BUX
39279

Kié lesz a hatalom húsz év múlva? Itt egy furcsa tipp

A szakértők általában úgy vélik, hogy Kína lesz a következő évtizedek ázsiai szuperhatalma és egyben az USA egyetlen kihívója, ám vannak olyan kutatók, akik szerint az ázsiai óriás hatalmas területe és népessége olyan ballaszt, amellyel nem képes boldogulni.

Komócsin Sándor, 2017. február 12. vasárnap, 12:29

Japán lesz 2040-ben Ázsia vezető hatalma - állítják a Geopolitical Futures (GPF) jelentés készítői, akik elismerik, hogy talán ez a megállapítás elemzésük legvitatottabb pontja. A magyarázat egy mondatban az, hogy Kína a következő évtizedekben számos olyan problémával kerülhet szembe, amely megingathatja az országot vezető kommunista párt hatalmát.

Ez persze nem halványítja el Japán komoly gondjait - folytatja a GPF kritikus részéről írt cikkét a Business Insideren a Mauldin Economics tanácsadó cég szerzőpárosa, George Friedmann és Jacob Shapiro. A szigetország lakossága kevesebb mint tizede Kínáénak, társadalma elöregszik, GDP-arányos államadóssága 229 százalék (csak azért tartható, mert hazai befektetők hitelezik).

Hogy lehet ez?

A kérdés tehát az: hogyan előzheti le befolyásban 25 év alatt Japán Kínát? A válaszhoz össze kell hasonlítani a két ország szerkezetét, területileg, gazdaságilag és szociálisan is. Jelenleg Kína a világ második, Japán a harmadik legnagyobb gazdasága. Ez az elemzés olyan gyengeségeket és erősségeket tár fel mindkét országnál, amelyekből végül a szigetország jön ki jobban.

Megosztottság

Kínát a helyi statisztikai hivatal - egyébként fenntartásokkal kezelendő - adatai szerint négy régióra lehet osztani, amelyek erős aránytalanságokat mutatnak. A gazdasági tevékenység több mint fele a keleti, tengerparti régióra esik. A központi és a nyugati területek 20-20 százalékkal részesednek ebből.

Eközben az ország nyugati régiójára esik Kína területének több mint fele. Ezen a területen a kevesebb mint fele annyi GDP termelődik, mint a keleti partvidéken, és nagyjából annyi, mint a központi területen, amely viszont jóval kisebb nála. Az északkeleti rész a futottak még kategóriájába kerül.

A kínai gazdaság motorja a nagyüzemi feldolgozóipar, amelytől az ország vezetése azt várja, hogy elegendő jövedelmet biztosítson alkalmazottainak a fogyasztásuk növeléséhez. Kína ugyanis csökkenteni akarja exportfüggőségét, amihez a belső felhasználást kell bővíteni.

Szegénység

Ez rávilágít az ország legnagyobb gyengeségére, egyben a gazdaságát fenyegető legkomolyabb veszélyre: a szegénységre. Más országok is küszködnek ezzel a gonddal, ám Kína 1,3 milliárdos lakossága önmagában felnagyítja a bajt. Ráadásul a nincstelenség egyenlőtlenül oszlik meg az említett régiók lakói között.

Volt ugyan javulás ezen a téren, ám nem elegendő. Kínában 1981-ben egymilliárd ember élt naponta kevesebb mint 3,1 dollárból, azaz kevesebb mint 1000 forintból (2011-es vásárlóerő-paritáson számolva). A Világbank legfrissebb, 2010-es adata szerint az ennyire szegények száma 30 év alatt 360 millióra csökkent.

Más szóval bár Kína az elmúlt három évtizedben irtózatos tempóban fejlődött, lakosságának negyede még mindig mély szegénységben él - mégpedig - mint a térképen látható - főként az ország meghatározott részein.

Gyenge a háta

Kína a világ legnépesebb országa, területe alapján pedig a negyedik legnagyobb. Ez a nagy előny azonban kétélű fegyver - vélik a Mauldin Economics szakértői. Ennek köszönhetően nagy hadsereget tarthat fegyverben, ellenfeleinek komoly földrajzi terepakadályokkal kellett számolniuk a történelem során és az elmúlt évtizedekben páratlan munkaerő-tartalékokat tudott mozgósítani.

