Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter azt javasolja, hogy adják át független szervezeteknek az Európai Bizottság (EB) bizonyos ellenőrzési jogköreit - jelentette a Financial Times (FT) a Frankfurter Allgemeine Zeitung értesülésére hivatkozva. Az EB feladatai között szerepel például, hogy versenyhatóságként tevékenykedjen, illetve hogy érvényt szerezzen az egységes belső piaccal összefüggő szabályozásnak.

Ezeket a feladatokat - a sajtóértesülés szerint - önálló intézményre bízná a német pénzügyér. Az indok: ezzel biztosíthatnák, hogy ezeket funkciókat továbbra is függetlenül lássák el az ezzel foglalkozó brüsszeli szervezetek, miközben az EB egyre erőteljesebben politikai, politizáló testületté - az eurózóna egyfajta kormányává - válik.

Kapcsolódó

Integráció, de hogyan?

Az FT emlékeztet arra, hogy Schäuble nem ellenzi az Európai Bizottság demokratikus legitimációjának erősítését, ám ezt például testület elnökének közvetlen megválasztásával képzeli el. (Jelenleg az EU-tagállamok állam- és kormányfőinek szervezete, az Európai Tanács választja meg az EB első emberét.)

Úgy tűnik azonban, hogy Párizs és Róma másként képzeli a dolgot. Francois Hollande francia államfő szerint a bizottság mögött választott, önálló eurózónás parlamentnek kellene állnia - azaz a rendszernek a nemzetállamok demokratikus rendszereire kellene hasonlítania. Pier Carlo Padoan olasz pénzügyminiszter nemrégiben arról beszélt, hogy a közös európai valutát használó országoknak öles léptekkel kellene előrehaladniuk a politikai unió felé.

Szakértői testületek

Ennek alapján szakértők szerint a francia kormány például nem igazán támogatná azt az ötletet, hogy újabb technikai jellegű testületek kapjanak nagyobb befolyást. Schäuble viszont nem idegenkedik annyira ettől - derül ki a Deutsche Welle cikkéből.

Erre utal, hogy a Görögországgal kapcsolatos ülések idején többször jelezte: szerinte az EB-nek nincs felhatalmazása arra, hogy belefolyjon a hiteltárgyalásokba, mert a kölcsönszerződések előkészítése az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport feladata. Végül is ők képviselik a hitelezőket.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azonban egyértelművé tette, hogy politizáló testületté akarja tenni a bizottságot. Ennek szellemében közvetítői szerepben próbálta előmozdítani az athéni kormány és a hitelező eurótagállamok közötti tárgyalásokat. Az EB szóvivője egyébként csütörtökön nem kommentálta a német pénzügyminiszter javaslatával kapcsolatos sajtóhíreket.

Felgyorsulhat az integráció

A felforrósodni látszó vita hátterében az állhat, hogy a Görögországgal kapcsolatos súlyos gondok nyomán az eurótagállamok felgyorsíthatják az övezet integrációjának megerősítését - véli az FT. Ezzel kapcsolatban már elkészült az "öt elnök jelentése" - az EB, az Európai Tanács, az Európai Központi Bank, az Európai Parlament és az eurócsoport vezetőjének javaslatcsomagja -, amely azonban leghamarabb 2017-től bevezetendő intézkedéseket tartalmaz. Brüsszeli tisztviselők szerint ezek közül néhányat előrehozhatnak, hogy megerősítsék a pénzpiacok bizalmát az euróban, miután a görögök kilépésének lebegtetése elég mély gödröt ásott ez alá.