Nem azért vagyok itt, hogy a londoni City érdekeit képviseljem, hanem azért, hogy az egységes európai érdeket képviseljem - jelentette ki szerdán az Európai Parlament gazdasági bizottságában, biztosi meghallgatásán a brit Jonathan Hill, akit a pénzügyi piacok szabályozására jelölt ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság megválasztott elnöke.

Franciául köszöntötte az őt meghallgató gazdasági bizottságot az Európai Parlamentben a brit Jonathan Hill, akit a pénzügyi piacok szabályozására jelölt ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság megválasztott elnöke. A pár perces francia nyelvű bevezetőt és méltatást követően anyanyelvére váltó, mérsékelt euroszkeptikusként számon tartott politikus, aki eddig a brit törvényhozás felsőházának elnöke volt, kijelentette: azt akarja, hogy az Egyesült Királyság egy sikeres Európai Unió tagja legyen.

Kapcsolódó

A leendő pénzügyi biztos ígéretet tett, hogy a közös érdekeket fogja szem előtt tartani, mind a 28 tagállam érdekében fog dolgozni, és nem feledkezik meg arról, hogy a közvetlenül választott EP előtt elszámoltatható.

Öt célt tűzött maga elé az Európai Parlamentben szerdán tartott meghallgatásán a brit Jonathan Hill, akit a pénzügyi piacok szabályozására jelölt ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság megválasztott elnöke.

A brit politikus elsőként a jelenlegi szabályozás gyakorlatba való átültetését említette, amelyet az új, felmerülő kockázatok azonosítása követett. Harmadikként a nemzetközi pénzügyi szabályok konzisztens alkalmazását és a G20 országcsoporttal való együttműködést említette, majd a tőkepiaci unió megteremtéséről beszélt. Mint mondta: ez mind a 28 tagállam számára egyaránt fontos projekt, amely felszabadíthatja a befagyott tőkét szerte Európában. Végül, ötödikként arról beszélt, hogy fel kívánja tárni, hogyan lehetne a nagy, strukturális reformok után az egységes piacot az állampolgárok érdekeiben továbbfejleszteni.

Thyssen: a legfőbb cél a fiatalok munkanélküliségének visszaszorítása

A pályakezdő fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelmet tekintené egyik legfontosabb feladatának a belga Marianne Thyssen EU-biztosjelölt, akire a foglalkoztatás és szociális ügyek, valamint a munkavállalói készségek és mobilitás előmozdításának kérdéseivel foglalkozó tárcát bízná Jean-Claude Juncker az újonnan megalakuló Európai Bizottságban.

Thyssen kiemelt jelentőségűnek minősítette a pályakezdők munkavállalásának megkönnyítésére 2013 tavaszán uniós szinten létrehozott, úgynevezett ifjúsági garanciaprogramot. Hangsúlyozta, hogy az eddiginél még konkrétabb tartalommal kell azt megtölteni, és biztosítani kell a garanciaprogramot szolgáló pénzalap célirányos működtetését. Az alapból az elkövetkező években több milliárd eurót irányoznának elő arra a célra, hogy négy hónapon át támogassák a munkát kereső 25 év alatti fiatalokat - részben munkalehetőséget, részben pedig gyakornoki pozíciót, illetve továbbképzést biztosítva számukra.

Utalt arra, hogy javítani kell a fiatalok munkavállalását segítő uniós források hatékonyabb felhasználását az egyes tagországok körében, eddig ugyanis csak Olaszország és Franciaország kereste az ifjúsági garanciaalap felhasználási lehetőségét. "Márpedig ha a fiatalok munkahelyhez juttatásában nem érünk el tényleges eredményeket, az mély bizalmi válságot idéz elő az új nemzedékekben" - tette hozzá a belga biztosjelölt A gazdasági fellendülés önmagában nem elegendő, a növekedésnek munkahelyeket kell teremtenie - mondta a biztosjelölt.

Thyssen prioritásnak nevezte a munkahelyteremtés mellett a folyamatos képzés javítását is. Elkötelezettségét hangoztatta a vállalkozói kultúra erősítése mellett, és kijelentette: "meg kell könnyítenünk az európai polgárok számára, hogy innovatívak, vállalkozó szelleműek legyenek, és képesek legyenek munkahelyeket teremteni önmaguk, illetve a környezetükben élők számára".

Igazságos és fenntarthatóbb Európát kell teremteni - folytatta Thyssen, hangsúlyozva, hogy nem szabad megfeledkezni a leszakadókról, a legkilátástalanabb helyzetben levő polgárokról sem. Minden lehetséges forrást mozgósítani kell a szociális kirekesztettség és szegénység felszámolására - fűzte hozzá.

