Az amerikai közhivatalok bezárása miatt számos olyan adatot nem publikált a kormány, amelyekre a Fed támaszkodik döntéseinek előkészítésekor, ám ennek ellenére elképzelhető, hogy a bank még az év vége előtt megkezdi monetáris enyhítésének visszavonását - vélik a Financial Timesnak nyilatkozó elemzők. Az elmaradt közkiadások várakozások szerint fél százalékpontot nyesnek le a negyedik negyedévre várt kétszázalékos év/éves GDP-növekedésből, ám abban is nagy az egyetértés, hogy a gazdaság gyorsan lerázza magáról a 16 napos leállás káros hatását.

A hetekig tartó parttalan vita a költségvetés finanszírozásáról és az eladósodás plafonjának emeléséről megtépázta az amerikai döntéshozók és döntéshozatali mechanizmusok megbízhatóságába vetett bizalmat, ám ennek hatása is gyorsan elhalványulhat. Ha a vállalatok és a fogyasztók úgy látják, hogy a jövő év elején nem ismétlődik meg az elmúlt hetek bénultsága, lelkesen vethetik bele magukat a termelésbe, a beruházásba és a vásárlásokba.

A piac jelez

Az amerikai államkötvények piacának folyamatai arra utalnak,hogy a befektetők nem tartanak valószínűnek egy nagyon korai visszavonást. A tízéves papírok hozama a határozott kereslet nyomán 2,75 százalékról 2,60-ra mérséklődött, a dollár szintén a legalacsonyabb szintre került február óta. Az biztosnak látszik, hogy Fed októberben nem kezdi meg havi 85 milliárd dolláros kötvényvásárlásai csökkentését, mert az elmaradt adatok miatt ehhez kevés az információja.

Ugyanakkor a bank döntéshozói december 18-ai ülésükön már jónak láthatnak egy kisebb lefaragást, ha a szeptember-novemberi adatsor arra utal, hogy a gazdaság határozottan erősödik, és elég valószínűnek látszik, hogy a kedvező folyamatok kitartanak 2014-ben is. A pénzbőség szűkülése a magyar állampapírok és a forint piacáról is kivonhat forrásokat, ami megdrágíthatja az adósság finanszírozását.

Érzékeny pont lehet Magyarország

A Moody's Investors Service, a világ legnagyobb hitelminősítő csoportja külön elemzést állított össze arról, hogy miként érintené a közép- és kelet-európai gazdaságokat a Fed és más nagy jegybankok likviditásözönének megvonása. A felmérés kimutatta, hogy a 2005-2007 közötti időszakhoz képest a térségben Szlovákia és Lengyelország portfolió-beáramlása emelkedett a legnagyobb mértékben 2010 és 2012 között. Ebben a két országban a hazai össztermékhez (GDP) viszonyítva 3,6, illetve 4,2 százalék volt az elmúlt két évben a portfolió-beáramlások értéke a pénzügyi válság és a jegybanki mennyiségi enyhítési programok kezdete előtt mért két év 1,1, illetve 1,7 százalékos aránya helyett.
Csehországban és Romániában kisebb mértékű volt az emelkedés, 2, illetve 1,8 százalékra a korábbi 0,8 és 0,6 százalékról. Magyarországon a GDP-érték 1,9 százalékára csökkent a 2010-2012-es időszakban a portfolió-beáramlások értéke a 2005-2007-es 4,3 százalékos átlagról, de a magyar piacra érkező portfoliótőke GDP-arányos értéke így is összemérhető maradt a cseh és a román szintekkel - áll a Moody's kimutatásában.
A pénzintézet szerint a külföldi jegybanki likviditásözönből eredő kamatköltség-megtakarítások mind az öt ország esetében jelentősen hozzájárultak a költségvetési konszolidációhoz. "Szokatlan körülmények" egy idejű kialakulásának eredményeként jöttek létre e kedvező külső finanszírozási kondíciók, ám az valószínűtlen, hogy ugyanezek a körülmények középtávon ismét előállnának - jósolták a Moody's londoni elemzői.
A hitelminősítő szerint amikor a fejlett ipari gazdaságok jegybankjai hozzákezdenek majd e monetáris ösztönzés visszavonásához, az ennek nyomán apadó globális likviditás valószínűleg csökkenti a keresletet a felzárkózó térség állampapírjai iránt, várhatóan emelve ezeknek a szuverén adósságeszközöknek a hozamát. A Moody's elemzői szerint a közép- és kelet-európai ötök közül - a bruttó finanszírozási igényeket és a hazai finanszírozási források likviditását figyelembe véve - erre a folyamatra Románia és Magyarország lenne a legérzékenyebb, Lengyelország közepesen, Szlovákia és Csehország pedig a legkevésbé sebezhető.

Megdrágult a hitel

A kormány leállása miatt az FT számítása szerint 73 millió dollárral kellett több kamatot fizetni az állampapírok után. Ez meggyezik a kongresszus alsóházában dolgozó képviselők egyéves fizetésével, vagy a legfelsőbb bíróság működési költségével. Ha politikusok a következő hetekben nem arra törekednének, hogy betartsanak egymásnak - ahogy ezt tették az elmúlt hetekben -, akkor eredményesen lezárhatnák december 13-áig a költségvetési vitát.

Ez nagyban növelné az esélyét annak, hogy még idén megkezdődik a monetáris enyhítés visszavonása. A bizonytalanság folyatódása viszont a halogatás mellett szólna. Az elmúlt hetekben a szakértők többsége úgy vélte, hogy a Fed nem lép addig, amíg új elnöke tavaly tavasszal el nem foglalja hivatalát. A kongresszus várhatóan támogatja Barack Obama jelöltje, Janet Yellen kinevezését.