Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Egy szorongó, paranoiás, zavarodott politikai elit képét mutatja a nagyvilágnak Oroszország felújított nemzeti biztonsági stratégiája. Vlagyimir Putyin államfő eddig sem csinált titkot abból, hogy harmadik elnöki periódusának vezérmotívuma az Oroszország lerombolására törekvő Nyugat víziója, ám ezúttal ez a felfogás egy fontos hivatalos dokumentum részévé vált.

Először fordul elő a 18 évvel ezelőtt, még Borisz Jelcin elnöksége alatt született első változat elfogadása óta, hogy a Kreml hivatalosan megbánja, hogy Oroszország a Szovjetunió összeomlása után gazdaságilag és kulturálisan nyitott a világ felé - emeli ki az óév utolsó napján nyilvánosságot látott dokumentumból Leonid Bershidsky, a Bloomberg Berlinben dolgozó publicistája.

Jelcini béke

A jelcini vezetés 1997-ben érezte szükségét annak, hogy megalkossa a posztszovjet idők első biztonsági droktrínáját. Ez ugyan kifogásolta a NATO terjeszkedését Kelet-Közép-Európában, mondván: ez akkor is fenyegetést jelent, ha a szervezetnek nincsenek agresszív szándékai Oroszországgal szemben, de az ország fő gondjának a gazdasági problémákat tartotta.

Az Orosz Föderáció nemzetbiztonságát elsősorban a gazdasági válság fenyegeti - idézi Barshidsky az akkori dokumentumot. A krízis a termelékenység visszaesésével, a befektetések és az innováció visszaszorulásával, Oroszország tudományos-technológiai képességeinek gyengülésével, a mezőgazdaság stagnálásával, a pénzügyi rendszer szétzilálódásával, a költségvetési bevételek csökkenésével és az államadósság növekedésével fenyeget - írták a stratégia megfogalmazói.

Sötét felhők

Az aggodalom megalapozottnak bizonyult: nem egészen egy évvel a doktrína elfogadása után az olaj ára 10 dollár/hordóra esett, az orosz állam fizetésképtelenné vált, ami a legnagyobb presztízsveszteséget okozta Oroszországnak a Szovjetunió megszűnése óta. Csak a rubel durva elértékelése és a felesleges ipari kapacitások mentették meg az országot a gazdasági összeomlástól. Az utóbbiak segítségével tudták helyettesíteni az importot.

A biztonsági doktrínát Putyin hatalomra kerülése után 2000-ben felfrissítették. Ez már szigorúbban szól a NATO-ról. Az orosz elemzők úgy látták, hogy a katonai szövetség megváltoztatva elveit utat nyitott maga előtt arra, hogy a hozzá tartozó tagországok területén kívül is akcióba lépjen, mégpedig az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása nélkül. Ez a globális stratégiai környezet szétrázódásával fenyeget - tették hozzá.

180 fokos fordulat

Emellett voltak benne további nem lényegtelen változások is. Míg az eredeti koncepció kiállt a decentralizáció mellett, amely több hatalmat delegált volna az óriási ország régióinak, a Putyin-korszak hajnalán született szöveg erős vertikális végrehajtó hatalomról beszélt. Ez vált az új elnök vezetési stílusának vezérmotívumává.

Az új dokumentum minden fronton - védelem és a gazdaság terén egyaránt - az állam szerepének erősítését szorgalmazta. Szemben elődjével egy szót sem ejtett arról, hogy az összezsugorodott ország nem engedhet meg magának akkora fegyveres erőt, mint szuperhatalom elődje. Végül az olajár folyamatos növekedése és az ebből fakadó export-, illetve adóbevételek lehetővé tették a putyini vezetésnek, hogy megvalósítsa céljait.

