BUX
38228

Itt az új jelentés Magyarországról!

A magyar államháztartási hiány idén és jövőre is a maastrichti szint alatt maradhat, az államadósság mérséklődhet, csökkenhet a munkanélküliségi ráta, de a GDP bővülése is lassulhat - derül ki az Európai Bizottság téli előrejelzéséből.

Szabó Zsuzsanna, 2015. február 5. csütörtök, 11:22

Az Európai Bizottság (EB) téli előrejelzése szerint a gazdaság - 2007 óta először - minden EU-tagállamban várhatóan bővül 2015-ben, majd 2016-ban gyorsulna. Az EU-ban idén 1,7, az eurózónában 1,3 százalékos bővülés várható, ami 2016-ban 2,1 illetve 1,9 százalékra gyorsulhat tovább.

A kontinens növekedési kilátásai azonban továbbra is korlátozottak a gyenge beruházási környezet és a magas munkanélküliség miatt, de az őszi prognózis óta több tényező is javította a kilátásokat. Az olaj ára minden korábbinál nagyobb mértékben esett, az euró jelentősen gyengült, az ECB bejelentette mennyiségi lazítási programját, az EB pedig bejelentette európai beruházási programját - mondta Pierre Moscovic,gazdasági és pénzügyi biztos.

A fellendülés továbbra is nagy különbségeket mutat: 0,2 (Horvátország) és 3,5 (Írország) százalék között szóródhat idén - főleg a banki, az állami és a magánadósság eltérő ütemű leépítése miatt. Az olajáresés növekedési hatása is eltérő lehet a tagállamok között az energiamix függvényében. Az alkalmazkodó monetáris politika a vártnál nagyobb jobban segíthet a kevés fiskális mozgástérrel rendelkező országokban. Az infláció az EU egészét érintően idén tovább lassulhat - egészen 0,2 százalékos ütemig -, mielőtt 2016-ban nagyobb lendületet kapna a pénzromlás üteme és elérné az 1,4 százalékot.

Javulgat a helyzet

A munkaerőpiac lassan, de tovább javulhat, a jelentős előrelépéshez a gazdaság növekedés üteme azonban nem elegendő. A munkanélküliségi ráta az EU-ban idén 9,8, jövőre 9,3 százalékra csökkenhet a 2014-es 10,2 százalékos szintről, míg az eurózónában a 2014-es 11,6 százalékból 2015-ben 11,2, majd 2016-ban 10,6 százalék lehet.

Az áht-hiányok tovább csökkenhetnek az EB szerint, de a költségvetési pozíció már semleges. A GDP-arányos ráta a következő két évben tovább esik: az EU-ban a 2014-es 3 százalékról idén 2,6, majd jövőre 2,2 százalékos hiányszintre csökkenhet, míg az eurózónában a 2014-es 2,6 százalékos deficit idén 2,2, jövőre 1,9 százalékig mehet le.

Az államadósság az EU egészében 2014-ben a GDP 88,4 százalékán tetőzött, az eurózónában idén érheti el a legmagasabb, 94,4 százalékos szintet. Az EB ennek megfelelően az EU-ban idén 88,3, jövőre 87,6 százalékos, míg az eurózónában idén 99,4, jövőre 93,2 százalékos bruttó szintet vár.

Az EB többféle növekedési kockázat lát: geopolitikai feszültségek, az eltérő monetáris politikák okozta pénzpiaci volatilitások, a be nem fejezett strukturális reformok, valamint az elhúzódó negatív inflációs környezet. Mindezt részben ellensúlyozhatja az alacsony energiaárakból fakadó vártnál erősebb növekedés.

Lassul a magyar gazdaság

A friss előrejelzése szerint a 2014 első három negyedévi magas magyar GDP-dinamika több egyszeri hatás, például az EU-támogatások és az MNB növekedési hitelprogramja eredménye. Brüsszel szerint a lassulás jelei már 2014 második felében láthatóak voltak. Magyarországon a 2014-es 3,3 százalékos GDP-növekedés után idén 2,4, jövőre 1,9 százalékos bővülés jöhet. Ez kissé lassabb ütemet jelöl, mint a 2014-es őszi prognózisban, akkor ugyanis az EB 2,5 százalék bővülést jelzett 2015-re és 2 százalékot 2016-ra.

