Meddig mélyülhet Anrzej Duda államfő és a lengyel kormánypárt, a radikális Jog és Igazságosság (PiS) konfliktusa - ezen töpreng és vitatkozik a lengyel média. Nem kerülte el a politika iránt érdeklődők figyelmét, hogy legutóbbi nyilatkozatában Duda, aki a PiS támogatásával lett az ország államfője 2015 májusában, nem adott egyenes választ a kérdésre, alakít-e saját pártot.

Az kétségtelen, hogy két évvel megválasztása után konfliktusba keveredett a PiS legfontosabb politikusaival, sőt magával az országot ténylegesen kormányzó Jaroslaw Kaczynski PiS-elnökkel is. Megvétózott kettőt - az EU szerint a jogszolgáltatás függetlenségét felszámoló - három bírósági reformtörvényből, amit a párt árulásnak tekint. Nem bocsátanak meg neki - mondta egy PiS-politikus az onet.pl. portálnak.

Kapcsolódó

Ezt a vétót az igazságügyi miniszter (és egyben legfőbb ügyész) Zbigniew Ziobro sohasem foga elfelejteni, de rajta kívül más politikusokkal is ellentétbe keveredett az ügy miatt a fiatal, ambiciózus államfő.

Mézes évek

Amikor Duda megnyerte az elnökválasztást, a PiS - amely az őszi parlamenti választásokra készült - fellélegzett. Úgy látták saját elnökük lett, aki a fontos választások után garanciát jelenthet a radikális jobboldal reformjainak véghezviteléhez. Két éven keresztül nem kellett csalódniuk Dudában. Lényegében minden törvényt aláírt, még azokat is, amelyekkel kapcsolatban komoly kétségei voltak.

Az elmúlt hónapok azonban az ütközések sorát hozták, amelyekbe maga a pártelnök, Kaczynski is beszállt. A Trwam televízióban azt mondta, hogy az államfő óriási hibát vétett a vétóval, amellyel lerombolta azt a sikert,amelyet Lengyelország Donald Trump amerikai elnök júliusi varsói látogatásával ért el. Más kérdés, hogy egyesek szerint Kaczynski sértődött lehet, mert Trump vendéglátója Duda volt, az amerikai elnök vele csak kezet fogott egy hivatalos eseményen.

Kaczynski világossá tette, hogy dühös. Tisztelem az elnököt - mondta -, de kötelességem megmondani, hogy ez (a vétó)  komoly hiba volt, és ezzel be is kell fejezni, és el kell jutni oda, hogy ez legyen az utolsó ilyen incidens.

Hidegháború a kormánnyal

Megromlott az államfő viszonya Beata Szydlo miniszterelnökkel is, pedig 2015-ben még ő irányította Duda elnökválasztási kampányát, s Duda legelőször neki köszönte meg a győzelmét. A kormány ellenőrzése alatt álló tévé ügyelt rá, hogy a bírósági törvény vétója után előbb adja le Szydlo beszédét, mint Dudáét, pedig az utóbbit vették fel először. (Lengyelországban közvetlenül választja a nép az államfőt, ezért nagyobb a súlya, mint Magyarországon.)

Dudának meggyűlik a baja Kaczynski pártbeli jobbkezével, a fanatikus nemzetvédelmi miniszter Antoni Macierewicz-csel is. Ennek legújabb fordulataként leblokkolta 46 tábornok kinevezését, amelynek augusztus 15-én kellene megtörténnie. Erre nem volt példa a rendszerváltás óta. Az elnök ezzel válaszolt arra, hogy a hadügyminiszter felfüggesztette állásából az államfő nemzetvédelmi irodájának igazgatóját, mondván: államtitkokhoz jutott hozzá.

Duda és Macierewicz évek óta csatázik, mert az utóbbi a saját elképzelése szerint alakítaná át a hadsereg vezetését, amelyben nem osztana lapot az államfőnek. Duda viszont erősíteni akarja az elnöki hatalmat, bár valószínűleg tisztábban van azzal, hogy Lengyelországban nem lesz (francia vagy amerikai mintájú) elnöki rendszer.

Az államfőnek finoman szólva nem túl barátságos a viszonya Witold Waszczykowski külügyminiszterrel sem, ami legutóbb a nagyköveti kinevezések körüli vitáknál mutatkozott meg. A lengyel diplomácia vezetője, ha csak egy módja volt rá, elkerülte, hogy a legfontosabb diplomáciai státusok betöltéséről konzultáljon az államfővel..

Vendetta lesz?

A hidegháború súlyosbodásának jele, hogy Duda sajátos ultimátumot kapott a PiS-től: amennyiben a bírósági reform, amelyet a Szejmnek elküld nem eléggé radikális, akkor a kormány nem terjeszti a parlament elé azoknak a családi adókedvezményeknek a bevezetését, amelyeket az államfő választási kampányában a szavazóknak ígért.

Másik vállalását, a nyugdíjkorhatár csökkentését felkarolta a kormánypárt és már el is fogadtatta a parlamenttel, így azzal már nem zsarolhatják korábbi szövetségesüket. Az üzenetben arra céloztak, hogy az elnöknek a jogszolgáltatás függetlenségét felszámoló törvényt gyakorlatilag az eredeti formájában kellene visszaküldenie - immáron saját javaslataként - a törvényhozás elé. Ezzel semlegesíthetné (tehetné értelmetlenné) vétóját.

Mi lehet a vége?

Hogy mindez hova vezet, azt ma nehéz kiszámítani. Annál is inkább, mert a legutóbbi felmérések szerint, amelyet az Ipsos készített, a PiS támogatottsága a választások óta nem volt ennyire magas, elérte a 40 százalékot. A legerősebb ellenzéki párt, a mérsékelt jobboldali Polgári Platform éppen ennek felénél tart. A parlamenti választások előbb lesznek, mint az elnökválasztás. Ha a PiS továbbra is szófogadó bábként akarja kezelni az elnököt, még érhetik meglepetések, mert nem az ellenzék, hanem maga az államfő lesz legnagyobb ellensége - vélik a lengyel közélet ismerői.