A kínai gazdaság körüli turbulenciák miatt az ázsiai tőzsdéknek pocsék augusztusuk volt, a Goldman Sachs ennek fényében pedig visszavágta a növekedési előrejelzését. eközben a kínai kormány bejelentette, hogy inkább a piac destabilizálásáért felelősök felkutatására összpontosít, az ázsiai ország jegybankja pedig még hétfőn is pumpált pénzt a pénzügyi rendszerbe.

A kínai események miatt befektetők között erősödött a remény, hogy a Fed szeptemberben mégsem emel irányadó rátáján - ám ehhez még pénteken fontos munkaerő-piaci adat is érkezik, amelyet - más fontos adatok mellett - kiemelt figyelem övez. A Fed kamatemelése körüli vita azonban nemcsak a Kína miatti piaci turbulenciákról szól, hanem sokkal inkább arról, hogy a Fed-nek mire is kellene elsősorban figyelnie, amikor a szigorításról dönt: munkaerő-piacra vagy az inflációra.

Még egy kis pénz a kínai gazdaságba

Hétfőn a kínai jegybank (PBOC) közölte, hogy további 140 milliárd jüant (21,96 milliárd dollár) pumpált a bankokba rövid lejáratú hitelek (SLO) formájában. A hatnapos futamidejű hitel kamata 2,35 százalék lesz, hasonlóan múlt pénteki SLO-művelethez.

Múlt pénteken a jegybank összesen 280 milliárd jüant (43,92 milliárd dollár) pumpált a pénzügyi rendszerbe két SLO-n keresztül. A PBOC az SLO-val 2013-ban bővítette a monetáris eszköztárát. Az SLO a kereskedelmi bankok számára biztosít 1-3 napos lejáratú közvetlen hitelt.

Lassulás!

A Goldman Sachs (GS) hétfőn visszavágta a kínai gazdaság növekedésére adott előrejelzését a következő három évre vonatkozóan a globális gazdaság egészsége miatti aggodalmakra hivatkozva. A nagybank a 2016-os GDP-növekedést 6,4, a 2017-est 6,1, a 2018-as évre vonatkozót 5,8 százalékra csökkentette a korábbi 6,7, 6,5 illetve 6,2 százalékos ütemről. Az ázsiai ország kormánya a "7 százalék körüli" növekedési ütemet célozta meg.

A GS elemzői szerint Kínának fokozott gazdasági és monetáris bizonytalansággal kell szembe néznie - ezt mutatják az extrém piaci mozgások, valamint a jüan árfolyamának volatilitása. Még néhány hónapba telik, hogy a bizonytalanságot okozó sokkok éreztessék hatásukat a gazdaságban, amelyek az augusztusi és talán még a szeptemberi adatokra is lefelé mutató kockázatokat jelenthetnek. Az augusztusi előzetes Caixine feldolgozóipari beszerzési menedzserindex (BMI) az ipar gyengélkedését mutatja: az index 6,5 éves mélypontra, 47,1 pontra esett az előző havi 47,8 pontról, alulmúlva a Reuters 47,7 pontos várakozását.

Pocsék augusztus volt

Közben kiderült hétfőn az is, hogy az ázsiai részvénypiacok az elmúlt három év legrosszabb havi teljesítményüket nyújtották augusztusban. A Shanghai Composite index 12,5 százalékot vesztett augusztusban. Az MSCI All Asia Pacific Index 8,3 százalékkal esett dollárban számolva, ami 2012 májusa óta a legrosszabb eredmény. A hongkongi Hang Seng Index 12 százalékot zuhant, ez 2011 óta nem látott mélypont. A Nikkei 8,2 százalékot vesztett augusztusban. A jüan augusztusban 2,7 százalékot vesztett a dollárral szemben, de várakozások szerint még további gyengülés várható, ami további nyomást helyezhet a szomszédos, a globális piacon Kínával versengő országokra, valamint a nyersanyag-exportőr gazdaságokra, amelyek így visszaeső kínai kereslettel szembesülhetnek.

A részvénypiacokat hétfőn az is eléggé rosszul érintette és így a havi veszteségekre is rátett, hogy a Financial Times megírta: a kínai kormány felhagyott a tőzsdeélénkítő célú nagyszabású részvényvásárlásokkal, és "a piac destabilizálásáért felelősök" felkutatására és megbüntetésére helyezi a hangsúlyt. Ez már eredményt is hozott a jelek szerint.

Megvan a felelős?

