Kínában éves összehasonlításban 6,5 százalékra, hároméves csúcsra gyorsult az infláció júliusban az egy hónappal korábbi 6,4 százalék után. Az árakat elsősorban az élelmiszerek drágulása hajtotta feljebb: ennek az árucsoportnak a termékei átlagosan 14,8 százalékkal kerültek többe mint 2010 júliusában, de például a sertéshúsért 57 százalékkal kellett többet fizetni. A nem élelmiszer fogyasztási cikkek ára mindössze 2,9 százalékkal ment feljebb. A termelői árak növekedése 7,5 százalékra gyorsult a júniusi 7,1 százalékról.

A Bloombergnek nyilatkozó elemzők szerint az ilyen inflációs adatot egy kamatemelésnek kellene követnie, de világ pénzpiacain kialakult bizonytalanság miatt most ez aligha várható. Amikor a világgazdaság növekedése erőteljesen lassul, ami fékezni fogja a kínai exportot is, nincs mód szigorításra, de a monetáris enyhítésre sem, egy szóval Peking szemben a 2008-2009-es helyzettel tehetetlenül áll a válság veszélyével szemben. A kommunista vezetés ugyanakkor minden bizonnyal növelni fogja a szociális kiadásokat az élelmiszer drágulásának ellensúlyozása érdekében.

A kínai kormány az elmúlt nyolc hétben felfüggesztette a bankok tartalékkövetelményeinek szigorítási ciklusát - november óta több lépcsőben emelték a tartalékrátát, de a kkv-k hitelhiányra panaszkodtak, ami eljutott a döntéshozók fülébe is. Az alapkamatot a múlt hónapban vitték feljebb, és a magas infláció miatt a szakértők egy része szerint még egy további emelés várható. Mások nem jósolnak további szigorítást. Akárhogy is alakul, nem marad tér a monetáris enyhítésre, azaz a világ nem remélheti, hogy a kínai gazdaság élénkülése jótékony keresletet teremt más országok termékeire is a világpiacon.

Elemzők szerint az infláció az év végig csökkenhet. A nyersanyagok és az energiahordozók árának visszaesése segíthet abban, hogy - becslésektől függően - 4-5,3 százalék közé mérséklődjön a pénzromlás üteme.