Melldöngetés

Ezt követően 2009-ben változtattak a doktrínán. Ekkoriban Dmitrij Medvegyev őrizte az államfői széket Putyinnak, aki két elnöki mandátuma után közvetlenül nem vállalhatott egy harmadikat. Az olajbevételeknek és világ bankrendszerétől való viszonylagos távolságának köszönhetően az orosz gazdaság elég simán átvészelte a 2008-2009-es válságot. Ez magyarázhatja, hogy a doktrína stílusa dicsekvővé vált - állapítja meg a Bloomberg szakírója.

A szöveg szerkesztői szerint Oroszország gazdasági hanyatlását fellendüléssé változtatták, ami az ország nemzetközi befolyásának erősítését is segíti. Még a NATO-val szemben is megengedőbbé váltak: a szöveg az egyenrangúságon alapuló kölcsönös biztonsági együttműködés lehetőségét ecseteli.

Újabb 180 fokos fordulat

A 2015-ös változat azután minden eddiginél Nyugat-ellenesebb. Azt állítja, hogy a NATO és az EU nem képes biztosítani Európa biztonságát, amire a bevándorlási válság a bizonyíték. Az orosz biztonsági doktrína szerint az USA és az EU támogatást nyújtott egy alkotmányellenes puccshoz Ukrajnában. Ez az ukrán társadalom mély megosztottságához és katonai konfliktushoz vezetett.

A dokumentum szerint a Nyugat kész megdöntetni legitim politikai rendszereket, ami instabilitáshoz és tűzfészkek kialakulásához vezet a világon. Még az Iszlám Állam felemelkedése is a Nyugat számlájára írható, amely kettős mércével mér a terrorizmus elleni harcban. Egyes terroristákat támogat, másokat üldöz.

"Bizonyos országok" az információs technológia legújabb eszközeit is bevetik politikai céljaik elérése érdekében, ezekkel és történelemhamisítással befolyásolják a közvéleményt. Bershidsky érdekesnek tartja, hogy éppen az orosz vezetés panaszkodik erre, amely teljesen állami ellenőrzés alatt tartja országa tömegkommunikációját. A magánmédiát lényegében kiszorították a társadalom nagy részének látóköréből.

Mások a hibásak

A gazdasági problémák háttérbe szorulnak az új doktrínában. A Kremlt továbbra is aggasztja Oroszország erős függése a nyersanyag- és energiahordozó-kiviteltől. Ugyanakkor legalább ilyen jelentős fenyegetést jelent a hazai gazdaságra a nem orosz, ezen belül a spekulatív tőke, az információs infrastruktúra sérülékenysége, illetve az, hogy számos vállalati tulajdont külföldi jogszolgáltatás alapján birtokolnak.

A putyini vezetést aggasztja, hogy a hagyományos orosz lelki és erkölcsi értékek felvizezése gyengíti a többféle etnikumot egyesítő orosz föderációt. Ez a káros befolyás a kívülről jövő kulturális és információs hatáson keresztül keletkezik.

Komor végkifejlet

A 2000-ben született változtatás még csak a központi irányítás megerősítését célozta meg, amivel lényebében a cári és a szovjet idők sikeres korszakaira utal. A 2015-ös változat egy elszigetelődésre, bezárkózásra törekvő államot vázol fel. Egy szót sem veszteget arra, hogy nyitottabbá, rugalmasabbá kellene tenni az orosz gazdaságot. Ez tenné lehetővé, hogy befogadja a külföldi tőkét és integrálódjon a globális gazdaságba.

Oroszország ezzel éppen ellenkező irányt vehet Putyin regnálásának további éveiben, és erre a padlóra került olajárak és exportbevételek ellenére megvan a lehetősége - véli Bershidsky. Az elmúlt évtizedben felhalmozott devizatartalék takarékos felhasználás mellett kitart 2018-ig, a következő elnökválasztásig. Az oroszok legendás türelme megkophat, de aligha kopik el addig.

Ha Putyin át is adná valakinek a hatalmat két-három év múlva, az orosz társadalom akkor is megváltozik akkorra. Egy a korábbinál is mélyebben befelé forduló Oroszországgal kell számolnia annak, aki Vlagyimir Putyin örökösének készül.