahol az MNB folyamatos kamatcsökkentése hozzájárult a forintra nehezedő árfolyamgyengítő nyomás erősödéséhez.

Új kockázat jött

Az IMF szerint az ukrán politikai válság eszkalálódása újfajta kockázatként jelent meg a régióban. A kötvény- és devizapiacok Ukrajnában, Oroszországban, és kisebb mértékben Fehéroroszországban, valamint Moldovában kerültek nyomás alá 2014 február-márciusában. Ez az Oroszországgal szembeni esetleges szankcióknak, valamint a bizalomvesztés befektetési és növekedési hatásának, továbbá a regionális tovagyűrűző hatások miatti aggodalmaknak volt betudható. A tovagyűrűző hatások az európai országokat kereskedelmi és pénzügyi csatornákon keresztül érhetik el, de a geopolitikai feszültség elhúzódása mind Európa egészére hatással lehet.

A legtöbb európai országnek - az energiaszektort leszámítva - az orosz és az ukrán gazdasági kötődése korlátozott. A szomszédos országokat (Moldova, Fehéroroszország, balti államok) azonban az orosz gazdaság lassulása jócslán érintheti. A közép-európai országoknak (Magyarország, Szlovénia, Csehország, Szlovákia, Lengyelország), Finnországnak, valamint néhány dél-európai országnak (Szerbia, Bulgária) csak mérsékelt, a GDP 2-5 százalékát kitevő exportkitettsége van a két állam felé. A nagyobb eurózónás országok közül Németországnak és Hollandiának a legszorosabbak a gazdasági kapcsolatai Oroszországgal. Az orosz fdi főleg a szomszédos országokne (Moldova, Fehéroroszország), néhány dél-európaiba (Bulgária, Montenegró), valamint a pénzügyi központok közül Ciprusba és Luxemburgba irányul.

Fertőzésveszély

Európa gázfogyasztásának mintegy 40 százalékát Oroszországból fedezi, a legtöbb délkelet-európai országnál még magasabb ez az arány. Az európai nyersolajszükséglet mintegy harmada származik az orosz piacról.

Bár a legtöbb európai országnak csak korlátozottan van közvetlen pénzügyi kapcsolata Oroszországgal és Ukrajnával, a bizalom és a közös befektetői kör révén mégis ki vannak téve a fertőzés veszélyének. Az IMF szerint Magyarország, valamint Ciprus és Ausztria van függ kitéve az orosz és ukrán bankpiactól - ezen országok kitettsége a GDP-jük 4-13 százalékát teszi ki, főleg bankjaik leányain keresztül.

 

Forrás: IMF, Napi.hu

A Valutaalap ugyanakkor azt is hozzáteszi, hogy bár a kitettség ahhoz nem elég nagy, hogy az anyabankokat is veszélyeztesse, de az orosz és ukrán működési környezet tartósabb romlásának jelentős hatása lehet a bankok profitabilitására. Ezzel szemben Svájc és néhány eurózónás tagállam profitálhat a menedék szerepéből a feszültségek növekedése esetén.

A sérülékenyek klubja

Sok CESEE ország érzékeny a külső finanszírozási sokkokra - olvasható az elemzésben. Ennek oka a relatíve magas külső adósság, a nagy finanszírozási igény, a jelentős devizakitettség és a relatíve kevés közös hitelezőre (határon átnyúló tevékenységet folytató nagybankok, globális vagyonkezelők) való utaltság.

A részletesebb elemzésekből kiderül, hogy az IMF szerint Magyarországon - Horvátországhoz és Szerbiához hasonlóan - mind a magán-, mind az állami szektor sebezhető a magas külső adósságállomány miatt, így egy negatív külső sokk különösen káros lehet. Hazánk abban is hasonlít Szerbiára, hogy a külső sokkok tompítására a fiskális politika mozgástere kicsi.

Melyek a potenciális kockázatok?

  • A külföldi finanszírozásra való nagy ráutaltság.
  • A CESEE régió országainak nagy részére jellemző jelentős negatív nettó nemzetközi befektetési pozíció (NIIP) és nagy finanszírozási igény.
  • Az adósság refinanszírozásához kapcsolódó kockázat (rollover risk). A magyarok mellett a letteknél és az észteknél is kiemelkedően magas a magánszektor külső adósságállománya. Emellett Magyarország - valamint Litvánia és Lengyelország - függ a legnagyobb mértékben a külföldi bankok illetve intézményi befektetők finanszírozásától.
  • A devizakitettség, amelyet a nemzeti pénzügyi rendszerek magas fokú eurósodása csak súlyosbít. E kockázatoknál főleg Szerbiát és Horvátországot emeli ki az elemzés.
  • A legtöbb CESEE országban szűkös a közös hitelezői kör.
  • Néhány országban - főleg a kevésbé tehetős dél-európai államokben, valamint Ukrajnában és Moldovában -  a jövedelemtranszfertől jobban függ, mint a tőkebeáramlástól.

Az IMF szerint a szigorúbb és volatilisebb külső finanszírozási feltételeknek a régióra "nettó negatív", de még kezelhető hatása lehet. A régió néhány országa további banki forráskivonással is szembesülhet, amennyiben az Európai Központi Bank (ECB) eszközminőség-ellenőrzése (AQR), és a bankok stressztesztjei további mérlegalkalmazkodási (deleverage) nyomást eredményeznek a régióban nagy kitettséggel rendelkező anyabankokra.

Javaslatok

A negatív hatások ellensúlyozására az IMF erős szabályozást és megfelelő pufferek képzését javasolja.

A források diverzifikálása, és a helyi befektetői bázis szélesítése szintén segíthet az egyes országok sérülékenységének csökkentésében.

A gyengébb makrogazdasági fundamentumokkal rendelkezők a fiskális mozgásterük építésével, valamint problémáik - alacsony növekedési ütem, magas munkanélküliség, sok nem-teljesítő hitel - kezelésével növelhetik ellenállóképességüket.

A strukturális reformok végrehajtása pedig vonzóbbá teheti az egyes gazdaságokat a külföldi befektetők számára is - állapította meg az elemzés.