BUX
38657

Itt a várt döntés a görögökről

Az Európai Központi Bank (ECB) kormányzótanácsa szerdán úgy döntött, hogy a görög bankoknak juttatható rendkívüli tőkejuttatás keretén emel - de nem sokat. Ezzel azonban nőtt a Görögországra nehezedő nyomás a folyamatos tőkekivonás miatt, vagyis folytatódik a macska-egér játék.

Napi.hu, 2015. február 18. szerda, 22:12

A nap egyik várva várt híre az ECB döntése volt a görög bankoknak adható rendkívüli tőkejuttatás (emergency liquidity assistance - ELA) keretéről, miután a hétfői eurócsoport tárgyalásainak összeomlását követően a fokozódó tőkekivonás okán egyre nehezebb helyzetben vannak a pénzintézetek. Ez a forrás tartja lényegében életben a görög bankokat. Nem véletlen, hogy a helyi bankvezetők a görög jegybank elnökénél azt szorgalmazták, hogy a múlt héten már egyszer 5 milliárd euróval 65 milliárdra megemelt ELA-kerethez képest próbáljon meg több forrást szerezni a számukra.

A várt döntés most sajtóértesülések szerint megszületett: az ECB 3,3 milliárd euróval 68,3 milliárd euróra emelte a görög bankoknak juttatható rendkívüli keretet. A most elfogadott döntést két hét múlva vizsgálja felül az eurózónás jegybank. Amennyiben ez a forrás nem lenne elég, akkor a görög jegybanknak erről tájékoztatnia kell az ECB kormányzó testületét, amely viszont kétharmados többségű szavazattal megtagadhatja ezt a kérést - írja a Wall Street Journal. Az ECB március 5-én ül össze elgközelebb ez ügyben.

A BBC emlékeztet, hogy a görög jegybank az eredeti ELA-keret 10 milliárd eurós bővítését szerette vona kérni.

Piaci kommentárok szerint ez a minimális emelés annyit jelent, hogy még legalább egy hétig folytatódik a macska-egér játék Görögország és az EU között, miután addigra elfogy az ország finanszírozási forrása - legalábbis ezt állították a Kathimerini című helyi lapnak -, ami jelentősen növeli annak az esélyét, hogy összeomlik a pénzügyi rendszer. A nyomás pedig mindaddig fokozódik, míg a görög kormány meg nem állapodik az Eurocsoporttal.

Az ELA egy normál ECB hitelnél magasabb kamattal jár - emlékeztet a WSJ -, de e konstukció keretében a görög bankok a bóvli minősítésű állampapírokat használhatják fedezetként miközben a kockázat a görög jegybanknál marad és nem "szóródik szét" az egész eurózónában. Miután viszont az ELA csak fizetőképes pénzintézeteknek folyósítható, így ha az ECB ezt a finanszírozási forrást leállítja, akkor az gyakorlatilag egyenértékű azzal, mintha kiléptetnék Görögországot az eurózónából.

Bár az uniós döntéshozók az eddigi sajtóinformációk alapján úgy tűnik, nem teljesen értik, mit is akar az új görög kormány, az már megerősített hírek szerint jelezte szerdán, hogy csütörtökön kéri jelenlegi hitelmegállapodása meghosszabbítását.