BUX
40080

Kitörnek a bevándorlók - mi jöhet ezután?

Kiszámíthatatlan következményekkel fenyeget, hogy a majdnem teljesen "bekerített" Görögországból az albán-görög határt keresztezve próbálhatnak kitörni a menekültek. Ezt a határszakaszt a terepviszonyok miatt sem kerítéssel, sem katonasággal nem lehet lezárni (képünk illusztráció).

Napi.hu, 2016. március 2. szerda, 15:29

Az Ausztriából indult korlátozó intézkedések miatt - amelyekkel limitáltak az országba beengedett menekültek számát, s amelyek miatt Szlovénia, Szerbia és Macedónia is hasonló korlátozásokat vezetett be - a bevándorlók tízezrei Görögországban rekedtek, ám ez a helyzet hamarosan megváltozhat. A görögök kínjain szándéka ellenére Albánia segíthet, amelyet eddig elkerültek a bevándorlók - derül ki Evangelosz Venetisz cikkéből.

A menekültkérdés szakértője az athéni ekathimerini.com hírportálon jelentette meg elemzését, amelyben arra hívja fel a figyelmet, hogy Görögország és a vele szomszédos balkáni országok határai lezárhatók, kivéve az albán-görög határt. Részben azért lehetetlen a teljes ellenőrzés, mert a határ hegyvidéket szel át, részben pedig azért, mert számtalan járható hegyi út vezet át rajta.

Nem lesz kerítés

Ezért aztán Edi Rama albán miniszterelnök hiába fejezte ki azt az óhaját, hogy szeretné távol tartani országát a bevándorlók útvonalaitól, a tiranai kormány nem képes útját állni az érkezőknek, ha egyszer úgy döntenek, hogy Albánia felé veszik az irányt. Venetisz szerint ez elkerülhetetlen, mivel gyakorlatilag nem maradt más tranzitország nyitva előttük Nyugat-Európába tartó vándorútjukon.

A kérdés az, mi fog történni, ha tavasszal, az idő javulásával kitörnek a görögországi csapdából. Albánia nyilván megpróbálja majd lezárni három nagy görög határátkelőjét - ám hiába. Az egyenetlen terepen nem tudnak kerítést építeni, a főutakkal párhuzamos útvonalakat nem tudják ellenőrizni, mivel rengeteg van belőlük, szabálytalanul helyezkednek el és eléggé szélesek ahhoz, hogy a kisebb csoportok átjussanak rajtuk.

Uniós pénzt a láthatáron
Az Európai Bizottság 700 millió euró rendkívüli segélyt juttatna Görögországnak és más országoknak a bevándorlási válsággal kapcsolatos költségeik fedezésére - jelentette a Bloomberg. A pénzből 300 millió eurót utalnának át 2016-ban, a maradékot pedig 2017-ben kapnák meg a jogosult országok. A forrást alapvető humanitárius segítségre lehetne fordítani. A támogatásra rá kell bólintania az uniós kormányoknak és az Európai Parlamentnek is, mivel az EU vészhelyzeti alapjának unión belüli felhasználásáról lenne szó.

Óriási menekülttábor

Az albán hatóságok láthatóan tisztában vannak ezzel. Erre utal, hogy elrendelték két fogadóállomás építését, amelyekben összesen tízezer embernek tudnak átmeneti szállást biztosítani. Az új útvonal megnyílásának következtében a balkáni államok nem lesznek képesek a továbbiakban továbbhárítani a részleges osztrák határzárat egymásra, illetve végállomásként Görögországra.

A bevándorlók Albániából eljuthatnak Koszovóba, majd tovább Montenegróba, Szerbiába és Boszniába. A probléma újra sokszereplős nemzetközi szintre emelkedik, és nőni fog a nyomás az EU vezetésén, hogy találjon közös kiutat a krízisből. Ausztria nyilván újabb falakat fog emelni, ám az egész Balkán hatalmas menekülttáborrá válhat, mint amilyen helyzetben februárra Görögország találta magát.

Időt nyernek

Az athéni kormány ugyanakkor az albán folyosó megnyílásával némi időt nyerhet, amelyet felhasználhat arra, hogy tegyen valamit a Törökországból érkező emberáradat megfékezésére - véli a menekültügyi szakértő. Az EU számára elérkezik az utolsó lehetőség, hogy bebizonyítsa: nem ellenséges, hanem baráti államok közössége.

Tagadnak a törökök
A török kormány tagadja azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint a hét végén megakadályozta a NATO határvédelmi tevékenységének megkezdését. A cél a Törökországból Görögországba irányuló emberkereskedelem leállítása lenne, ám az AFP kedden diplomáciai forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy az ankarai hatóságok - megtagadva a NATO-akciót irányító német parancsnokság kérését - nem engedték be a katonai szervezet hadihajóit a török felségvizekre.
A török lapoknak hivatalos forrásból azt szivárogtatták ki, hogy ezeknek a híreknek semmi alapjuk sincs, sőt feltehetően provokációról van szól. A nevük elhallgatását kérő informátorok szerint a NATO-akció - amelyről Angela Merkel német kancellár és Ahmet Davutoglu török miniszterelnök állapodott meg a múlt hónapban - a terveknek megfelelően elindult.