Az eurózóna azonnal recesszióba hanyatlana és Európának ezermilliárd eurójába kerülne, ha nem sikerülne tető alá hozni az athéni kormány és a görög adósságokat finanszírozó magánhitelezők kötvénycseréjét − derült ki az Institute of International Finance (IIF) pénzügyi lobbicsoport bizalmas tanulmányából, amelyet ma szivárogtattak ki a Reutersnek.

A magánhitelező pénzügyi szervezeteknek az eredeti tervek szerint csütörtökig kell eldönteniük, hogy élnek-e a lehetőséggel vagy sem, jelenleg annak a tucatnyi banknak a részvétele vehető biztosra, amelyek képviseltetik magukat az IIF kormányzó tanácsában. Ezek azonban a szabadpiacon lévő 206 milliárd euró görög tartozásnak csak nagyjából ötödét birtokolják. A görög kormány a hitelezők legalább kilencven százalékát be akarja vonni az akcióba, ha ez nem jön össze, de a részvétel aránya meghaladja a 75 százalékot, akkor érvényesítik az úgynevezett collective action clauses (CAC) törvényt, amely szerint kellően nagy arányú önkéntes jelentkezés esetén belekényszeríthetik a kimaradó befektetőket a kötvénycserébe − írta a Bloomberg. (A számoknál azért nagy a zavar: egy nappal korábban még a 75 százalék helyett 66 százalék volt a határ − a szerk.)

 

Lukasz Papadémosz

 

Ha azonban nem sikerül elérni ezt a szintet, akkor az ügylet kútba eshet, és a nyomában elhatalmasodó bizonytalanság válságba döntheti az egész eurózónát. Az övezet pénzügyminisztereinek tanácsa (eurócsoport) a kötvénycsere lebonyolításához köti a második görög segélyprogram elindítását, s ha tartja magát ehhez, az fizetésképtelenségre kárhoztatná Görögországot. Az IIF jelentése a legrosszabb lehetőségről szól − próbálta nyugtatni a kedélyeket Gary Jenkins, a Swordfish Research elemzője. Szerinte a részvétel eléri a 75 százalékot, és a maradék biztosításához Athén aktiválja a CAC-t. Ugyanakkor a hisztériába hajló hangulatra jellemző, hogy a Napi Gazdaság értesülései szerint piaci kereskedők úgy tudják, néhány nappal kitolhatják a csütörtöki határidőt.

A tanulmányban szereplő 1000 milliárd euró körüli veszteség négy tételből jön össze. A kötvénypiac kiszáradása miatt Írországnak és Portugáliának újabb EU−IMF-hitelre lenne szüksége, ami öt év alatt 380 milliárd eurós kiadást okozna a donoroknak. Spanyolországnak és Olaszországnak első csomagjukért kellene az EU-hoz és az IMF-hez fordulniuk, ami további 350 milliárdot jelentene. Az Európai Központi Bank jelentős veszteséget szenvedne el a kezében lévő, becslések szerint 177 milliárd euró értékű görög állampapíron, végül a bankok újratőkésítéséhez sokkal több pénzre, akár 160 milliárd euróra lenne szükség.