BUX
39279

Itt a nagy pofon (frissített)

Óriási Nein! érkezett a görög kormány címére Berlinből. Hiába találtak ki az athéni agytrösztök trükkös megoldást arra, hogyan hosszabbítsák meg az országnak nyújtott EU-IMF-hitelcsomag folyósítását, a német kormány egyelőre - meglehetősen nyersen - elutasítja a javaslatot.

Napi.hu, 2015. február 19. csütörtök, 13:09

A német kormány elutasította az athéni vezetés javaslatát a Görögországnak nyújtott EU-IMF hitel meghosszabbítására - jelentette a CNBC. A kérelmet csütörtökön délelőtt juttatták el az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport vezetőjének, Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszternek. A görögök körmönfont megoldást találtak ki arra, hogy ne a hitelprogram vagy a hitelmegállapodás meghosszabbításáról beszéljenek - az előbbit korábban az athéni vezetés utasította el, az utóbbit az eurócsoport.

Athén azt kéri, hogy hosszabbítsák meg a pénzügyi támogatási megállapodást (Master Financial Assistance Facility Agreement), azaz azokat a kölcsönöket, amelyeket az eurózóna biztonsági alapjából kap Görögország. Az eurócsoport tagjai első lépcsőben néhány órát kaptak arra, hogy áttekintsék, érdemes-e foglalkozniuk a javaslattal. Ebben a körben érkezett a nagy német "Nein", ami azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a görög kormány nem tud időben pénzhez jutni folyó kiadásai finanszírozásához.

Ez semmi!

Athén valójában áthidaló hitellé alakítaná a korábbi kölcsönt, anélkül, hogy teljesítené az azzal kapcsolatban korábban elfogadott feltételeket - jelentette ki a berlini pénzügyminisztérium szóvivője. A kérés nincs összhanban azzal, amiről az eurócsoport hétfőn megállapodott, ezért nem hoz érzékelhető megoldást.

A délelőtt remények tehát egyelőre szertefoszlottak, pedig az Európai Bizottság szóvivője, Martin Jaeger emailüzenetében még arról írt, hogy a görög kezdeményezés alapja lehet egy "ésszerű kompromisszumnak". Újra patthelyzet van a görög kormány és az eurótagállamok között, ugyanis Németország részvétele nélkül nem lehet megoldást találni Görögország finanszírozására. Ha csütörtökön mégis sikerülne egyezségre jutni, akkor az eurózóna pénzügyminiszterei pénteken telefonos távkonferencián vitathat meg a görög javaslatcsomagot.

Mi van benne?

Az ördög persze ezúttal is részletekben rejlik, azaz az a kérdés, mit is ajánlanak a görögök. Hogyan puhítanák fel például a munkaerő-piaci reformot, mivel pótolnák a felfüggesztett privatizáció miatt kieső bevételeket és mit kezdenének a futó program további elemével.

A görög szóvivő közleménye a következő pontokat emelte ki a kérelemből:

Görögország elkötelezett a fiskális egyensúly megtartása mellett a hat hónapos időszakban.az új megállapodás egy az adósság csökkentésére vonatkozó egyezséget is magába foglala megállapodás olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek a humanitárius válság mérséklését és a gazdaság beindítását célozzákGörögország hat hónapos meghosszabbítási kérelme azt a célt szolgálja, hogy a kormánynak mozgásteret adjon egy 2015-2019-re vonatkozó új megállapodás tárgyalásaihozaz ECB-től kérik, hogy a görög bankoknak nyújtott euróhitelek fedezeteként újra fogadja el a görög állampapírokat (azaz a továbbiakban ne a rendkívüli rendszer, az ELA formájában finanszírozza a pénzintézeteket)Görögország elismeri a jelenlegi hitelmegállapodást, azt, hogy az abban foglaltak pénzügyi és eljárási tartalmakhoz kötöttek

Megzuhant az euró

A görög kormány cáfolta azt a német lapértesülést, amely szerint Athénre nyomás nehezedne annak érdekében, hogy a jelentős bankbetétkivonás miatt korlátozza a tőkeáramlást. Az Európai Központi Bank szóvivője szintén tagadta a Frankfurter Allgemeine Zeitung jelentését, amely szerint tárgyalások folytak volna erről a témáról az európai jegybank döntéshozói között.

