BUX
38018

Javítani kell a gazdasági reformprogramokon az EU-ban

Európai uniós szakértők szerint javítani kell az EU-tagországok nemzeti gazdasági reformprogramjait a végleges változat áprilisi elkészültéig, mert a tavaly év végén beadott tervezetek esetenként hiányosak.

MTI-Eco, 2011. január 14. péntek, 17:10

Az EU-tagállamok pénzügyminiszterei - immár magyar EU-elnökség alatt - jövő kedden tekintik át a tervezetekről készült szakértői jelentést. Ez már része az unión belül megnövelt gazdasági egyeztetésnek, az úgynevezett európai szemeszternek, amelyet a tagállamok kormányait képviselő Tanács részéről elsőként Magyarországnak kell irányítania.

A nemzeti reformprogramokban szerepelnie kell egy középtávú makrogazdasági forgatókönyvnek, az évtized végéig szóló, uniós foglalkoztatási és versenyképességi célkitűzések teljesítéséhez szükséges nemzeti célterveknek, a növekedés és a foglalkoztatás javulásának útjában álló akadályok azonosításának, továbbá az első időszakra vonatkozó konkrét növekedéssegítő intézkedéseknek.

A nemzeti reformprogramokat - miután a márciusi brüsszeli EU-csúcstalálkozón az uniós állam- és kormányfők még további iránymutatásokat adnak hozzájuk - áprilisra véglegesítik, majd a stabilitási, illetve konvergenciaprogramokkal együtt alapul szolgálnak a további egyeztetéshez.

A magyar elnökség alatt zajló első pénzügyminiszteri találkozón véleményt mondanak az Európai Bizottságnak az európai szemesztert indító - a héten nyilvánosságra hozott - éves növekedési felméréséről. A magyar elnökség már közleményben üdvözölte a dokumentumot, megállapítva, hogy "a tíz pontból álló javaslat lehetővé teszi, hogy a tagállamok azonnal megkezdjék a tárgyalásokat a válságból kivezető, összehangolt és hatékony gazdaságpolitika kialakítására".

Téma lesz a keddi EU-miniszteri találkozón az állandó euróövezeti pénzügyi stabilitási mechanizmusra vonatkozó szabályozás, beleértve a már elhatározott - igen korlátozott mértékű - szerződésmódosítást is. Ennek érdekessége, hogy bár a munkát alapvetően az euróövezeti országok csoportja végzi, a zónán kívüli EU-tagállamok is bekapcsolódhatnak, ha igényt tartanak erre. A soros elnökséghez közel álló források pénteki közlése szerint eddig öt külső ország jelezte érdeklődését, köztük van Magyarország és Nagy-Britannia.

A brüsszeli pénzügyminiszteri találkozón - amely az első hivatalos miniszteri ülés lesz a magyar elnökség idejében - eszmecserét folytatnak a folyó félévre vonatkozó magyar tervekről is. Emellett foglalkoznak a bankok válságokkal szembeni ellenálló-képességét mérő tesztekkel, az euró észtországi bevezetésének haladásával, illetve a Málta ellen túlzott államháztartási hiány miatt folyó eljárással.

Már hétfőn - nem magyar elnökség alatt - üléseznek az euróövezeti pénzügyminiszterek, akik egyebek között szintén az állandó stabilitási rendszerről tárgyalnak majd, illetve szót ejtenek a jelenlegi, átmeneti mechanizmusról is, amelynek pénzkeretét számos tagország szeretné bővíteni.

Mit vár az Európai Bizottság Magyarországtól?

Az Európai Bizottság mindenekelőtt az európai szemeszter, azaz a nemzeti költségvetések uniós szintű összehangolásának beindítását várja a január elsejétől soros elnöki tisztséget betöltő Magyarországtól - nyilatkozta az MTI-nek Maros Sefcovic, a Bizottság egyik alelnöke.

Maros Sefcovic első benyomásai a magyar EU-elnökséggel kapcsolatban kedvezőek. Mint rámutatott, a programokat a bizottsággal együttműködésben készítették elő, ez az unió előtt álló hatalmas kihívások miatt fontos, és egyben elengedhetetlen ahhoz, hogy sikerüljön elérni a megfogalmazott célokat.

Sefcovic emellett a Duna-stratégia kidolgozását, illetve a romák integrációjára vonatkozó program elfogadását említette Magyarország elsődleges uniós elnöki feladatai között.

A bővítés kérdésköréről szólva a politikus jelezte, hogy a magyar elnökség végéig Horvátország remélhetőleg lezárhatja az összes csatlakozási fejezetet, s a többi jelölt - köztük Törökország - is tovább közeledik majd az Európai Unióhoz.

A schengeni övezet bővítését Romániával és Bulgáriával elsődleges fontosságúnak nevezte a bizottsági alelnök, de kiemelte, hogy erről a döntést a tagállamoknak egyhangúlag kell meghozniuk, s ehhez erőfeszítésekre, bizalomra van szükség.