A belső kereslet marad a fő hajtóereje. A befeketésekről a lakossági fogyasztásra tevődik át a hangsúly, miután az elszámolás és a forintosítás nyomán nő a háztartások elkölthető jövedelme. Az EB szerint 2015-ben 2,8 százalékkal nőhet a lakossági fogyasztás, 2016-ben 1,9 százalékkal.

Nagy visszaesés a beruházásokban

Lehet, hogy 2015-ben nem csökken az érkező EU-s támogatások összege, ám az uniós források lehívásának lassulása a bizottság szerint elkerülhetetlennek látszik 2016-ban, ami a beruházási aktivitáson látszódhat meg. A bruttó beruházásoknál idén 3,1 százalékos bővülés, de 2016-ban 1 százalékos visszaesés várható a 2014-es 13,7 százalékos robbanás után.

Az exportdinamika is lassulhat 2015-ben a fő kereskedelmi partnerek alacsonyabb kereslete miatt. Az import az EB szerint stabil marad a magánfogyasztásnak köszönhetően. Az export volumene a 2014-es 8 százalék idén 6 százalékkal bővül, 2016-ban 6,7 százalékkal. Az import idén és jövőre is 6,1 százalékkal nőhet, a 2014-es 9,8 százalék után. A folyó fizetési mérleg egyenlege a tavalyi 4,1 százalékos GDP-arányos többlet után idén 4,4, jövőre pedig 4,9 százalék lehet.

Kevesebb munkanélküli

Az államilag nem támogatott munkahelyek száma nőtt 2014-ben - hasonlóan az aktivitási és a foglalkoztatási rátához -, a gazdasági növekedéssel együtt pedig nőtt a magánszektor munkahelyteremtése is, ám azt is hozzáteszi a bizottság, hogy a foglalkoztatás növekedése jelentős mértékben a közmunka kiterjesztésének volt köszönhető. A munkanélküliségi ráta az EB szerint a 2014-es 7,7 százalékról idén 7,4 százalékra, majd jövőre 6,6 százalékra mérséklődhet - a közmunkaprogram további bővítése következtében - teszi hozzá a bizottság.

Ezzel egyidőben a munkabérek dinamikája az alacsony infláció miatt 2015-ben is mérsékelt lehet a magánszektorban, a közszférában viszont a béreket a bérbefagyasztások és a főleg alacsony fizetést adó munkahelyeket teremtő közmunka foghatja vissza.

Az infláció 2015-ben 0,8, 2016-ban 2,8 százalékos éves tempóra gyorsulhat részben az olajár növekedés, részben a forint árfolyamának gyengülése miatt.

Szép számok az áht-ról és az államadósságról

A magyar áht-hiány 2014-ben valószínűleg a GDP 2,6 százaléka volt - a tervezettnél alacsonyabb lett -, majd idén 2,7, jövőre pedig 2,5 százalékos deficitet vár az EB. Az őszi prognózisban erre az évre még 2,8 százalékos deficittel számolt a bizottság, míg a 2016-os adat nem változott.

A bizottsági előrejelzés nem számolt azzal az egyszeri - 169 milliárd forintos - tétellel, amelyet a kormány a bevételi oldalon tüntetett fel a büdzsében, de azt feltételezik, hogy ez a tétel csökken, de teljesen nem tűnik el.

A költségvetési kockázatok között a bizottság önkormányzati szinten lát rizikókat, továbbá ez EU-források korrekciójából fakadó visszafizetés (aszfaltügy) a tervezettnél nagyobb lehet. Emellett a bizottság jelentős kockázatokat lát a kiadások túllépésében az oktatási szektorban is.

Az államadósság GDP arányos mértéke az EB szerint a 2014-es 77,7 százalékról idén 77,2, majd jövőre 76,1 százalékra csökkenhet. A strukturális költségvetési deficit viszont csak mérsékelten csökkenhet, a strukturális hiány az EB számításai szerint 2014-ben és 2015-ben egyaránt 2,6 százalékos lesz, ami 2016-ban 2,4 százalékra mérséklődhet.

Kockázat?

A kockázatok között a bizottság elemzése a geopolitikai feszültségeket említi, amelyek hatására megugorhatnak a kockázati felárak, rontva ezzel a magánszektor mérlegét magasabb inflációt és alacsonyabb növekedést eredményezve.