Továbbá emiatt gyakran többet kell költenie belső rendjének fenntartására, mint hadseregére. Számos eltérő etnikai régiót egyesít, amelyek autonómiára, sőt esetleg függetlenségre vágynak. Végül hosszú határai védelmére nagy határőrséget kell fenntartania.

Kína jelentős szárazföldi hatalom, de soha nem épített ki számottevő tengeri flottát. Amikor uralkodói külső kalandokba bocsátkoztak, akkor mindig ki voltak téve annak a veszélynek, hogy a hátországukban felkelés robban ki ellenük.

Koncentráció

Japán - hasonlóan Kínához - régiókra oszlik, amelyek között első ránézésre szintén nagy megosztottságok vannak abból a szempontból, hol termelik meg az ország GDP-jét. A legfeltűnőbb túlsúlyt Tokió és környéke mutatja, amely az ország gazdaságának harmadát összpontosítja. Ezzel azonban vége is a hasonlóságoknak.

A japán gazdaság területi eloszlásában mutatkozó különbségek jóval kisebbek, mint amilyen eltéréseket Kínában láthatunk. Ezt önmagában az is magyarázhatja, hogy a népesség csupán 127,3 milliós - szemben Kína 1,3 milliárd lakójával. Tokió kiugró súlyát részben a magasabb ingatlan- és megélhetési költségek magyarázzák.

Kihívások

A szigetország három nagy kihívással küszködik, amelyek azonban kezelhetőnek tűnnek. Az első az erőteljes élelmiszerimport-kényszer. Japán például majdnem teljesen behozatalra szorul búzából, kukoricából, árpából és szójából.

A másik nagy gyengeség az energiaimport. A szigetország a 2011. márciusi fukusimai atomkatasztrófa előtt energiaellátásának 80 százalékát behozatalból oldotta meg. Ez a nukleáris energia visszaszorulása miatt 2012-től kilencven százalék fölé nőtt. Ami azt illeti Japán a második világháborút is azért indította el a Csendes-óceán térségében, mert biztosítani akarta üzemanyag-ellátását.

Demográfia

Japán harmadik legnagyobb gondja a népesség elöregedése, ám ezzel nincs egyedül. Ugyanezzel a gonddal küszködik az európai és a kínai társadalom is. Miközben az ország a világ egyik legnagyobb tőkeexportőre és élen jár az automatizációban, a mesterséges intelligencia felhasználásában és a robottechnológiában, lakossága homogén és barátságtalan az idegenekkel.

Az elöregedésen a bevándorlás segíthetne, amihez a környező ázsiai országok bőven elegendő jelentkezőt biztosíthatnak. Persze le kellene gyűrni a velük szembeni ellenszenvet, de ha ez lesz a társadalom túlélésének és jólétének záloga, akkor talán még a japánok is megenyhülnek.

Egyrészt-másrészt

Japán területe alapján a világ 62. legnagyobb országa, lakossága alapján a 11. Technológiailag azonban szuperfejlett, ami önmagában is ellensúlyozhatja hátrányait Kínával szemben. És vannak további előnyei is.

Szemben szomszédjával nincsenek szárazföldi ellenségei. A tokiói kormánynak nincs gondja azzal, hogy az ország egész területén egységesen érvényesítse hatalmát. Japánban nincsenek nagy regionális szociális különbségek a népességen belül.

Emellett túl van azon, hogy átalakuljon gyorsan növekvő gazdaságú országból lassan növekvővé. Elkerülte, hogy forradalom robbanjon ki e változás miatt.

Gyengeségnek láthatnánk, hogy a szigetország nem rendelkezik erős haditengerészettel, amellyel megvédhetné import-export szállítási útvonalait. Csakhogy szoros szövetséget kötött az USA-val, amelynek hadereje megoldja ezt a problémát.

Politika

A GPF szerzői nem vitatják, hogy Kína nagyon erős ország a világ többi államával összehasonlítva. Ennek megfelelően nem azt állítják, hogy Japán a gazdaság terén kerekedhetne fölébe. Úgy vélik azonban, hogy Kína gazdasági problémáinak nehezen kezelhető politikai következményei lesznek.

Japán jelenleg kevésbé dinamikus és jelentős, mint Kína, ám ez változni fog, aminek eredményeként a szigetország válhat az ázsiai-csendes-óceáni térség legbefolyásosabb államával.