Az Európai Központi Bank (ECB) döntéshozói csütörtöki ülésükön 0,05 százalékon hagyták az európai jegybank alapkamatát, nem változtattak a kereskedelmi bankok betétire adott mínusz 0,4 százalékos kamaton sem és úgy döntöttek, hogy a bank továbbra is havonta 80 milliárd euróért vásárol különféle kötvényeket. A döntés nyomán erősödött az eurót

A kamatdöntést megelőzően tette közzé jelentését az Economist Intelligence Unit (EIU) kutatóintézet, amely szerint az ECB rendkívül enyhe monetáris politikája ellenére pattanásig feszült helyzet alakulhat ki Európában a nyárra. A legfőbb ok az, hogy a pénzeső ellenére gyenge marad az eurózóna gazdaságának fellendülése.

Hiába beszél

Ehhez társulnak a kontinens ismert válságai: a bevándorlásra adott zavaros válasz, a brit függetlenségi népszavazás keltette bizonytalanság, a görög állam esetleges ismételt fizetésképtelenné válása, a termelékenység stagnálása, a gazdaság kiszolgáltatottsága a monetáris ösztönzésnek, az orosz politika hátszelét élvező regionális feszültségek és a populista mozgalmak erősödése.

Az EIU szerint a fő gond az, hogy mindezek egyszerre tesztelik Európa teherbíró képességét. A kutatóintézet szakértői úgy látják, hogy a kontinens vezetői egyre kevésbé értik, mit akarnak választóik, így nem is tudhatják, milyen választ kellene adniuk a problémákra.

Az ECB beavatkozásainak gyenge hatásfokára rávilágít, hogy Mario Draghi bankelnök eddig hiába szólította fel az eurótagállamokat, hogy kezdjenek hozzá az országaik gazdaságának versenyképességét javító reformokhoz. Ezek nélkül a monetáris enyhítés nem hozhat tartós gazdaságélénkítő hatást.

Valami van

Draghi a mostani döntés utáni sajtótájékoztatójának bevezetőjét is azzal zárta, hogy felszólította az eurótagállamok kormányát: tegyék meg végre a tőlük telhetőt a gazdaság élénkítéséért. A bankelnök úgy látja, hogy az ECB 2014-ben indított monetáris enyhítése pozitív hatással volt az eurózóna gazdaságára.

Ezzel a szakértők egy része is egyetért: a munkanélküliség valamelyest csökkent, a hitelezési környezet és az üzleti bizalom erősödött. Ez nem az az erőteljes fellendülés, amelyre szükség lenne, de mégis valami. A deflációs veszély fennmaradt és az euró az ECB pénzesője ellenére erősödött.

Nem lesz a pénzzivatar

Draghi újságírói kérdésre reagálva kijelentette, hogy nem tárgyaltak az úgynevezett helikopter pénz lehetőségétől. Ez azt jelentené, hogy rövid távú államkötvények vásárlásával forrást kínálnának a kormányoknak infrastrukturális beruházások és adókedvezmények nyújtására, azaz pénzt csúsztatnának a fogyasztók zsebébe.

Az ECB vezetője ugyanakkor attól tart, hogy visszatérhet a defláció, azaz árak csökkenése.

Draghi megvédte az ECB függetlenségét és a negatív kamatot. Az német pénzügyi vezetők bírálatait úgy értékeli, hogy az európai jegybank az összes eurótagállam központi bankja, nem csupán Németországé. Az ECB negatív betéti kamata nem csökkentette a kereskedelmi bankok jövedelmezőségét, a pénzintézetek nem hárították rá azt az ügyfeleikre - jelentette ki.

Az euró erősödésével kapcsolatban lakonikusan megjegyezte, hogy a banknak nincs árfolyamcélja.

Ugyancsak tartózkodott a brit függetlenségi népszavazás ügyének kommentálásától. Annyit megjegyzett, hogy már a Brexit (a kilépés) lehetőségének is voltak komoly gazdasági hatásai, például az angol font gyengülése. Az ECB szakmai apparátusa úgy látja, hogy a referendum kis veszélyt jelent az eurózóna gazdasági kilábalására.

Az euró az 1,35-ös szint fölé erősödött a dollárral szemben a reggeli 1,30-ról. Egy euróért Draghi beszéde után valamivel kevesebb mint 310 forintot kellett adni.