BUX
37783

Kiállt Orbán mellett fő szövetségese

Orbán Viktor magyar miniszterelnök után lengyel kollégája, Beata Szydlo is visszaszólt Emmanuel Macron francia elnöknek, aki arra figyelmeztette a kelet-közép-európai EU-tagországok kormányait, hogy az EU nem szupermarket, ahol tetszésük szerint válogathatnak az előnyökből és a hátrányokból.

Komócsin Sándor, 2017. június 23. péntek, 09:37

Beata Szydlo lengyel miniszterelnök szerint Emmanuel Macron francia államfő ellenségesen viszonyul az EU kelet-közép-európai tagállamaihoz - tudósított az EU-csúcs fejleményeiről a Financial Times (FT). Ezt megelőzően Orbán Viktor magyar kormányfő ugyanezzel vádolta Macront, aki arra figyelmeztette a régió EU-tagállamainak kormányait, hogy az EU nem szupermarket, amelyben szabadon válogathatnak a klubtagsággal járó előnyök és hátrányok között.

A francia államfő és a visegrádi négyek vezetői péntek délelőtt ültek tárgyalóasztalhoz az EU-csúcs egyik külön programjaként.

Ki a brexit oka?

Szydlo szerint Lengyelország nyitott az együttműködésre, ezért francia kollégáján múlik, milyen lesz a viszonyuk. Választhat aközött, hogy a médiában demonstrálja a kelet-közép-európai régióval szembeni ellenségességét vagy részt vehet egy a tényeken alapuló beszélgetésben - utalt a pénteki egyeztetésre.

Macron megjegyzése része annak az általános vitának, amely az EU jövőjéről folyik. Az új francia államfő bő egy hónappal ezelőtti megválasztása után ráfeküdt erre a témára, és ami azt illeti eléggé egyértelműen világossá tette, hogy egyfajta veszélyt lát a régióban.

Miről szól a brexit? - tette fel a kérdést önmagának a Guardiannak és más európai lapoknak adott interjújában a héten. A Kelet-Európából érkező vendégmunkások brit munkahelyeket vesznek el. Az EU-pártiak azért vesztettek az egy évvel ezelőtti függetlenségi népszavazáson Nagy-Britanniában, mert a brit alsó középosztály azt mondta erre: elég volt!

"Postán érkező" dolgozó

Párizs azok közé a nyugat-európai országok közé tartozik, amelyek hevesen támadják a postázott (szakszerűen: kiküldött) munkaerő foglalkoztatását lehetővé tevő uniós szabályt. Az EU definíciója szerint ez azt jelenti, hogy ha egy cég elnyer egy megbízást a kontinens nyugati felén, akkor elvégezheti a munkát kelet-európai dolgozóival, akiket ideiglenesen kiküld a feladat ellátására.

Az illetők, illetve munkaadójuk eközben az otthoni tb-járulékokat fizetik, következésképpen jóval olcsóbban tudnak dolgozni nyugaton, mint a helyi kollégáik. Ez tehát nem a tartós vendégmunkás lét, amelyre a fogadó ország munkaügyi szabályai vonatkoznak.

Véget vetni

Nem véletlen, hogy ezt a lehetőséget mint az EU egyik kártékony velejáróját kampánytémává tette az elnökválasztáson Macron ellenfele, a radikális jobboldali Marine Le Pen. Lengyelország viszont szintén érhető okokból ragaszkodik a szabály megtartásához.

Macron szerint a postázott foglalkoztatás pusztán a munkaerő árának leszorításáról szól. Véget kell vetni ennek a gyakorlatnak, amely előnyben részesíti azokat az országokat, amelyek esetén alacsonyabbak a szociális költségek, mert ha nem, akkor az EU szétporlad.

Merkel óvatos

Lengyelország több diplomáciai fronton is csatázik az EU-val, miután a 2015 végén hatalomra került radikális jobboldali Jog és Igazságosság párt (PiS) kormánya belenyúlt a demokratikus intézményrendszerbe.

Brüsszelt és Párizst támogatja Berlin is ebben a huzavonában, ám Angela Merkel kancellár nem támadja közvetlenül a varsói kormányt, csak az EU-s lépések mellett áll ki - emlékeztet az FT. A csütörtökön kezdődött EU-csúcson csak annyit mondott, hogy nincs szükség egymás fenyegetésére, de világossá kell tenni, kinek mi nem tetszik a másik politikájában.

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs