Sajátos módon nem Európából, hanem a világ másik feléről, Japánból érkezett jó hír Görögországnak, amelynek parlamentje ma szavaz a kormány legújabb megszorító intézkedéseiről. Azumi Jun, a tokiói kormány pénzügyminisztere azt mondta a Reutersnek, hogy megfontolnák a részvételt egy Görögországnak nyújtatandó globális segélyakcióban, amennyiben az eurózóna elő tud állni egy racionális tervvel a világgazdaságot fenyegető veszély elhárítására. Jun szerint "nem zárható ki", hogy részt vállaljanak egy ilyen program anyagi terheiből.

A BBC-nek nyilatkozó elemzők szerint Japán szeretné, ha helyreállna a stabilitás egyik kulcsfontosságú exportpiacán. Ha a válság szétspriccel a világgazdaságba, az a szigetországot sem hagyná érintetlenül, ráadásul tovább erősítené a befektetési menedéknek tekintett jen iránti keresletet, ami tovább hátráltatná a japán kivitelt. Emellett a japán bankok és biztosítók jelentős befektetők a világ tőzsdéin, így a börzék szánkázása érezhető veszteségeket okoz nekik, nem beszélve arról, hogy ha japán tőzsde úgy esik, mint az elmúlt időszakban, az pénzügyi válsághoz vezethet a szigetországban.

Kapcsolódó

Az USA harmadszor is beszólt

Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter az ABC-nek adott interjújában kifejtette, hogy szerinte az európai kormányok fel fogják pörgetni válságkezelési lépéseiket, mert a világ erre kényszeríti őket. A hét végi IMF-közgyűlésen mást sem hallottak a világ más részeiből érkezett küldöttektől, mint hogy az európai válság Kínától Brazílián és Indián át Koreáig már gondokat okoz mindenütt. Ezt mondtuk mi is - tette hozzá Geithner -, jelezve, hogy eljött az idő cselekvésre.

A washingtoni pénzügyminiszter ezzel a nyilatkozatával fenntartja a nyomást az európai döntéshozókon az eurózóna pénzügyminisztereinek jövő heti értekezlete előtt - értékelték a nyilatkozatot a Bloombergnek elemzők. Geithner a varsói pénzügyi találkozó és az IMF-közgyűlés után immár harmadszor noszogatja cselekvésre az európai országokat.

Borulhat a német kormány

Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter nagyon gyorsan lehűtötte a kedélyeket azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap négyszeresére emelheti az európai stabilitási eszköz (EFSF) 440 milliárd eurós tőkéjét, olyan pénzügyi "tűzfalat" emelve, amely mögé még az olyan bajban lévő nagy eurózóna-tagországok, mint Spanyolország és Olaszország is bemenekülhetnek hitelezői elől.

Schäuble egy tévéinterjúban kijelentette: tévesek azok a tegnap napvilágot látott információk amelyek szerint a háttéren ezen dolgoznának. Ehelyett a júliusi eurózónacsúcson elfogadott javaslatok vannak napirenden, azaz az alap tényleges elkölthető tőkéjének 440 milliárd euróra emelése és hatáskörének bővítése.

Németország ezzel csatlakozott Hollandiához és Finnországhoz, amelyek kormánya szintén jelezte, hogy nem óhajt több pénzt ölni az európai stabilitási eszközbe. A berlini vezetésnek nem igazán hagyott más lehetőséget a kormánykoalíció kisebbik pártja, a Szabaddemokrata Párt (FDP), amely azzal fenyegetőzött, hogy a második görög csomagról szóló csütörtöki szavazáson kihátrál a kormány mögül, ha bármilyen további változtatást terveznek az EFSF-en. A CDU társszervezete, a CSU hasonló jelzéseket küldött partnerének. Schäuble egyébként azt is tagadta, hogy 2013 közepéről egy évvel előrehoznák az EFSF-et felváltó állandó biztonsági alap, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) elindítását.

Csőeljárást követelnek a vezető közgazdászok

A helyzet kuszaságát növeli, hogy a német és a francia kormány vezető gazdasági tanácsadói közösen jegyzett cikkükben a görög adósságok 50 százalékának elengedését és az emiatt súlyos veszteségeket elszenvedő bankok kisegítését követelik az európai kormányoktól. A szakértők szerint a júliusi csúcs - amelyen nagyjából 21 százalékos lefaragást ajánlottak az erre önként vállalkozó magánhitelezőknek cserébe azért, hogy maradék követelésük mögé erősebb, eurózónás garanciát kapnak - nem hozta meg a várt eredményt. Ha felére mérsékelnék a görög adósságokat, az ország a maradékok képes lenne önerejéből legyűrni - vélik a tanácsadók.

A javaslat része, hogy a bankoknak lehetővé kell tenni görög állampapírjaik átváltását az EFSF által kibocsátott kötvényekre. Ez biztosítaná a hitelátrendezés rendezett lebonyolítását. Emellett azoknak a pénzintézeteknek, amelyek nagy görög kötvényállománnyal rendelkeznek - különösen a saját országuk papírjait nagy mennyiségben spejzoló görög bankoknak -, speciális segítséget kell nyújtani. A szakértők szerint hosszabb távon ki kell alakítani az eurózóna tagországainak olyan együttműködését, amely megelőzi a mostanihoz hasonló veszedelmes adósságcsapdák kialakulását, ám előbb a tűzoltáson kell túl lenni, olyan gyorsan, amilyen gyorsan csak lehet.