BUX
39279

Jön a román vizitdíj

Elvileg 2011. január elsejétől fizetni kell majd a különböző egészségügyi ellátásokért Romániában; a hozzájárulás feltétele volt a Világbankkal, a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Bizottsággal kötött kölcsönszerződésnek. A háziorvosnak például minden vizsgálatért 5 lejjel tartozik majd a biztosított.

NAPI, 2010. augusztus 5. csütörtök, 09:00

A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

Az egészségügyi hozzájárulás bevezetéséről tárgyalt a román kormány, és úgy döntött, hogy koalíciós tárgyalásokon egyeztetnek a kérdésről, s arról is, hogy kiket érinthet a mentesség - írta a bukaresti Magyar Szó. A tervek szerint az 1000 lejnél (66 553,65 forint) kisebb jövedelemmel rendelkezők, a háborús veteránok és a 18 évnél fiatalabbak lesznek a kedvezményezettek.

Elvileg 2011. január elsejétől fizetni kell majd a különböző egészségügyi ellátásokért akkor is, ha a betegnek van érvényes társadalombiztosítása. Az új finanszírozási rendszert Cseke Attila egészségügyi miniszter is támogatja.

A betegek által fizetett hozzájárulás feltétele volt a Világbankkal, a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Bizottsággal kötött kölcsönszerződésnek. A megegyezés értelmében 2009. december 31-e óta külön díjat kellene fizetni a beavatkozásokért. A háziorvosnak minden vizsgálatért 5 lejjel, a járóbeteg-rendelőben történő ellátásért 10 lejjel, az egynapos kórházi gondozásért 15, a hosszabb beutalásért 50 lejjel tartozik majd a biztosított.

A módosítást az ellenzéki szociáldemokraták "különadóként", a betegek jogait képviselő szervezetek hasznos, de nehezen kivitelezhető tervként értékelték. Hasonló hozzájárulást fizetnek a németek, az észtek, a horvátok és a csehek is.

Eredetileg a betegek által fizetett pénz egy része a kórházi infrastruktúra működtetését, egy része az orvosok bérkiegészítését szolgálta volna. A mostani tervek szerint azonban a betegek nem az orvost, hanem az ellátást, a kezelést, az infrastruktúrát finanszírozzák. Ennek az az előnye, hogy racionalizálhatja az ellátó rendszerek kihasználtságát: kevesebben, jól megfontolt indokkal fordulnak majd segítségért. Az egyik fontos ok, amiért változott a hozzájárulás megítélése, az az egészségügyben tapasztalható korrupció, amelynek felszámolása még mindig nehezen kezelhető problémát jelent. Az új rendszer bevezetésének támogatói úgy vélik, ha a betegek számla ellenében fizetnek az intézményekben, kevesebb pénz vándorol majd az alkalmazottak zsebébe.

A román egészségügyi rendszer korrupcióját nemzetközi figyelem övezi, egyre nagyobb a nyomás ennek felszámolására. Az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének támogatásával készült egy felmérés a visszaélések mértékéről és jellegéről, a statisztikai adatokat a napokban hozták nyilvánosságra. A vizsgálatok megállapították, hogy a megkérdezettek 91 százaléka a román egészségügy alapvető problémájának tekinti a korrupciót, és csupán 10 százaléka gondolja úgy, hogy ez a jelenség másodrendű fontosságú. A válaszadók többsége szerint a korrupcióért az orvosok és a betegek egyaránt felelősek: 23 százalék úgy véli, hogy az orvos a hibás, mert elfogadja a paraszolvenciát, míg 11 százalék szerint a beteg követi el a vétséget, amikor csúszópénzt ad.

A felmérés megállapította, hogy a kutatásban részt vevők jelentős része, 81 százaléka szerint közvetlen összefüggés van az ellátás és a kezelés minősége, valamint a hálapénzfizetés között. A csúszópénzt adók 63 százaléka az orvosokat, 51 százaléka az asszisztenseket, míg 36 százaléka a kisegítő személyzetet is lefizette. Ugyanakkor a korrupt betegek 69 százaléka elismerte: úgy adott hálapénzt, hogy arra senki sem szólította fel, míg 31 százalék arról számolt be, hogy az orvos maga ismertette az illegális tarifát. A felmérésben részt vevők 56 százaléka gondolja úgy, hogy a korrupció kiváltható lenne egy új legális fizető-adományozó rendszer kiépítésével.

A felmérések szerint az éves paraszolvencia összege a válaszadók 46 százaléka esetében kisebb mint 50 lej, 26 százalék azonban 50 és 200 lej között ad pénzt egy év alatt az orvosoknak, 19 százalék többet fordít hálapénzre évente, mint kétszáz lej. Háziorvosoknak a korrupcióval élők 78 százaléka 40 lejt adott esetenként, de a megkérdezettek 85 százaléka arról nyilatkozott: háziorvost még soha nem próbált meg lefizetni. A szakellátásban részt vevő orvosok számára a megkérdezettek 78 százaléka 40 lejnél többet fizetett szolgáltatásonként, 27 százalék arról számolt be, hogy ez az összeg 60 lejnél is nagyobb volt.

A finanszírozás átalakításának szükségességére figyelmeztetnek a szakmai szervezetek is, de a többség úgy véli, elengedhetetlen az orvosok bérének növelése. Dan Peretianu, az orvoskamarák szövetségének elnöke úgy véli, a közalkalmazásban lévő egészségügyi alkalmazottak a bércsökkentések miatt hátrányban vannak a magánszektor által finanszírozott alkalmazottakhoz képest. Ezzel magyarázható a szakember szerint a minden eddigi mértéket fölülmúló orvoselvándorlás. A megállapítást igazolja a tény, hogy az utóbbi hónapokban hatezer orvos lépett ki a román egészségügyi rendszerből: legtöbbjük Angliában, Franciaországban és Olaszországban kapott a hazai ajánlatoknál tízszer jobban fizető állást.