Oroszország folytatja az északi sarkköri olaj és gáz projektjeinek végrehajtását a nyugati szankciók és az olajárak zuhanása ellenére - közölte Alekszandr Novak energiaügyi miniszter a Rosszijszkaja Gazetának adott interjújában. Mint mondta, az Oroszországhoz tartozó sarkköri kontinentális talapzat stratégiai jelentőségű forrás, akkor is, ha kiaknázása hosszú és költséges folyamat. Egyedül a geológiai kutatásokhoz évekre van szükség, a próbafúrások pedig akár százmillió dollárokba kerülhetnek. Ennek ellenére a vállalatoknak folytatniuk kell a kutató fúrásokat jövő augusztus-szeptemberben és október első felében, hogy megerősítsék, van-e ott gáz és olaj. A feladatot megnehezíti, hogy az ukrán válság miatt bevezetett nyugati szankciók tiltják a külföldi cégeknek a részvételt és a gépek-berendezések szállítását a palagáz és sarkköri kutatásokhoz és kitermeléshez.

Új felismerés Moszkvában, hogy ezeken túl számolniuk kell az emberi tényezőkkel is. A nemzetközi gazdasági Gajdar-fórummal kapcsolatban rendeztek meg egy vitát a sarkköri fejlesztés orosz kormánypolitikájának új prioritásairól. Ahhoz ugyanis, hogy az Észak természeti kincsei kihúzhassák a gödörből az ország gazdaságát, a kormánynak gondoskodnia kell a térségben rendkívül kemény időjárási viszonyok között élő lakosok más körzeteknél kedvezőbb áru fűtési lehetőségéről, közlekedési-szállítási infrastruktúráról. A kilencvenes évek óta tart a népesség elvándorlása a térségből. A murmanszki régió lakossága 15-20 év alatt egy millióról 770 ezerre csökkent.

Az északi kincsek hasznosításának terve évek óta foglalkoztatja az orosz vezetést, ott található ugyanis a világ olaj- és gázkészletének 30 százaléka. A terület jelentős részének vannak birtokában már most is: 6 200 kilométeres északi-tengeri partszakasza 370 kilométeres mélységig a nemzetközi jog értelmében orosz gazdasági zóna. Ezt most újabb felfedezések fényében még távolabbra akarják kitolni. Jól jellemzi a térség gazdagságát, hogy egyedül a Jamal-Nyenyec autonóm térség adja az orosz gáztermelés 85 és a nyersolaj 12 százalékát. Nem véletlenül fordítottak az elmúlt öt évben e terület infrastrukturális beruházásaira 4 ezer milliárd rubelt. De nemcsak olaj és gáz van ott. Becslések szerint az orosz nikkel, kobalt és platina csoportba tartozó fémek 90 százaléka, a réz 60 százaléka, az arany és a gyémánt 70-90 százaléka rejtőzik a fagyott talajban és a tengerfenéken.

Azonban más forrása is van a térségnek, mint az energiahordozók és a nyersanyagok - az Északi-Tengeri Hajózási Út. Ennek hossza csak a harmada a Szuezi-csatornán átvezetőnek, és kalózok sem veszélyeztetik. Egyelőre évente csak 8 héten át használható, akkor is csak az orosz jégtörők segítségével. Egyelőre évi 1,5 millió tonna halad át rajta Európa és Ázsia között, de ez 2020-ig várhatóan a tízszeresére emelkedik - a globális felmelegedés okozta olvadásnak és a már épülő, a jégnek ellenállóbb orosz hajóknak köszönhetően.

A nyugati tőke és technológia hiánya azonban hátráltatja a nagyszabású tervek megvalósítását, ezért Moszkva ott lép előre, ahol tud: katonai téren. A haditengerészetet már átszervezték, a katonai parancsnokságokat is. Már megépült két katonai repülőtér, egy harmadik még idén kész lesz, reaktiválják a Szovjetunió felbomlásakor bezárt helyőrségeket, illetve újakat hoznak létre, összesen hatot. A támaszpontok a legkorszerűbb, a sarkköri viszonyokhoz alkalmazott orosz fegyvereket kapják meg. Rendszeresek a tengeralattjáró- és a repülőgép-járőrök csakúgy, mint elit csapatok hadgyakorlatai - írta a TASZSZ.