Ha a demokrata Hillary Clinton nyeri az amerikai elnökválasztást - ami elég valószínű - és a republikánusok megőrzik a többségüket a képviselőházban - ami szintén sanszos -, akkor végeláthatatlan harc kezdődhet az államfő és a kongresszus alsóháza között. Ez azonban csak az egyik lesz a közeljövő nagy küzdelmei közül - véli Francis Wilkinson, a Bloomberg publicistája.

Ez durva lesz!

Hasonló harc kezdődhet az elmúlt évek politikai harcaiban besározódott mérsékelt, illetve egyszerűen csak frusztrált republikánusok és radikális kollégáik között.

Egyelőre nem tudni, hogy Donald Trump, a párt elnökjelöltje és Steve Bannon, kampányának vezetője, ismert radikális újságíró, milyen háborút robbant a republikánusokra november után, de nagyon úgy tűnik, hogy nem nyugdíjas évekre készülnek.

Akármilyen közdelem kezdődik is, egy biztos: nem kisasszony futball lesz a trumpisták és a józan konzervatív úriemberek között. Ehelyett a trumpista radikálisok fognak csatázni az antitrumpista radikálisokkal.

A bozótharcba beszállnak majd a párt egyre inkább háttérbe szoruló profijai, illetve neokonzervatív külügyesei is. Az utóbbi két csoport igyekszik majd pozíciókat szerezni a háború füstjének jótékony árnyékában.

Végveszélyt látnak

Mind a trumpista, mind az antitrumpista szárny úgy gondolja, hogy az USA-t a létében fenyegeti veszély, ezért nem lehet a business as usual elvének megfelelően, azaz a demokrácia írott és íratlan szabályai szerint folytatni az ország irányítását. És az ő dolguk, hogy az új munkamódszert a gyakorlatban alkalmazzák.

Az egyetlen érzékelhető különbség köztük, hogy az antitrumpisták le akarják rombolni a jóléti államot is, míg a trumpista frakció ki akarja azt sajátítani magának.

És közben senki se várja, hogy néhány republikánuson kívül bárki vállalja majd a felelősséget az elnökválasztási vereségért. Sőt egyesek már most elkezdték keresni a módját, hogyan folytathatnák az elmúlt hónapok zűrzavaros, holdkóros politikáját. És nem csak azokról van szó, akik már Clinton megválasztása előtt arról beszélnek, hogy impeachment eljárást kell indítani az új elnök ellen.

Harakiri?

Megdöbbentőbbek azok a hangok, amelyek szerint a képviselőház republikánus elnökét, a párt legmagasabb választott tisztségben lévő politikusát, Paul Ryant kellene elmozdítani. Az indok: nem eléggé konzervatív. (Kár, hogy ez a szó rég elvesztette a jelentését a Republikánus Párton belül).

A Bloomberg felmérése szerint a magukat republikánusnak valló szavazók 51 százaléka szerint Trump jobban kifejezi politikai világlátásukat, mint Ryan, míg fordított véleményen csak 33 százalékuk van. A párt támogatói bázisának negyede úgy véli, hogy Trumpnak akkor is a republikánusok arcának kellene maradnia, ha veszítene az elnökválasztáson.

Akik Ryan fejét követelik, nem azért akarják felállítani a székéből, mert bajuk van a munkájával. Ami azt illeti a házelnök ideológiai irányvonalával nem lehet bajuk.

Ryan a központi hatalom minimálisra zsugorítását és a szociális segélyek leépítését képviseli, ám szemben legtöbb kollégájával, van érzéke a részlet kidolgozása iránt. Azért támadják, mert egyesek egyszerűen csak "vért" akarnak már látni.

Ki akarják csinálni

Clintont nem szeretik az amerikaiak és nem igazán bíznak benne. A republikánusok abban bíznak, hogy a választásokra összeállt ingatag támogatottságát le tudják bontani, meg tudják keseríteni az életét, amellyel a kétségbeesésbe kergethetik.

Csakhogy az elnökség nagyon erős helyzetbe hozza Clintont (ha nyer), és leszámítva saját magára erőltetett titkolózását, sokkal jobb képességű politikus, mint azt sokan gondolják.

Maguk alatt vágják a fát

A republikánusoknak eközben Trump nőkkel szembeni magatartásával sikerült magukkal szembe állítani a fehér nőket, akik biztos bázisuknak számítottak. Ezzel és az USA első lehetséges nő elnökének kíméletlen sértegetésével ugyanúgy elásták magukat ebben a szavazói csoportban, mint ahogy az ország első fekete elnökének sanyargatásával jó időre maguk ellen fordították az afroamerikai választókat.

Furcsa végeredmény

A választások után tehát a republikánusok háborút indíthatnak az elnök ellen, miközben házon belül ketrecharcot folytathatnak egymással. A párt talpasait - akik szerint elcsalják az elnökválasztást - biztosan lázba hozza majd az előadás. A barátságos média - a Fox News és a Breitbart - nem marad munka nélkül.

Sok régi vágású konzervatív azonban csak áll majd, és fejcsóválva nézi a kibontakozó őrületet. A külvárosi házas asszonyok, a párt korábbi biztos támogatói, sőt felsőfokú végzettségű, republikánus szavazó férjeik egy része is azt vehetik észre, hogy szokatlan politikai vonzalmat kezdenek érezni országuk nadrágkosztümös elnöke iránt.