BUX
38744

Készül a titkos B-terv

Készül a B-terv titokban - legalábbis az FT és a The Times is úgy értesült, hogy uniós vezetők az EU Egyesült Királyság nélküli jövőjéről egyeztetnek. Az FT szerint eléggé megosztottak az uniós döntéshozók az ügyben, hogy mi is lenne a helyes válasz egy Brexitre, több vagy kevesebb Európa.

Napi.hu, 2016. május 27. péntek, 19:05

Az európai vezetők titkos megbeszéléseket kezdtek az EU - Egyesült Királyság nélküli - jövőjéről, melynek során egy B-tervet igyekeznek felvázolni - szorosabb védelmi és biztonsági együttműködéssel -, arra az esetre, ha az Egyesült Királyság kilépne az EU-ból - írja a Financial Times (FT). A The Times úgy tudja, az összehangoltabb uniós védelmi struktúra kialakítását a terveket a június 23-i brit népszavazást követően, június 28-án terjesztené Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a tagállamok vezetői elé.

Több találkozó is volt már

Az FT szerint uniós döntéshozók több találkozót is tartottak az elmúlt hetekben - Hannorverben, Rómában és Brüsszelben -, ahol a döntéshozók és bizalmasaik arról tárgyaltak, milyen közös válaszuk legyen a Brexitre, ami az EU 60 éves történelmének legnagyobb visszalépése lenne. Az alapvető kérdés, hogy a britek kilépésére egy hirtelen erőteljesebb integrációval, vagy inkább "kevesebb Európával" válaszoljanak-e az EU-ban maradt tagállamok.

A Brexit utáni legfontosabb kihívás a várható pénzügyi és politikai felfordulás lesz: a piacokat biztosító első közleményeken túl az európai vezetők első hivatalos találkozója - immár az Egyesült Királyság nélkül - a június 28-29-i uniós csúcs lesz, ahol az EU válaszreakcióját vitathatják meg.

Itt vélhetően a hivatalos reakció az lesz, hogy sajnáljuk, ez egy történelmi tragédia, de tovább kell lépnünk - ecsetelte az FT-nek egy, a tervezésbe is bevont tapasztalt diplomata. Ez egy döntő pillanat lesz abban az értelemben, hogy a 27-ek megtalálják-e a módját nézeteik közelítése és egy közös menetrend megtalálása érdekében, vagy ez inkább csak a 19-ek lesznek - tette hozzá.

Kemény üzenet kell

Az FT úgy tudja, hogy az eurózóna hirtelen integrálása helyett Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande inkább a mélyebb biztonsági és védelmi együttműködés felé indulna el az EU megerősítésében, ez ugyanis kisebb ellenállásba ütközne a 19 eurózónás tagállamban.

Eközben a francia döntéshozók óvatosabbak, tartanak ugyanis a Brexit-hatás más tagállamra való átterjedésétől, illetve mert attól, hogy a brit kilépés lendületet adhatna az olyan EU-ellenes "lázadóknak", mint a Marine Le Pen-féle Nemzeti Front. A franciák elkötelezettek amellett, hogy kemény, megtorló üzenetet küldjenek és világossá tegyék, a válás költséges lesz Nagy-Britanniának. Egy francia hivatalnok az FT-nek azt mondta, hogy a Brexit hatásának elbagatellizálása Európát veszélyeztetné.

Egy másik vezető európai politikus - aki szintén a B-terv készítésében központi szerepet játszik - arra figyelmeztetett, a Brexitből sikersztorit csinálni, az EU végét jelentené. Ez nem történhet meg - hangsúlyozta.

Talán mégsem

Berlinben viszont attól tartanak, hogy egy kemény üzenet - föderalista kezdeményezésekkel együtt - csak mélyítené az EU 27 tagállamai közötti megosztottságot, pont akkor, amikor az egységes fellépés a legfontosabb lenne. A németeknek sokkal jobb lenne, ha a válás "árát" az üzleti élet közölné - derült ki egy német tisztségviselő szavaiból.

