A bizottság a hitelköltségek szabályozására használt három kamatláb közül a legmagasabb szinten tartott rátát mérsékelte 50 bázisponttal: az egynapos jegybanki hitel kamatát 10,00 százalékra csökkentette. Ugyanakkor immár 14. hónapja változatlan szinten hagyta az egyhetes repokamatláb 7,50 százalékos szintjét, valamint nem módosított az egynapos jegybanki betét 7,25 százalékos kamatán sem.

Erdem Basci, a kamatcsökkentési nyomásnak makacsul ellenálló, ámde a piacokon elismertségnek örvendő kormányzó ötéves mandátuma április 19-én járt le, és utódjául helyettesét, a 40 éves Murat Cetinkayát nevezte ki az államfő a kormány javaslata alapján.

Cetinkaya 2012 júniusa óta töltötte be a kormányzóhelyettesi tisztséget, így kinevezésével biztosították az intézményi folyamatosságot és stabilitást. Másfelől jól ismeri az iszlám pénzügyi rendszert is, mivel korábban hosszú évekig dolgozott az iszlám elvek alapján működő bankokban, így az iszlamista-konzervatív Recep Tayyip Erdogan államfő tetszését is elnyerte.

Cetinkaya keddi beiktatási beszédében azt ígérte, hogy igyekszik összhangban tartani az inflációt a célszámmal, szigorúan őrködni fog a pénzügyi stabilitás felett és a jegybank hitelességének erősítése érdekében javítja a kommunikációt.

Közgazdászok szerint a török jegybanknak inkább emelni kellene a kamatokat, hogy megfékezze az inflációt. A török elnök viszont úgy érvel, hogy a magas kamatok vezetnek magas inflációhoz, ami végső soron elfojtja a beruházásokat, így visszaveti a gazdasági növekedést és a foglalkoztatottságot.

Törökországban decemberben 8,81, januárban 9,58, februárban 8,78, márciusban pedig 7,46 százalékkal növekedtek a fogyasztói árak éves összehasonlításban. Januárban 11,1 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta az előző havi 10,5 százalékról.

Ezzel együtt a robusztus belső keresletnek köszönhetően a vártnál nagyobb mértékben, 4 százalékkal növekedett Törökország gazdasága tavaly. A belpolitikai bizonytalanságok és biztonsági problémák által is sújtott ország gazdasága kiemelkedő teljesítményt nyújtott a tavalyi utolsó negyedévben, akkor 5,7 százalékos volt a növekedés.

A piacok jól fogadták a szerdai döntést. A kamatcsökkentés bejelentése után a török líra dollárhoz viszonyított árfolyama 1 százalékkal erősödött és kéthetes csúcsra emelkedett, az isztambuli értéktőzsde irányadó indexe tovább erősödött és 0,7 százalékos pluszba került, miközben a török államkötvények hozama csökkent.