Katalán polgármesterek tüntettek Brüsszelben

A politikai foglyok szabadon bocsátását követelték kedden Brüsszelben katalán polgármesterek, akik arra szólították fel Brüsszelt, hogy hallgassa meg a katalánokat és lépjen fel a bebörtönzött vezetőik szabadlábra helyezése érdekében - írja az MTI.
Szász Péter, 2017. november 7. kedd, 17:40

A közel kétszáz katalán polgármester az Európai Bizottság és az Európai Tanács épületei előtt található téren gyülekezve szomorúnak nevezte, hogy 2017-ben, az Európai Unió demokratikus országában előfordulhat egy legitim kormány tagjainak bebörtönzése és az, hogy szabadon választott vezetőikkel egy másik országban kénytelenek találkozni.

A polgármesterek teljes támogatásukról biztosították Carles Puigdemont leváltott katalán elnököt és korábbi kabinetje négy, ugyancsak Belgiumban tartózkodó tagját.

Az önkormányzati képviselők a belga fővárosban az öt katalán politikussal folytatott találkozón, megbeszélést folytattak a Katalóniában kialakult helyzetről, a spanyol rendőrség fellépéséről, a további jogi és politikai lehetőségekről. Elmondásuk szerint az egynapos találkozó alkalmával megvitatták a spanyol alkotmány 155-ös cikkét, amelyre hivatkozva Madrid feloszlatta a katalán kormányt, és előrehozott regionális választásokat.

A megbeszélésen Puigdemont azt a kérdést intézte az Európai Unió vezetőihez,

vajon el fogják-e fogadni a december 21-re tervezett előrehozott választások eredményét, vagy továbbra is támogatni fogják Mariano Rajoy spanyol kormányfőt és államcsínyét. Ez az az Európa, amelyet építenek? Ahol demokratikusan megválasztott kormány tagjai börtönben vannak?

- fogalmazott,  és segítséget kért  Katalóniának.

Kijelentette, a választásokon meg fogja hiúsítani Spanyolország azon tervét, amely Katalónia függetlenség iránti szándékának elnyomására irányul. Katalónia egyetlen lépésre van a demokrácia útján attól, hogy önálló köztársasággá váljon. Sosem fog lemondani demokráciáról, a tartomány régóta dédelgetett álmáról - húzta alá.

A leváltott katalán vezető szerint teljes eltérés mutatkozik a nép és az európai elit érdekei között. Katalónia problémája emberi jogi probléma - jelentette ki a polgármesterekkel tartott megbeszélésen.

Lapinformációk szerint a spanyol ügyészség száznál is több katalán polgármester ellen tervez eljárást indítani, azzal vádolva őket, hogy együttműködtek a leváltott katalán kormányzattal az október 1-jén tartott függetlenségi népszavazás megszervezésében.

Kedden Spanyolország észak-keleti régiójának függetlenségét ellenző katalán vállalkozók szövetsége is találkozót szervezett Brüsszelben. Az egybegyűlt egységpártiak az Európai Parlamentben folytatott megbeszéléseiket követően elutasították a katalán függetlenséget és kijelentették, Katalóniának nincs szüksége "rendbontásra".

Véleményük szerint Puigdemont törekvése "önző és ostoba", ugyanis a politikai bizonytalanság gazdasági instabilitáshoz vezet. A tartomány függetlenné válása a legnagyobb hiba lenne, tragédiához vezetne, ezért Katalóniát meg kell védeni a szeparatistáktól - húzták alá.

A spanyol állami főügyész lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt kezdeményezte büntetőeljárás megindítását a volt katalán kormány, valamint a katalán parlament elnökségének tagjai ellen, miután a térség vezetése az október eleji, alkotmányellenes névszavazást követően egyoldalúan kinyilvánította Katalónia függetlenségét.

A spanyol büntető törvénykönyv a zendülést közrend elleni bűncselekményként nevesíti, szemben a magyarral, amely katonai bűncselekményként tartja számon.

A spanyol hatóságok európai elfogatóparancsot adtak ki Puigdemont és négy társa ellen, akik Brüsszelbe utaztak, miután a madridi kormányzat rendkívüli intézkedésként menesztette őket és előrehozott helyi választásokat írt ki Katalóniában.

Vasárnap feladta magát a belga rendőrségen Carles Puigdemont volt katalán elnök és feloszlatott kabinetjének Belgiumban tartózkodó négy tagja. Az ügyükben eljáró vizsgálóbíró több mint tíz órán át tartó kihallgatás után, hétfőre virradóra azt közölte, hogy Puigdemontot és volt minisztereit szabadlábra helyezi, amíg az illetékes bíróság nem dönt arról, hogy kiadhatók-e a spanyol hatóságoknak.

Címlapkép: Emmanuel DUNAND / AFP

HOZZÁSZÓLÁSOK