Katasztrófával felérő jövőt jósol országának a legnagyobb orosz bank, a Sberbank vezérigazgatója, German Gref - jelentette a Moscow Times. Nyilvánvaló, hogy óriási bankválság vár ránk, amelynek nyomán az állam kénytelen lesz újratőkésíteni a pénzintézeteket - fejtegette a bankár egy gazdasági fórumon. Ezzel növekedni fog az államit tulajdon a pénzintézetekben, amelyek viszont a szintén fizetési nehézségekkel küszködő vállalatokat fogják a tulajdonukba venni.

A végeredmény az lesz, hogy a teljes orosz gazdaság állami tulajdonba kerül - összegezte véleményét Gref, aki korábban volt gazdaságfejlesztési miniszter is. A liberális gondolkodású szakember nincs egyedül ezzel a prognózissal. Már tavaly sok elemző sürgette a bankok vezetőit és a szabályozó hatóságok irányítóit, hogy készüljenek fel egy olyan pénzügyi-gazdasági válságra, amely rosszabb a 2008-2009-es összeomlásnál.

Összeomlás

A magas - jelenleg 17 százalékon álló - kamat és a gazdasági recesszió nyomása miatt már ma is egyre durvább kiszorítósdi folyik a bankok között. Késhegyig menő versenyt folytatnak az egyre kevesebb fizetőképes ügyfélért és jó befektetésért. Eközben a nyugati szankciók miatt nem tudnak forráshoz jutni a nemzetközi tőkepiacokon. Már benne vagyunk a válságban - mondta ezzel összefüggésben Oleg Szolncev, a moszkvai Makro-közgazdasági Elemzések Központjának igazgatója.

Az olaj sem segít

Tovább ronthatja az orosz gazdaság helyzetét, hogy várakozások szerint a következő két-három évben nem fog bővülni az ország olajkitermelése. A kiviteli többlet részben ellensúlyozhatná a csökkenő olajár okozta bevételkiesést. Szakértők szerint még enyhén vissza is eshet a termelés, mivel az egyre északabb lévő lelőhelyek kiaknázásához nincs meg az oroszok technikai felkészültsége, és a szankciók elzárják a helyi vállalatokat a nyugati technológiáktól. Ez egyben azzal járhat, hogy az orosz olajcégek nem tudják megőrizni világpiaci részesedésüket, amelynek egy részét közel-keleti és afrikai vállalatok vehetik át tőlük.

Számos ismérvhez köthetjük a bankválság definícióját, amelyek közül kettő máris teljesül - folytatta. A pénzügyi rendszernek állami támogatásra van szüksége, amelynek összege eléri a GDP két százalékát, és egyre kevesebb betét van a bankokban. Ezzel elindult a krízis folyamata: a következő lépés a hitelpiac zsugorodása lesz, amely fizetésképtelenné teszi a bankokat, majd az ebből fakadó bizonytalanság makrogazdasági gondokhoz vezet.

Végül jön a lakossági pánik, amelynek eredményeként az emberek megrohanhatják a pénzintézeteket. Szolncev szerint az összeomlás sebessége két tényezőtől függ: az egyik az olaj árának alakulása, a másik a moszkvai jegybank készsége a piaci beavatkozásra.

Billeg a top 30

A vihar első széllökése tavaly decemberben érkezett, amikor a jegybank kénytelen volt 127 milliárd rubeles (1,9 milliárd dollár) tőkeinjekciót adni a Trust Banknak, Oroszország 28. legnagyobb pénzintézetének. A szentpétervári Tavricseszkij bank a határán áll annak, hogy bedobja a törülközőt - jelentette a napokban a Vedomosztyi. A jegybank a hírek szerint tavaly 262,2 milliárd rubelt költött bankmentésre, úgy, hogy ebben az összegben nincs benne a Turst bank feltőkésítése. Szolncev ezzel kapcsolatban megjegyzi: korábban a legnagyobb 100 pénzintézet körében adódtak gondok, ez most a legnagyobb 30 bankra igaz.

A központi bank igyekszik megnyugtatni a kedélyeket. Csak 10-12 százalékkal nő idén a rossz hitelekre képzett tartalék - véli Alekszej Szimanovszkij, a jegybank elnökhelyettese. Ez szerinte nem nevezhető válságnak. Azt azért elismerte, hogy a helyzet nehéz, amit alátámaszthat, hogy a kormány tavaly kötvényvásárlásokkal ezermilliárd rubelt (15 milliárd dollár) tömött a bankokba. Anton Sziluanov pénzügyminiszter a múlt héten arról beszélt, hogy az ország vagyonalapjaiból 500 milliárd rubelt akarnak a bankokba fektetni.

Gref félelmei eltúlzottak - véli Oleg Vjugin, az MDM Bank igazgatósági elnöke. A likviditás a legfontosabb: ha a központi bank a pénzintézeteken belül hatékonyan tudja kezelni a kockázatokat, akkor azok nem megfelelő tőkehelyzetben is talpon maradhatnak. A kisebb szereplők kiesése, ugyanakkor átszabja a bankszektor kontúrjait. Ez lesz az első nagyobb változás ebben a szférában - szögezi le.