Kiderült, mit várnának cserébe az eurózóna pénzügyminiszterei (eurócsoport) azért, hogy megkezdődhessenek a tárgyalások a harmadik görög hitelcsomagról. A Reuters birtokába került dokumentum szerint az athéni parlamentben pénteken elfogadott 13 milliárd eurós megszorításoknál többre van szükség. Szakértők szerint kérdéses, hogy a görög parlament, amelyen az ennél puhább pénteki csomag is csak úgy ment át, hogy a kormánypártban kisebb lázadás tört ki, megszavazná-e ezt a szigorított csomagot.

Az eurócsoport szombati tárgyalásairól készült emlékeztetőben csupa olyasmiről van szó, amit az athéni vezetés eddig következetesen elutasított. A kívánságlista élén a költségvetés elsődleges - adósságtörlesztés nélkül számolt - többletének gyorsabb emelése szerepel. A testület szerint ennek már 2018-ban el kellene érnie a GDP 3,5 százalékát, miközben Athén ezt csak 2019-re vállalná.

A második pont még keményebb: ambiciózus nyugdíjreformot követel. A görög kormánynak meg kell találnia a módját, hogy kompenzálja az alkotmánybíróság 2012-es döntésének következményeit. Ez a jogosultak jogaira hivatkozva megakadályozott bizonyos nyugdíjcsökkentéseket. Athénnak biztosítania kell az úgynevezett zéró deficitet is, azaz gondoskodnia kell arról, hogy a nyugdíjbevételek és -kiadások egyensúlyban legyenek.

Vasárnapi nyitva tartás

A vállaltnál átfogóbb kereskedelmi reformra van szükség, beleértve a vasárnapi nyitva tartás szabadabbá tételét, a gyógyszerek árusításának elválasztását a patikáktól, továbbá a gyógyszertárak, a tejtermékek- és a pékáru-boltok alapításának liberalizálását.

Fel kell gyorsítani az elektromos hálózatot üzemeltető vállalat privatizációját. A magánosítási programot ki kell bővíteni, irányítását javítani kell (ez akár azt is jelentheti, hogy külföldi menedzserek bevonását tartják szükségesnek).

Részletesen felül kell vizsgálni a kollektív béralkuk rendszerét és a sztrájktörvényt. A változtatásokat a nemzetközi és európai legjobb gyakorlatok alapján kell végrehajtani. El kell kerülni a régi rend visszatérését, amely fékezi a gazdasági növekedést.

Szemtől szembe kajakra

Eközben Matteo Renzi olasz kormányfő - megerősítve a szombati sajtóértesüléseket, amelyek erre készül a mai eurózónacsúcson - gyakorlatilag tetemre hívta Angela Merkel német kancellárt. Az Il Messagero című lapnak azt mondta, hogy Olaszország nem akarja a görögök kilépését az eurózónából és azt üzeni Németországnak, hogy ami elég, az elég. Az athéni kormány az európai követelésekkel egyező javaslatokkal állt elő, ezért az eurózóna vezetőinek alá kell írniuk az új hitelről szóló megállapodást. Elfogadhatatlan egy európai partner megalázása, miután az teljesítette a vele szemben támasztott elvárásokat.