A görög tőzsde vezető indexe, az ASE a délelőtti hírek hatására két százalékkal, a bankrészvények közel öt százalékkal erősödtek. A nagy "nein" után azonban a kötvényhozamok mentek feljebb, mivel a befektetők ismét hanyagolni kezdték a görög állampapírokat. Az ASE viszont elvesztette reggel óta összeszedett többletét. A közös európai valuta árfolyama 1,1376 dollár/euróra gyengült.

A görög bankokat életben tartó rendkívüli tőkejuttatásról (ELA) szerda este döntött az ECB. Az ELA-t mindössze 3,3 milliárd euróval bővítették, ami gyorsan elfogyhat. A döntést az ECB két hét múlva vizsgálja felül.

Szakadjon szét minden?

A német elutasítás az elemzők kommentzuhatagát indította el a twitteren. Németország az eurózóna válságát kockáztatja - véli Jannisz Kutszomatisz. A görögök sok támogatót találhatnak, akiket felbőszíthet Berlin merev álláspontja. Hasonló véleményen van Jeffrey D. Sachs, aki szerint Németországnak és az eurózónának tárgyalnia kell Görögországgal, mert enélkül szétesik az eurózóna. Megértőbb Berlinnel Stephen Fidler, aki szerint nem csoda, hogy a németek elutasítanak egy olyan levelet, amelyben a görögök semmilyen konkrét pénzügyi kötelezettséget sem vállalnak.

Gyerünk vissza a drachmához!

Hans-Werner Sinn a tekintélyes müncheni Ifo gazdaságkutató intézet vezetője a patthelyzetet látva felelevenítette korábbi javaslatát, amely szerint mindenkinek jobb lenne, ha a görögök feladnák az eurót. A hitelezőknek végre szembe kellene nézniük az igazsággal: Görögország csődben van, gazdaságát "le kell értékelni", hogy visszanyerje versenyképességét.

A hitelezőknek tudomásul kell venniük, hogy csökkenteni kell a görögökre nehezedő terheket, azaz le kell mondaniuk a csillagászait nagyságúra duzzadt görög adósság behajtásáról. Az egyetlen lehetőség a visszatérés a drachmához, mivel ez gyorsan felrázná a gazdaságot. Az, hogy ideiglenesen korlátozni kellene a tőkeáramlást, vállalható lenne a szakértő szerint.

A leértékelődő drachma megszüntetné - mivel túl drágává tenné - az agrártermékek importját Görögországba, ami fellendítené a mezőgazdaságot. Ez munkahelyeket is teremtene. Azok a görögök akik kivitték a pénzüket az országba, visszahoznák, mégpedig úgy, hogy bevásárolnának az számukra olcsóvá vált ingatlanokból. Ez fellendítené az építőipart és talán a feldolgozóipart is.

Nem dőlnének a dominók?

Sinn nem hiszi, hogy a viszonylag nehéz helyzetben lévő eurótagállamok követni akarnák a távozó görögöket. A spanyolországi Podemos párt, amely erősen hasonlít az athéni kormánykoalíciót vezető radikális baloldali Szirizára, ugyan igen hangos lett a görög választások óta, de ez nem veszélyezteti az eurózónát. A spanyol közhangulatra rosszabbul hatna, ha lényegesen átalakítanák a görög mentőprogramot, mintha szimplán hagynák kilépni az országot az eurózónából.

Hasonlóan vélekedik az S&P hitelminősítő, amely azzal kommentálta a német nemet, hogy a görög csőd, majd exit korlátozott tovagyűrűző hatással lenne az eurótagállamokra. Az övezet biztonsági mechanizmusa sokkal erősebb, mint a 2012-es grexit-pánik idején. Felállt a közös biztonság mechanizmus, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM), amely képes kezelni a tagországok átmeneti fizetési gondjait, amelyeket a görögök távozása okozhat. Eközben Görögország kapcsolatai a kötvénypiacokkal igen gyengék, mivel adósságának túlnyomó részével a többi eurótagállamnak tartozik.

Nem ennyire nyugodt Bob Parker, a Crédit Suisse vezető befektetési stratégája. A felek rendkívül mereven állnak szembe egymással, ezért felmerül a kérdés: felfogták-e a görögök kilépésük valós veszélyeit? Mi lesz az adósságleírásokkal, nem utolsósorban az ECB kezében lévő görög kötvények leértékelésével?