David Casa, az Európai Néppárt parlamenti csoportjának foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős szóvivője a meghallgatást követően úgy vélekedett, hogy Marianne Thyssen "tiszteletet parancsoló tárgyi tudást és szakértelmet mutatott a számára kijelölt témák mindegyikében, bizonyítva elkötelezettségét a foglalkoztatás és szociális biztonság területén meglévő feszítő gondok megoldása mellett".

A kohéziós politika nem jótékonyság

Az Európai Unió kohéziós politikája, a regionális fejlesztés nem jótékonyság a gazdag tagállamok részéről a szegényebbek javára, nem költségvetési támogatás, nem tőketranszfer, hanem a reálgazdaságba való befektetés, amely erősebbé teszi az európai gazdaságot - jelentette ki szerdán, bizottsági meghallgatásán az Európai Parlamentben a regionális politikai tárca élére kijelölt új uniós biztos, a román Corina Cretu.

A politikus tudatta: abszolút elsőbbséget élvező feladatként tekint arra, hogy maximálisan hozzájáruljon az új bizottság céljaihoz a munkahelyteremtés és a növekedés beindítása terén. Kérdésre válaszolva arra is kitért, hogy az uniós költségvetésből származó minden eurót hatékonyan kell felhasználni, hogy a legnagyobb pozitív gazdasági hatást lehessen a pénzekkel elérni. A meghallgatást angolul kezdő, majd a kérdésekre anyanyelvén válaszoló Cretu úgy vélekedett, hogy ehhez arra van szükség, hogy a tagállamokkal "jó minőségű" operatív programokról sikerüljön megállapodni.

"Ha ínség van tagállami közpénzekből, akkor egyszerű a képlet: a jó operatív programok több munkahelyet és nagyobb növekedést jelentenek" - fogalmazott a román kijelölt biztos, aki jelenleg az EP egyik alelnöke.

Kérdésre válaszolva Cretu komoly problémának nevezte, hogy az évek alatt 23,4 milliárd euró fizetési hátralék halmozódott fel Brüsszelben, egyre nagyobb a rés a kötelezettségvállalások és a kifizetések között. A román politikus azt mondta: felveti majd a problémát a biztosi testület, az úgynevezett kollégium ülésén, emellett arra kérte az EP-képviselőket, hogy támogassák a bizottság által javasolt pótköltségvetéseket.

A fideszes Deutsch Tamás arról kérdezte Cretut, hogy ahogy korábban, úgy a 2007 és 2013 közötti finanszírozású periódus pénzeinek felhasználására rendelkezésre álló időszak is meg lesz-e hosszabbítva, illetve hogyan tervezi a biztos felgyorsítani a tagállamok operatív programjainak elfogadását.

Cretu a pénzek elköltésének hatékonyságát hangsúlyozta, mint mondta: az uniós források közpénzek, és arra kell ügyelni, hogy minden tagállam hatékonyan és a lehető legnagyobb mértékben felhasználja a rendelkezésére álló forrásokat. Cretu hangsúlyozta: jó programokra kell pénzt költeni, és kicsit aggasztja, hogy a pénzek lehívásánál a sebesség a minőség rovására mehet.

Több kérdést is kapott a kijelölt biztos a regionális pénzek makrogazdasági feltételekhez kötéséről, amire Cretu azt válaszolta, hogy a tagállamoknak végre kell hajtanuk a vállalt strukturális reformokat. Mint mondta, korábbi problémák miatt a szankcionálás lehetőségére szükség van, de a pénzek felfüggesztése egy rendkívüli lehetőség, és erről nem egyik napról a másikra születik meg a döntés, vagyis az érintett tagállam előtte többször is világos jelzést kap.

Egy képviselő a tagállamoktól elvárt önerő felmutatásával kapcsolatban kérdezte a román politikust arról, hogy lehet-e ezt a kérdést kedvezően rendezni azon régiók érdekében, amelyek a pénzügyi fegyelemmel kapcsolatos elvárások miatt nem tudják kigazdálkodni azt a pénzt, amelyet nekik maguknak kellene előteremteniük az uniós projektekhez, illetve lehet-e arról szó, hogy ez ne számítson bele a hiányba.

Cretu világossá tette, hogy arról, hogy mi számít bele a hiányba és mi nem, csak a szakminiszterek tanácsa dönthet, ő biztosként nem. A román politikus komoly problémának nevezte, hogy egyes tagállamok azért ne tudjanak uniós forráshoz jutni, mert a költségvetési fegyelem miatt nem tudják hozzátenni a maguk részét a társfinanszírozott projektekhez. A stabilitási és növekedési paktum költségvetési előírásait be kell tartani, de van a rendszerben rugalmasság, fiskális mozgástér, és ki kell használni a dokumentum nyújtotta kereteket - vélekedett Corina Cretu.