BUX
38657

Kína nem kér a nyugati típusú demokráciából

A nyugati demokratikus berendezkedés felsőbbrendűségét és eredményességét vonja kétségbe a kínai központi pártlap, a Zsenmin Zsipao hétfői kommentárja, amelyben a "színes forradalmak" által előidézett káoszra és a brit parlament összetételére is kitér.

Inforádió, MTI, 2014. június 9. hétfő, 09:55

Az újság arra figyelmeztet, Kínának vigyáznia kell, nehogy az úgynevezett "nyugati stílusú demokrácia" csapdájába essen. Ezt alátámasztandó felhozza, hogy az elmúlt hónapokban Kijevtől Bangkokig az utcai politizálás, a közvetlen konfrontáció "mély fájdalmat" eredményezett.

Az elmúlt évek színes forradalmaira visszatekintve megállapítja, hogy Nyugat-Ázsiától Észak-Afrikáig sok ország zuhant a "nyugati demokrácia zavaros őrületébe", amely sem boldogságot, sem stabilitást nem hozott. A lap szerint a kínaiaknak örülniük kell, hogy országuk kitart a sajátos kínai szocializmus építése mellett, mert ellenkező esetben kérdés, hogy béke lenne-e az országban. A brit parlamentben még mindig örökletes nemesi címmel rendelkezők vannak, ami a kínai emberek számára elképzelhetetlen - jegyezte még meg a Zsenmin Zsipao, s ismét arra a következtetésre jutott: Kínának folytatnia kell megkezdett útját.

A kínai párt- és állami vezetés általában a nagy belpolitikai események időszakában, mint a parlament éves ülése vagy az ötévente megrendezendő pártkongresszusok alkalmával rendszeresen megerősíti: Kína nem kívánja követni a nyugati mintát. Amikor Hszi Csin-ping államelnök-pártfőtitkár áprilisban Európában járt, egyik beszéde alkalmával kifejtette, országa már többféle politikai rendszert átélt, s nem tudja lemásolni más országok politikai rendszerét vagy fejlődési modelljét. A kínai emberek már több mint kétezer évvel ezelőtt meg kellett tapasztalniuk, hogy az ízletes déli narancs, ha északon termelik, savanyú lesz - magyarázta Belgiumban.

A kínai központi propagandairányítás a jelek szerint időről időre fontosnak tartja a hazai közvéleményt is meggyőzni arról, hogy a világ legnépesebb és legnagyobb fejlődő országa a maga útját kívánja járni. Az 1989-es pekingi diáklázadás résztvevője, a Tienanmen téri éhségsztrájk egyik kezdeményezője, Csou Tuo a napokban maga is azt nyilatkozta, hogy "utcai demonstrációkkal Kínában nem lehet demokráciát teremteni". Szerinte a jogállamiság, az alkotmány erejével, az alapvető személyi szabadságjogok biztosításával és a hatalom egyidejű korlátozásával lehet csak fokozatosan építkezni. Meglátása szerint a jelenlegi vezetés elkötelezett a reform iránt.