Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az athéni kormány megkapta az eurótagállamok pénzügyminiszterei és Nemzetközi Valutaalap támogatását ahhoz, hogy négy hónappal meghosszabbítsák az országnak nyújtott EU-IMF hitel lejáratának határidejét - jelentette a Reuters. Ha a tagországok egyenként jóváhagyják ezt a döntést, akkor a görögök hozzáférhetnek a csomag utolsó, bő hétmilliárd eurós részletéhez. A Görögország túlélését biztosító támogatás megszerzése érdekében azonban Athén feladata balos reformterveit és letette a főesküt, hogy a szociális gondok orvoslása érdekében tervezett intézkedései nem fogják felborítani a költségvetés egyensúlyát.

Athén hétfő éjjel nyújtotta be vállalásainak hatoldalas listáját, amelyet Jánisz Varufakisz pénzügyminiszter írt alá. Ebben lemondott a nagyobbik kormánypárt, a baloldali Sziriza számos választási ígéretéről. Nem állítják le a privatizációt, nem növelik a jóléti kiadásokat és a minimálbért, minden lépés előtt konzultálnak a donorokkal és az intézkedések a költségvetés szempontjából semlegesek lesznek.

Hátrálnak

Nem teljesítik azt az ígéretet, miszerint azonnal megemelik a minimálbért, ehelyett kollektív béralkut indítanak a szociális partnerekkel a minimálbér későbbi növeléséről és minden ezzel kapcsolatos döntést csak az országot finanszírozó intézmények egyetértésével hoznak meg. Átalakítják a közszféra bérrendszerét, mégpedig úgy, hogy ne legyen szükség további bércsökkentésekre, de a teljes közalkalmazotti bértömeg ne emelkedjen.

Athén megígérte a nyugdíjalapok konszolidálását, amivel megtakarításokat érhetnek el ezekben. Megszüntetik azokat a kiskapukat és ösztönzőket, amelyek arra ösztönzik az embereket, hogy a korhatár elérése előtt nyugdíjba vonuljanak. Ezzel igyekeznek megkeresni az arany középutat a kormánypártok és a donorok elvárásai között: az előbbiek el akarják kerülni a további nyugdíjcsökkentéseket, a utóbbiak le akarják faragni a nyugdíjkiadásokat.

A listán szerepel az adópolitika reformja is: javítják az adóbehajtás hatékonyságát, visszaszorítják a feketegazdaságot. Emellett szoros ellenőrzés alá veszik a kormány kiadásainak minden egyes tételét. Ennek szellemében 16-ról 10-re csökkentik a minisztériumok számát. Végül megígérik, hogy nem nyúlnak bele a bankrendszer piaci működésébe, azaz nem tervezik a tőkeáramlás korlátozását.

Vegyes fogadtatás

A görögök ígéretei vegyes fogadtatásra találtak. Egy neve elhallgatását kérő uniós tisztviselő sokkal konkrétabb vállalásokat várt, a lett jegybank elnöke kételkedik abban, hogy jelentős bevételeket tudnának elérni az adóelkerülés, illetve a csempészet visszaszorításával.

A piacok viszont ujjongva fogadták a már a megállapodás lehetőségének hírét is. Az athéni börze kedden délutánig nyolcszázalékos pluszt szedett össze, amivel két és fél éves csúcsra hágott, a tízéves állampapírok hozama - szintén a megélénkülő keresletnek köszönhetően - több mint három százalékponttal csökkent.

Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport vezetője jó kezdetnek nevezte a görög pakkot és ennek jegyében kezdeményezte a testület telefonos távkonferenciáját a javaslatok értékelésére. Ennek pozitív végeredményében még Hans Jörg Schelling osztrák pénzügyminiszter, a görögökkel szemben héja álláspontot elfoglaló csoport egyik tagja is bízott, és mint a feltűnően rövid tanácskozáson kiderült, nem alaptanul.

Dijsselbloem azonban tett egy olyan célzást is az Európai Parlament előtt, amely kemény további tárgyalásokat ígér. Azt hiszem át kell gondolnunk Görögország további támogatását - fogalmazott. Ezzel arra célzott, hogy a négy hónapos haladék lejárta után újabb hitelcsomagra lesz szüksége Athénnek. A német DIW gazdaságkutató intézet ezzel megegyező elemzéssel állt elő, amely szerint nyáron újabb 30-40 milliárd euróra lehet szükségük a görögöknek.