Katasztrófát okozhat a környezet védelme?

A klímaváltozás hatásai már érezhetők, egyre kevesebb idő van cselekedni, hogy fenntarthatók maradjanak az életkörülmények a Földön. Bár a megújuló energiaforrások kiaknázása ezen segíthet, de rengeteg új problémával találhatja magát szemben az emberiség. Sok kérdésre pedig még nincs válasz.
Szabó Dániel, 2017. október 26. csütörtök, 19:12

A várakozások szerint a megújuló energiaforrások oldják meg a világ fenntartható energiaellátását, de mi történne, ha éppen ezek az erőforrások vernék szét a már működő rendszert? - hívta fel a figyelmet provokatívan a várható kihívásokra Daniel Scholden, a Genti Műszaki Egyetem adjunkusa a SUSCO 2017 konferencián tartott előadásában.

A kérdésfelvetés jogosságát az okozza, hogy a jövőt szinte biztosan ezek az erőforrások jelentik, mivel kevéssé környezetkárosítók és egyre olcsóbbak, de ezzel együtt számos kihívás elé állítják az energiapiacot. Például azáltal, hogy közösségivé teszik az áramtermelést: korábban centralizáltan működtek az erőművek, most viszont akár minden háztartás feszültséget tölthet a közös rendszerbe.

Ez szüli Scholden szerint a következő problémát, vagyis azt, hogy energiabőség alakul ki, de csak akkor, ha a megújulóknak megfelelnek a körülmények (eleget fúj a szél, süt a nap például). Így nő a kitettség és az energiaárak volatilitása is nő, mert a termelés kiszámíthatatlanná válik. Nehezebben tervezhetővé teszik például az üzemek termelőkapacitását is.

Emellett felállhat egy "amit nyerünk a réven, azt elveszítjük a vámon" helyzet is, mivel a tisztaenergia termeléséhez szükséges nyersanyagok - például a napelemek gyártásához szükséges földfémek - ritkák. Az ezekkel rendelkező országok nehezíthetik a hozzáférést. Míg a fosszilis energiaforrások esetében könnyebb új beszerzési partnereket találni.

Ez viszont átalakítja a jelenleg megszokott rendszert is, ahol a szén, az olaj, vagy a gáz szállítását kellett biztosítani. Mostantól viszont a késztermék, vagyis az áram utaztatása a feladat, viszont ez nehézkesebb kontinensnyi távolságokon keresztül, mint egy tankhajót célbajuttatni. A jelenlegi hálózatokon nagy az energiaveszteség, köszönhetően - többek között - a vezetékek ellenállásának.

Geopolitikai instabilitást okozhat az átállás: a megújulók kiaknázásához drágább technológia szükséges. Vagyis hiába lenne olcsóbb a fejlett országokban az áram, ha ahhoz nehezebben férnek hozzá az elmaradottabb területek, államok. Scolden az Antall József Tudásközpont által szervezett eseményen tartott előadásában kitért arra is, hogy ezekkel a problémákkal különböző fázisokban kell majd szembesülnie a világnak, akár 50 éves távlatokról is beszélhetünk.

Ezeken a hidakon akkor megyünk át, amikor majd odaérünk

Viszont rossz hír az emberiségnek, hogy a klímaváltozás hatásai már most érezhetők, ha pedig nem csökken a világ károsanyag-kibocsátása, a szélsőséges időjárási problémák sokkal nagyobb veszélyt jelentenének az emberiségre. Más irány - hiába a fent felsorolt problémák - nem igazán látszik.

A megújuló energiaforrások kiaknázása pedig egy technológiai verseny is, melyben Európa nem maradhat le. Ha ez mégis bekövetkezne, az veszélyeztetné a gazdasági növekedést, a termelékenységet, végső soron az európai életszínvonalat. A foszilis energiahordozók visszaszorítása és a megújuló források használata viszont amellett, hogy hatékony eszközök a klímaváltozás elleni harcban, a fejlődés motorjai is - mondta el előadásában Jürgen Kropp, a Potsdami Klímahatás Kutatóintézet alelnöke.

Azonban az energiaforrások felhasználása mellett Kropp más lehetőségeket is vázolt, hogyan csökkenthető az üvegházhatású gázok kibocsátása. Komoly eredményeket lehetne elérni az agráriumban, mert a világ mezőgazdasága termeli a légkörbe kerülő szén-dioxid 20 százalékát. Ebben pedig komoly szerepe van az élelmiszerpazarlásnak. Jelenleg évi fél gigatonna szén-dioxid kerül emiatt a légkörbe, de ha nem változna semmi, a növekvő populáció miatt ez 2050-re elérheti az 1,9 és a 2,5 gigatonnát is.

Fokozatosan szembesülünk a kihívásokkal

Az pedig már Zsigri Mónika, az Európai Bizottság, Energiaügyi Főigazgatóságának szakpolitikai munkatársának előadásából derült ki, - hogyha minden az Európai Unió tervei szerint valósul meg -, akkor fokozatosan érkezhetnek a kihívások, és arra már kész válaszok is lehetnek. A jelenlegi tervek szerint az EU-ban felhasznált energia 50 százaléka lesz csak fenntarthatókból, a teljes szénmentességre a 2050-es évekig kell várni.