Az FT szerint a további integrációval kapcsolatban a megosztottság a legutóbbi uniós találkozón is egyértelműen látszott, amelyen Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság elnöke, Donald Tusk az Európai Tanács elnöke, Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke, Jeroen Didijsselbloem az eurócsoport elnöke vett részt. Juncker és Draghi szerint a Brexit az eurózónában a szorosabb integráció felé hatna, addig ezzel kapcsolatban Tusknak és Dijsselbloemnek komoly fenntartásai vannak.

Ha a brit népszavazás negatív kimenetelét Európa elleni véleménynyilvánításként értelmezzük, akkor nincs sok értelme erre azonnal "több Európával" válaszolni - vélekedett az eurocsoport elnöke az FT-nek. Dijsselbloem szerint az EU eddig ugrásokban haladt előre és nem fejezett be mindent. A fő feladat, hogy befejezzük amit elkezdtünk és eredményeket mutassunk fel az állampolgárainknak - fogalmazott.

Juncker viszont korábban arról beszélt, hogy akkor sokan teljes szívű európaiak, amikor el kell venni és csak félszívűek, amikor adni kell. Túl sok a félszívű európai, ez a probléma - tette hozzá.

Akkor legyen a védelem

E különbségeket látva logikus lehet, hogy akkor a közös belső- és külső védelem megteremtése kerül előtérbe, a terrorizmus miatt egyébként is aggódó állampolgárok szemében pedig így lehetne javítani az EU egyébként is romokban heverő népszerűségén.

Az FT - de a The Times, amelyet az MTI idéz, is erről ír - szerint a lehetőségek között szerepel a titkosszolgálatok együttműködése, az EU külső határainak megerősítése, valamint a közös európai hadsereg megteremtése felé vezető első lépések megtétele (pl. az uniós szerződés alapján közös védelmi tervezés és a a tagállamok hadászati eszközeinek közös használata, megosztása).

Berlin emellett támogatná az olasz miniszterelnök, Matteo Renzi azon javaslatát is, amely a terhek megosztását, valamint a Földközi-tengeren közös külső- és katonai politikát szorgalmaz.

Csak lassan!

Az eurózónát illetően Párizs és Berlin ezeket a lépéseket - főleg a két országban esedékes választások előtt - fokozatosan vezetnék be. Brüsszelben viszont attól tartanak, hogy a tagállamok vezetőinek nem adatik majd meg az a luxus, hogy várjanak, amikor az "igazság pillanata" elérkezik. Ha megtörténik a Brexit, nem lesz más választás, mint a szorosabb együttműködés - vagy a megosztottság - mondta egy uniós diplomata az FT-nek.

A gazdasági napilap ugyanakkor megjegyzi, hogy az eurózóna integrációja már jól ki lenne dolgozva, a lépések a nagyobb kockázatvállalás és válságok idején az erősebb védőhálóktól a centralizált költségvetési hatáskörökig terjednek, csakhogy ezek megvalósítása a politikai akarat hiánya miatt késik.

A The Times forrásai szerint a Kül- és Biztonságpolitika Globális Stratégiája című tervezetet egyelőre annyira titkolják, hogy csak biztonsági és politikai kérdésekben illetékes tagállami képviselők szűk csoportja láthatja, és nekik is egy lezárt helyiségben kell hagyniuk minden elektronikus rögzítő eszközt, mielőtt elolvashatják a szöveget. A tervezetről azonban kézírásos jegyzeteket készíthetnek; a The Times a pénteki cikk szerint e feljegyzésekből látott kivonatokat.

A találkozók titkossága miatt a tárgyalások mélységét és az ott elhangzottak kidolgozottságát bizonytalanság is átszövi - írja az FT -, miután egyes források azt kifogásolják, hogy csak beszélnek, de semmit sem lehet leírni, míg mások azt állítják, hogy a tervek kidolgozása már elkezdődött Berlin és Párizs között.