Kinek fájna jobban az orosz földgázexport teljes leállása?

Súlyos fennakadásokat okozna Európa gazdaságában, főleg az ipari szektorokban, ha az ukrajnai válság miatt leállna az Európai Unióba irányuló orosz földgázexport - állapítja meg szerdai helyzetértékelésében a Fitch Ratings.
MTI-Eco, 2014. április 23. szerda, 16:59

A nemzetközi hitelminősítő kiemelte, hogy az elmúlt években rohamosan növekedett Oroszország részaránya Európa földgázellátásában. A Fitch Londonban ismertetett tanulmánya kimutatja, hogy Oroszország tavaly 145 milliárd köbméter földgázt szállított Európába. A Fitch szakértői szerint ekkora mennyiséget nagyon nehéz lenne más forrásokból pótolni.

Az európai földgáztermelés növelése és pótlólagos földgázmennyiség beszerzése Észak-Afrikából az orosz exportnak csupán a töredékét helyettesíthetné. Szintén csekély mennyiség lenne remélhető a cseppfolyósított földgáz (LNG) importjából, mivel Európa földgázigénye a világ teljes LNG-termelésének 44 százalékával egyenlő, ráadásul a világszerte előállított cseppfolyósított földgáz zöme le van kötve hosszú távú szállítási szerződésekkel - áll a Fitch Ratings szerdai elemzésében.

Európa tavaly összesen 533 milliárd köbméter földgázt használt fel és ennek több mint a negyedét Oroszországból szerezte be. A hitelminősítő számításai szerint az orosz földgázszállítások aránya a teljes európai fogyasztáson belül a 2010-ben mért 19 százalékról 2013-ig 27 százalékra növekedett, de az európai átlagon belül például Magyarország földgázellátásának 49 százaléka érkezik Oroszországból. Ausztria esetében ez az arány 52 százalék, Csehország esetében 80 százalék, Finnország ellátását pedig 100 százalékban az orosz földgázszállítások fedezik - áll a Fitch elemzésében.

Nehéz lenne a pótlás

A cég szerint mindezek alapján nehezen lenne megoldható az is, hogy az Európai Unió az energiakereslet csökkentésével mérsékelje függését az orosz földgáztól. A fukusimai atomerőmű katasztrófája után Japánban különböző intézkedésekkel sikerült 4,7 százalékkal csökkenteni az energiafogyasztást egyik évről a másikra, ám ehhez hozzájárult az is, hogy 2011-ben a szokásosnál hűvösebb volt nyár, így kevésbé volt szükség hűtésre.

A Japánban elért keresletcsökkentést mindenképpen nehéz lenne "lemásolni" az Európai Unióban, mivel az ehhez szükséges közös kezdeményezések elbukhatnak a 28 tagország eltérő orosz gázfüggése és különböző energiaipari programjai miatt - vélekednek a Fitch londoni elemzői.

A cég szerint az északi-tengeri kitermelés növelésével Európa rövid távon hozzájuthat több gázhoz, de ez is csak a töredéke lenne a szankciók vagy az orosz ellenlépések miatt esetleg teljesen kieső orosz földgáznak. A Fitch Ratings számításai szerint Nagy-Britannia, Norvégia és Hollandia 10-20 milliárd köbméterrel tudná növelni északi-tengeri mezőinek éves hozamát, de ez is csak 7-14 százaléka lenne az EU-ba irányuló tavalyi teljes orosz földgázexportnak.

Mindemellett gazdasági, logisztikai és politikai akadályokat is le kellene küzdeni, mielőtt e pótlólagos gázmennyiség megjelenhetne az európai ellátási rendszerben. Az Északi-tenger brit kitermelési szektorának készletei gyorsan apadnak, Hollandia pedig épp nemrégiben fogadott el egy olyan törvényt, amely a gázkitermeléssel kapcsolatos szeizmikus aktivitás mérséklése érdekében korlátozza a földgázlelőhelyek kiaknázását - áll a Fitch szerdai elemzésében.

Oroszországnak sem lenne jó

Más nagy londoni házak szerint ugyanakkor Oroszország is súlyosan megszenvedné az Európába irányuló orosz földgázexport esetleges teljes leállását. Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics feltörekvő piacokkal foglalkozó közgazdászainak legutóbbi elemzése szerint Nyugaton kialakult egy olyan nézet, hogy Európa többet veszíthet, ha a szankciókra válaszul Moszkva hasonló intézkedésekkel vágna vissza, például az energiahordozó-export terén.

A cég elemzői azonban nem értenek egyet ezzel a nézettel. Tanulmányuk szerint igaz, hogy az orosz gazdaság nettó külföldi befektetői pozíciója - hozzávetőleg 150 milliárd dollár erejéig - pozitív, a folyómérleg-egyenleg többletben van, az államháztartási mérleg csaknem kiegyensúlyozott, a közadósság-ráta pedig nemzetközi mércével mérve csekély. Mindez azonban éppen a nyersolaj- és a földgázexportra épül. A két energiahordozó exportja adja a teljes orosz kivitel csaknem kétharmadát és az államháztartási bevételek felét. Ráadásul - jóllehet Kína is egyre fontosabb fogyasztó - Oroszország fő exportpiaca továbbra is Európa - állt a Capital Economics elemzésében.

A ház saját becslése szerint az Európába irányuló orosz nyersolaj- és földgázexport éves értéke 230 milliárd dollár körüli. Ez a Capital Economics számításai szerint az orosz hazai össztermék 10 százalékával egyenlő.

A legnagyobb figyelem arra irányul, hogy Európa mennyire lenne sebezhető, ha Oroszország a szankciók kiszélesítésére a csapok elzárásával válaszolna. Viszonylag kevés figyelem összpontosul azonban arra, hogy Oroszország mennyire rá van utalva a nyersolaj- és a földgázexportból eredő bevételekre - hangsúlyozták a Capital Economics londoni elemzői.

HOZZÁSZÓLÁSOK