Csütörtöki ülésén ismét kamatot emelt: a célsávot most a korábbi 0–1 százalékról 0,25–1,25 százalékra növelték, a központi érték ugyanakkor változatlanul 0,75 százalék maradt. A jelenlegi intézkedés hatására az idén már 50 bázisponttal magasabbá vált a kamat.

 

A mostani monetáris szigorítás nyomán az ilyenkor szokásossal ellentétben azonnali reakcióként süllyedt a svájci frank árfolyama, csökkentek ugyanis a további, idei kamatemelésre vonatkozó piaci várakozások. Ez utóbbi azzal magyarázható, hogy a kamatdöntéshez kiadott kommentárban a svájci jegybank jelezte: az árszínvonal tekintetében nem lát kockázati tényezőt. A nemzeti bank az idénre 0,7, jövőre 1,0 százalékos inflációt vár, 2006-os prognózisát pedig 2 százalékról 1,7-re vette vissza. A gazdasági növekedésre vonatkozó jóslat maradt, idén közel 2 százalékot várnak.

 

A svájci frank hazai jegyzése az idén június közepén tetőzött, a kurzus megközelítette a 170 forintos szintet. Július végén már 162 körül volt, azóta nemigen változott, ám jelenleg alig valamivel haladja meg a 160-as szintet. Mindez azt jelenti, hogy akinek sikerült a csúcson felvennie CHF-alapú hitelt, eddig legalábbis jól járt.

 

Van, aki már rosszabbul jár

 

A CIB Lízing által kötött szerződések értelmében a devizafinanszírozás során a szolgáltató az érintett deviza referenciakamatának plusz–mínusz 50 bázispontos elmozdulásakor az új kamatszintet automatikusan érvényesíti a törlesztőrészletben – tájékoztatta a NAPI Gazdaságot Galambos Tibor. A piacvezető lízingtársaság vezérigazgatója szerint ez azt jelenti, hogy a jövő hónapban a svájci frankban finanszírozott ügyfelek közül csak azok nem kapnak a kamatváltozás miatt növekvő törlesztőrészletet tartalmazó csekket, akik az elmúlt 3 hónapban – a korábbi 25 bázispontos kamatcsökkenést követően – kötöttek szerződést a társasággal. Az Erste Bank ugyanakkor - mivel forrásköltsége nem módosul - egyelőre nem változtat a frankalapú lakáshitel kamatain. A Földhitel- és Jelzálogbanknál (FHB) úgy vélik: csak idő kérdése, hogy a bankoknál mikor épülnek be a kamatváltozások.

 

Mi lesz a kamattal?


Komolyabb gondokkal azonban a hosszú távra eladósodó ügyfelek szembesülhetnek. Galambos Tibor szerint ugyanis a várható kamatváltozás jóval kisebb hatású lesz, mint általában az árfolyammozgások: egy átlagos, 1-2 millió forintos hitelnél a havi törlesztőrészlet 60–100 forinttal emelkedik majd. Az idei árfolyamváltozások viszont számításaink szerint a szélső értékeket véve alapul 1-2 ezer forintot jelenthettek.


A 10-20 éves futamidejű hitelekkel kapcsolatban szakemberek figyelmeztetnek arra, hogy Svájcban korábban meglehetősen hektikus kamatmozgásoknak lehettünk tanúi. Az elmúlt évtized elején a frank kamata (a nyolcvanas évek végi fél százalékkal szemben) 8–10 százalék volt, majd ismét lassan csökkent, de a nulla közeli szintre csak 1998-ban tért vissza. Ilyen kamatingadozások pedig a jövőben sem zárhatók ki. A kamatemelések pedig a devizahitelek teljes hitelköltségét (beleértve a kezelési költséget és a valutaváltásból eredő költségét) akár húsz százalék közelébe röpíthetik a mai 10–13 százalékról.

 A kisebb kamatváltozás törlesztőrészletre gyakorolt hatását is jól illusztrálja: az egyik hazai bank jelenleg 1,99 százalékos kamaton kínált frankhitelének törlesztőrészlete 83,7 ezer forint, míg az akciós időszak (néhány hónap) után a törlesztés már havi 90,9 ezer forint lesz. Ez ráadásul csak az akció lezárulását jelzi, benne semmilyen pénzpiaci hatás nem játszik szerepet.