A rendelkezésre álló idő alatt pedig a világ gazdaságát is modernizálni lehet, új struktúrák és piacok alakulhatnak ki. A klímaváltozás elleni harcra költik el az unió költségvetésének 20 százalékát, de a támogatások mértéke 2020-ra 35 százalékra emelkedhet. A források pedig segíthetik az átalakulást.

Viszont emellett - szemben a pesszimista forgatókönyvvel - geopolitikai stabilitást várnak a megújulóktól: a lokálisan megtermelt energia csökkentheti a külső szereplőktől, többek között Oroszországtól való függést. Jelenleg leginkább a gázimport szükségessége határolja le a mozgásteret, de ez több okból is megszűnőben van.

Ezek egyike, hogy a gáz lakossági felhasználása az elmúlt években visszaesett, a folyamat pedig nem áll le a várakozások szerint. Míg 2040-ig lassan megy majd ez végbe, utána viszont - a megújulók térnyerésével - felgyorsulhat. A jóslat azért nem tűnik alaptalannak, mert jelenleg az áramtermelésben csökken a földgáz szerepe, helyét épp a zöld megoldások veszik át. Később pedig már a háztartásoknál is zsugorodhat iránta a kereslet.

Zsigri elmondta, hogy ennek bekövetkezéséig fontos a beszerzési csatornák bővítése. Az Európai Unió növelné a cseppfolyósított gáz felhasználását, valamint új gázvezetékeket építenek az eddigi keletivel szemben déli irányokba.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

ezt-nektek, 2017.10.27 17:35

@lauda: "Azért valaki számolja már ki , mekkora kiesések lennének Paks 1 vagy Paks 2 nélkül !!! Leírhatnátok hol helyezkednek el azok a szélcsatornák ahova a szélkerekeket érdemes lenne telepíteni. Vagy mit csinálunk , ha úgy ősz táján jön 1-2 hetes borús szélcsendes időjárás ??? Alaperőmű nélkül , hogy kompenzálnátok a hálózatot ???"

Tata!:) Azért az alábbi linken lévő tartalom, az egy kicsit ciki ám a qurmányod terveit illetően, vagy nem? :

http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/furcsasagok_a_paks_2_kivitelezoje_korul.650094.html
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

lauda, 2017.10.27 16:16

Azért valaki számolja már ki , mekkora kiesések lennének Paks 1 vagy Paks 2 nélkül !!! Leírhatnátok hol helyezkednek el azok a szélcsatornák ahova a szélkerekeket érdemes lenne telepíteni. Vagy mit csinálunk , ha úgy ősz táján jön 1-2 hetes borús szélcsendes időjárás ??? Alaperőmű nélkül , hogy kompenzálnátok a hálózatot ???
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

ezt-nektek, 2017.10.27 14:06

@realfinder: "A szélturbinák veszélyeztették volna Paks 2-t. Azokat viszont nem engedi Orbán terjedni Magyarországon. A többi ..megújuló energia" csak mese - szó szerint."

Nem tudom, hogy miféle "mese" de azt tudom, hogy 5-10 ezer háztartás kiesése, a tetőre szerelt napelemek miatt, már jelentős bevételkiesést jelent az ipari áramtermelőknek, és a vezetékes szolgáltatóknak is! :)))
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

realfinder, 2017.10.27 13:58

@ezt-nektek:

,,...mi a fenét kezdenének a Paks II. által megtermelt árammal, ha a megújulók miatt nem lehetne kinek eladni?"

A szélturbinák veszélyeztették volna Paks 2-t. Azokat viszont nem engedi Orbán terjedni Magyarországon. A többi ..megújuló energia" csak mese - szó szerint.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

ezt-nektek, 2017.10.27 13:46

@antonchigurs: "egy megy, másik tartalékban rendszer lenne csupán, ezért kell Paks, a zöldk mondanak 17 HUF-os ottani áramot, ez el is dönti a kérdést, és éjjel/nappal ennyi."

Valószínüleg én is valami hasonló dolgot írnék le, ha tudnám, hogy onnantóé kezdve, hogy amikor beindítják az atomerőművet, legközelebb normál körülmények között "csak" a időszakos és előre tervezett karbantartáskor lehet leállítani, ha kell, ha nem!:) És ez még csak az egyik fele a töténetnek, mert a másik fele pedig az, hogy akár törvényileg is kialakítják a kötelező felhasználást, és árat, hiszen még is mi a fenét kezdenének a Paks II. által megtermelt árammal, ha a megújulók miatt nem lehetne kinek eladni? Elég megnézni, hogy annak ellenére, hogy nem adnak semmféle állami támogatást, hányan telepítettek az elmúlt években napelemes rendszereket a tetőikre, és már most tudni lehet, hogy mennyien fognak még, az elektromos meghajtású autók elterjedésével! :)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html