Katalán válság: így látják Londonban

Londoni pénzügyi elemzők szerint a "Katalán Köztársaság" pénteki kikiáltásával megnövekedtek ugyan a spanyolországi politikai kockázatok, a katalóniai válság legújabb fordulatainak gazdasági hatásai azonban valószínűleg továbbra is kezelhetők maradnak.
Domokos László, 2017. október 27. péntek, 21:52

A Capital Economics friss helyzetértékelésében abból a feltételezéséből indul ki, hogy Madridnak sikerül új tartományi választásokat kieszközölnie Katalóniában. A prognoszták szerint lehetséges az is, hogy a spanyol kormány alkotmánymódosításokkal és a katalán autonómia kiszélesítésével meg tudja békíteni a katalán függetlenségi tábor kevésbé radikális szárnyát.

Amikor a kanadai Quebec tartományban a függetlenségi mozgalom ereje teljében volt, Quebec és Kanada többi részének gazdasága egymáshoz meglehetősen hasonló ütemben növekedett a függetlenségre törekvő quebeci párt 1976-os kormányra kerülése és az 1995-ben tartott második függetlenségi népszavazás közötti időszakban. A cég szerint ennek alapján feltételezhető, hogy a katalóniai válság gazdasági következményei is kezelhető keretek között maradnak.

A legrosszabb forgatókönyv a baszkföldi függetlenségi mozgalom tetőzése idején tapasztalt gazdasági fejlemények megismétlődése lenne, az egy főre jutó baszkföldi GDP növekedési üteme ugyanis a legrosszabb évben 4 százalékponttal maradt el Spanyolország többi, hasonló adottságú térségeinek GDP-növekedésétől.

Az elemzők szerint máris vannak jelei annak, hogy a spanyol gazdaság aktivitása megsínyli a katalán válságot. Az euróövezeti, valamint a francia és a német beszerzési menedzserindexek (bmi) e héten ismertté vált előzetes októberi becsléséből tudható, hogy ebben a hónapban ez az aktivitási mérőszám jelentősen csökkent a valutaunió egészének átlagában.

A Capital Economics elemzői óvatos derűlátással ítélik meg annak az esélyét, hogy a mostani katalóniai válságot nem kísérik majd olyan erőszakcselekmények, amilyenek a baszkföldi függetlenségi törekvések időszakát jellemezték - írta az MTI. Mindezek alapján az eddigi 2,5 százalékról 2,3 százalékra csökkentették a jövőre évi spanyol GDP-ütemre  szóló előrejelzést.

Más londoni elemzők szerint viszont ha Katalónia végül valóban függetlenné válik, a következmények negatív növekedési hatását rövid távon az Európai Unió egésze megérezné.

A Centre for Economics and Business Research (CEBR), amely nem sokkal a katalóniai parlament pénteki döntése előtt készített erről tanulmányt, közölte: modellszámításai alapján a katalán elszakadás nettó hatásaként a spanyol GDP-érték a következő 18 hónapban csaknem 3 százalékkal, az EU egészének hazai összterméke hozzávetőleg 0,25 százalékkal lenne alacsonyabb.

Ha a spanyol államadósság felosztásának alapja Katalónia lakosságának 16 százalékos aránya lenne a teljes spanyol népességen belül, akkor a hazai össztermékhez viszonyított spanyol államadósság-ráta Katalónia kiválása után a jelenlegi 99,4 százalékról 115,4 százalékra emelkedne.

Címlapkép forrása: AFP PHOTO/PAU BARRENA

HOZZÁSZÓLÁSOK