Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A közgazdaság-tudomány jeles képviselői minden bizonnyal kötetetek fognak írni az Európai Központi Bank (ECB) februárban indult monetáris enyhítési (QE) programjának hatásosságáról. Több generáció kutatóit elláthatja munícióval a grandiózus akció, amelynek keretében az európai jegybank havonta 60 milliárd eurót költ kötvényvásárlásra Európa-szerte. Mi lehet a haszna, és milyen káros mellékhatással járhat a QE - erről ők már múlt időben fognak értekezni.

Mindez arról jutott eszébe a MarketWatch pénzügyi szakújságírójának, a thrillerek írásával is foglalkozó Matthew Lynn-nek, hogy a nem kívánt mellékhatások valószínűleg máris látszanak. Lehet, hogy az ECB beavatkozása kihúzza az eurótagállamok egy részét a recesszióból, sőt végül némelyikük GDP-je növekedhet is, ám az biztos, hogy máris megdobta bizonyos befektetési eszközök árát.

Nem volt más választásuk

Az ECB döntéshozóinak valószínűleg nem volt más választásuk, mint hogy - nem kevés hezitálás után - meghúzzák a ravaszt, belevágjanak a kiterjedt pénznyomtatásba. Az európai gazdaságot egyre erőteljesebb defláció sújtotta, az árak még olyan országokban is csökkentek, mint Spanyolország. Egyre erőteljesebb jelzések érkeztek, amelyek azt mutatták, hogy közeleg a depresszió. A jelek egyike a munkanélküliség kitartó emelkedése volt.

Eközben a világ más régióinak gazdaságai a kilábalás útjára léptek. Egyedül azt tekinthetjük meglepőnek, hogy mennyit várt az európai jegybank, mielőtt a tettek mezejére lépett volna. A piacokra öntött pénz azonban eddig egy biztos eredménnyel járt: megdobta az eszközárakat. A szakszerző öt olyan részpiacot talált, amelyek láthatóan haszonélvezői a QE-nek.

Spanyol építőipar

Sokan emlékezhetnek még arra, milyen élmény volt néhány évvel ezelőtt egy spanyolországi utazás. Mindenfelé üres, félig kész lakóparkok, félbe hagyott, kísérteties repülőterek rontották a látképet. Ezek voltak az évezred első éveit jellemző ingatlanfejlesztési boom szánalmas hagyatékai, a sok értelmetlen projekt maradványai, amelyeket az akkori pénzbőségben el tudtak kezdeni a befektetők, köztük az önkormányzatok. A 2008-2009-es pénzügyi válság aztán durván keresztül húzta a számításaikat - a helyhatóságok adósságait az adófizetők állták.

Aki azt gondolta, hogy nincs már mit építeni Spanyolországban - elég lesz befejezni, amit elkezdtek -, az tévedett. A daruk ismét megjelentek Madrid utcáin, az építőipari termelés évi 12 százalékos, száguldó ütemben bővül. Ez a spanyol gazdaság messze leggyorsabban növekedő ágazata. A cementfelhasználás idén nyolc százalékkal ugorhat meg - egy szóval az ingatlanbiznisz ismét zakatol.

Ír lakáspiac

Egyetlen piac sem volt forróbb tíz évvel ezelőtt az ír lakáspiacnál és egyetlen összeomlás sem volt nagyobb a pénzügyi válságban, mint a zöld sziget ingatlanárainak összeomlása. Úgy tűnik, a fellendülés visszatért - aki az elmúlt években olcsón lakást vett, az most joggal dörzsölheti a kezét. Az ír lakásárak átlag 16 százalékkal nőttek a tavalyihoz képest, ezen belül Dublinban 22 százalékkal. A forró pénzektől életre kelt kelta tigris ismét harap, nem lenne meglepő, ha az ingatlanok ára tovább szárnyalna.

Német bérek

Hiába volt minden bizonnyal Európa legerősebb gazdasága Németország az elmúlt évtizedben, a bérek alig nőttek. Úgy tűnik, ez megváltozik. A fémipari szakszervezetek 3,4 százalékos emelkedést harcoltak ki, miközben az árak még mindig csökkennek és várhatóan egy ideig még nem lesz infláció. Más szakmák még jobb eredményt akarnak elérni. A mozdonyvezetők május közepén ötszázalékos béremelésért és munkaidő-csökkentésért sztrájkoltak. 2015 eddig eltelt részében már több munkanap esett ki munkabeszüntetések miatt, mint 2014 egészében - állítja a Német Gazdasági Intézet. A német jövedelmek az év végére megdönthetik korábbi rekordjukat.

Máltai befektetések

A csöppnyi földközi-tengeri sziget produkálhatja idén a legerősebb gazdasági növekedést az Európai Unióban. A GDP várhatóan 3,6 százalékkal ugrik meg. Az ingatlanárak nem nőnek olyan tempóban, mint Írországban, éves összehasonlításban 10 százalékos tempóra számítanak a szakértők. Ezzel Málta áll a második helyen ebben az összehasonlításban az eurózónában. Egyes helyi bankok arról számoltak be, hogy mérlegük 40 százalékkal bővült egy év alatt.

Felmerül a kérdés, hogy ezek a kiugró eredmények vajon annak köszönhetőek-e, hogy a máltai gazdaság versenyképessége váratlanul nagyot javult. Ez nem tűnik igazán valószínűnek. Egyszerűbb magyarázat, hogy megszületett az új Ciprus. A forró pénz új átmeneti otthonra lelt az euróövezetben Máltán.

Portugál tőzsde

Ki gondolná, hogy bármi pozitív elmondható a portugál gazdaságról, amelyet négy évvel ezelőtt az EU és az IMF mentett meg az államcsődtől. A GDP idén várhatóan 1,6 százalékkal bővülhet, miután 2014-ben 0,9 százalékkal araszolt feljebb. A munkanélküliségi ráta több mint 13 százalék, és semmi jele annak, hogy a közeljövőben csökkenne. A tőzsde azonban szárnyal. A lisszaboni PSI index idén eddig 25 százalék pluszt szedett össze, amivel a világ legjobban teljesítő tőzsdemutatói közé tartozik.

Jó ez?

A központi bankok annyi pénzt nyomtatnak saját valutájukból, amennyit akarnak, ám azt már nem igazán tudják szabályozni, hogy a piacra öntött források hova áramlanak. Az említett öt gazdasági jelenségből a német bérek emelkedése nevezhető fenntartások nélkül pozitívnak. Egyebek mellett segíthet a masszív külkereskedelmi többlet felszívásában.

Ezenfelül azonban nem igazán látszanak hasznosnak az ECB-ből elindított euróhullámok. Úgy tűnik, hogy csak egy sor újabb eszközlufi felfújásához vezetnek. Ami azt illeti egyes esetekben - például a spanyolországi ingatlanberuházások újraindításával vagy az ír lakásárak felpumpálásával - ugyanazokat a buborékokat produkálják, amelyek a pénzügyi összeomlást megelőzték.

Ez jól jöhet azoknak a befektetőknek, akik meg tudják lovagolni a fellendülési hullámokat, de nem sokat segítenek az eurózóna gazdaságának rendbe tételében. És nagyon fájdalmas lesz, ha végül ezek az eszközbuborékok újra kipukkadnak - figyelmeztet a MarketWatch szakírója.