Hétfőn ugyanis a Guardian tudósítása szerint televíziós interjúban ismerte el a kínai tőzsdepánik kirobbantásában viselt felelősségét Vang Hsziao-Lu, az ország vezető gazdasági magazinjának újságírója. Vangot múlt csütörtökön tartóztatták le egy július 20-án megjelent cikke miatt, amelyben arról értekezett, hogy a kínai pénzügyi szabályozó hatóságok piacstabilizáló lépéseik felfüggesztését fontolgatják. A hatóságok szerint ezzel jelentősen hozzájárult az eladási pánik kitöréséhez.

Az újságíró most beismerte: csak a szenzációt "hajhászta" és nem tudta legyűrni feltűnési viszketegségét. Hangot adott reményének, hogy a bíróság elnézően ítéli meg tettét. Nem ő az első Kínában, akit az utóbbi időben hasonló televíziós "beismerésre" kényszerítenek, egy kollégáját például le is ültettek azért, mert kiszivárogtatott egy belső pártdokumentumot. A kínai vezetés bírálói szerint televíziós önostorozások valójában a cenzúra új formáját jelentik.

Lesz-e Fed-kamatemelés?

Befektetők azt is találgatják a kínai gazdasági események kapcsán, hogy emiatt esetleg a Fed nem halasztja-e a szeptemberre belengetett kamatemelését. A kamatemelés a nemzetközi piacokon is heves kilengéseket okozhat, miután nagyobb nyomás nehezedhet azokra a vállalatokra, amelyek dollárban adósodtak el, valamint a nyersanyag-exportőrökre, amelyek már eddig is az alacsony olaj-, szén- és vasérc áraktól szenvednek. Ebből a szempontból a feltörekvő ázsiai országok tűnnek a legtörékenyebbnek - jegyzi meg a MarketWatch.

Stanley Fischer Fed-alelnök a múlt hétvégén Jackson Hole-ban úgy vélekedett, túl korai megmondani, hogy az elmúlt napok piaci turbulenciái mennyire kényszerítik ki a kamatemelést. Fischer úgy véli, hogy az inflációs kilátások emelkednek, amint az erősödő dollár, az eső olajárak és a munkaerő-piaci pangás hatása enyhül.

A pénteken megjelenő munkaerő-piaci adatok is hatással lesznek a Fed-döntéshozóira, amikor az esetleges szigorításról döntenek. A munkahelyek száma már eddig is jó ütemben nőtt - átlagban 212 ezer új munkahely jött létre idén minden hónapban -, a munkanélküliségi ráta pedig 5,3 százalékig esett a 2009-es 10 százalékról. Eközben azonban az infláció jóval a 2 százalékos jegybanki inflációs cél alatt van. A Fed által leginkább figyelt személyes kiadások árindexe szezonálisan kiigazított értéke a múlt hónapban mindössze 0,1 százalékkal emelkedett a júniusi 0,2 százalékos ütem után. Éves alapon pedig 0,3 százalékos volt az infláció, amellyel már 39 egymást követő hónapja áll a ráta a célja alatt. Az energia- és élelmiszerárak nélkül számolt maginfláció 1,2 százalékkal nőtt a júliust megelőző 12 hónapban - írta a MarketWatch.

Mark Möbius, a Franklin Templeton Investments elnöke is bekapcsolódott a kamatemelési vitába. A CNBC-n azt mondta: az amerikai gazdasági fellendülés nem volt elég tartós ahhoz, hogy a szigorítás indokolt legyen. Szerinte e kérdésben a kulcs az infláció. A Fednek az pénzromlás ütemével kellene foglalkoznia és azzal, hogy az alapkamatnak hol kellene lennie az infláció viszonylatában, nem pedig a munkaerőpiaccal. Jelentősebb emelkedés viszont nem látszik a pénzromlás ütemében - jegyezte meg.

Később jön a szigor

Sok elemző az elmúlt napokban látott piaci turbulenciák miatt már csak az idei negyedik negyedévre teszi a Fed szigorításának kezdetét. A Feden belül is azért van vita a kamatemelés megkezdéséról, mert a régi vágású jegybankárok amellett érvelnek, hogy a Fed ne térjen el a mandátumától - véli Möbius.

Az amerikai makronaptár a foglalkoztatási adat nélkül is tele lesz a héten: ISM feldolgozóipari index, autóeladások, az amerikai gazdaság állapotáról átfogóbb képet adó Bézs-könyv.