Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke alaposan megdorgálta a testület magyar tagját, az oktatásért és kultúráért felelős Navracsics Tibort - írja az euobserver.com. Főnöke felszólította Navracsicsot, hogy ne képviselje a budapesti kormány politikai irányvonalát Brüsszelben, mert ez nem fér össze munkakörével. A kiszivárogtatott levél azt követően született, hogy a magyar biztos szembe fordult kollégáival.

Navracsics Tibor a magyar kormánnyal szemben indult európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatban került ütköző pályára a bizottsággal. Mielőtt a biztosok kollégiuma napirendjére tűzte volna az ügyet, írt egy levelet kollégáinak, amelyben kifogásolta, hogy olyankor tárgyalnak erről az érzékeny kérdésről, amikor ő nincs jelen az ülésen. Emellett úgy vélte, hogy jogilag nem megalapozott a benyújtott kezdeményezés.

Kapcsolódó

Az előzmény

Európai civil szervezetek azt szeretnék elérni, hogy az EB mérlegelje a legsúlyosabb büntetés kezdeményezését a magyar kormány ellen, amely szerintük szisztematikusan megszegi az EU alapértékeit, antidemokratikus, idegengyűlölő politikát folytat. A civilek úgy vélik, ideje lenne az európai szerződés 7-es cikkelyének alkalmazása Budapest ellen, amely lehetővé teszi Magyarország szavazati jogának megvonását az uniós döntéshozó testületekben.

Az EB kollégiuma úgy látta, hogy a kezdeményezés a testület napirendjére tűzhető, ezért elindulhat az az aláírásgyűjtés, amely erre kötelezheti a bizottságot. A civil szervezeteknek legalább egymillió aláírást kell összeszedniük legalább hét uniós tagállamban. Az ügy tárgyalása nyomán az EB dönthet a 7-es cikkely alkalmazásának kezdeményezéséről vagy elutasíthatja ezt.

Ez a szabály

Juncker szerint Navracsics a levelével megsértette azt a szabályt, amely szerint az uniós biztosoknak semlegesnek kell maradniuk. Az európai alapszerződés 17.3-as cikkelye szerint a biztosok nem képviselhetik azoknak a kormányoknak a nézeteit, amelyek delegálták őket, teljesen az EU általános érdekeinek kell alárendelniük tevékenységeiket. Nem kérhetnek és fogadhatnak el iránymutatást egyetlen kormánytól, hatóságtól, intézménytől vagy személytől sem.

Az EB elnöke azt is leszögezte, hogy az európai polgároknak joguk van bármilyen kérdést a biztosok kollégiuma elé terjeszteni. Az EUobserver megjegyzi, hogy ha Navracsics jelen lett volna a tanácskozáson, blokkolhatta volna a kérdéses polgári kezdeményezés érvényességét.

Nem kommentálta

Juncker azért is megrótta biztosát, hogy távol maradt a biztosok kollégiumának ülésétől. Felhívta a figyelmét arra, hogy munkaköri kötelessége részt venni ezeken. Ha a biztosok egy-egy ülést megfelelő indokkal ki is hagynak, módjuk van visszatérni az azon tárgyalt napirendi pontokra egy másik ülésen, hiszen ezeket heti rendszerességgel tartják. Az EUobserver kereste Navracsics Tibort, aki nem akarta kommentálni az ügyet.

A magyar biztos volt az Orbán-kormány igazságügyi és külügyminisztere is. Egy évvel ezelőtt az Európai Parlamentben biztosjelöltként alaposan kikérdezték a képviselők, aminek az lett a vége, hogy elvetették a portfóliójából az állampolgári ügyeket. Arra hivatkoztak, hogy az Orbán-kormány tevékenysége megsérti a jogállamiság elvét és korlátozza a parlament szerepét az ország irányításában.

Második szándék

A biztosok függetlenségének elve természetesen nem érvényesül 100 százalékban, hiszen ők is politikusok, akik természetesen pontosan ismerik hazájuk belpolitikai életét - mondja Paul Ivan, a brüsszeli European Policy Center kutatóintézet vezető elemzője.

Ugyanakkor sem Juncker, sem Navracsics levelét nem a nyilvánosságnak szánták, mert az EB tagjai és főnökük általában bizalmasan kezelik ilyen nézeteltéréseiket. Navracsics levelének lehetett az a célja, hogy a politikus védje magát a Budapestről borítékolhatóan érkező bírálatokkal szemben, amelyek nyilván számon kérnék, miért nem akadályozta meg a kormánya elleni európai aláírásgyűjtés elindítását.

Magyarország az EP napirendjén is szerepelt

Vera Jourová igazságügyi uniós biztost szerdán az Európai Parlament szintén a magyar jogállamisággal kapcsolatban faggatta. Az EP közleménye alapján a válaszokból kiderült, hogy az uniós biztos nem lát a magyar demokráciát, jogállamiságot és alapjogok érvényesülését fenyegető rendszerszintű veszélyt annak ellenére, hogy számos jogsértési eljárás jelenleg is folyamatban van.

A biztos a Magyarországgal kapcsolatban felmerült vitás ügyként említette többek között a menedékkérőkkel való bánásmódot, a romák szegregált oktatását és hátrányos megkülönböztetését, a norvég alapok pénzeit kezelő civilszervezetek elleni fellépést, az igazságszolgáltatás egyes megkérdőjelezhető döntését, a média területén kiosztott egyes állami támogatásokat, az atomerőmű-beruházás állami támogatását, illetve a korrupciógyanús közbeszerzési eljárásokat.

Mivel ezekkel a gondokkal több jogsértési eljárás, illetve az azt megelőző eljárás keretében foglalkozunk, és mivel a magyar igazságszolgáltatásnak is van feladata ezekkel az ügyekkel kapcsolatban, ezért a bizottság úgy látja, hogy a jogállamiság megerősítésére szolgáló eljárás megindításához szükséges feltételek nem teljesültek - mondta a biztos, aki azt is hozzátette, hogy szerinte a jelen helyzetet egyszerű kötelezettségszegési eljárásokkal is lehet kezelni.

Egyébként az Európai Parlament 2015. június 15-i állásfoglalásának 11. cikke szólította fel a bizottságot arra, hogy "aktiválja a jogállamiság megerősítésére szolgáló uniós keret első szakaszát, és haladéktalanul kezdje meg a magyarországi demokrácia, jogállamiság és alapvető jogok mélyreható nyomon követési eljárását. Az eljárás révén értékelni lehet egyrészt, hogy sor került-e az EU alapszerződés (EUSZ) 2. cikke szerint az unió alapját képező értékek lehetséges súlyos rendszerszintű megsértésére, beleértve a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok helyzetét súlyosbító számos intézkedés együttes hatását, másrészt az e tagállamban a jogállamiság ellen irányuló rendszerszintű fenyegetés kialakulását, amely az EUSZ 7. cikke szerinti súlyos jogsértés egyértelmű kockázatába torkollhat. Az EP emellett arra kérte a bizottságot, hogy 2015 szeptemberéig nyújtson be a fenti kérdésről szóló jelentést az EP-.nek és az Európai Tanácsnak.