BUX
39279

Kiújult a görög válság - elcsattantak az első pofonok

Több vezető német politikus is ajtót mutatott a görögöknek - nem először a dél-európai ország hat éve húzódó adósságválsága idején -, mondanivalójuk egyszerű: el lehet engedni a görög államadósság egy részét, már amennyiben az ország visszatér a drachmához.

Komócsin Sándor, 2017. február 9. csütörtök, 14:45

Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter keresetlen egyszerűséggel adta tudtára a görögöknek, mi a véleménye a berlini kormánynak arról a lehetőségről, hogy Görögország hitelezői elengedjék követeléseik egy részét. A lisszaboni szerződés nem engedi meg, hogy egy eurótagállam adósságát csökkentsük - mondta Angela Merkel kancellár közeli szövetségesé az ektahimerini.com athéni hírportál tudósítása szerint.

Ki lehet lépni 1.

Hogy teljesen világos legyen, hozzátette ehhez: ha könnyítést akarnak a görögök, akkor ki kell lépniük a közös európai valutát használó országok közösségéből. A német pénzügyek irányítója kritikus pillanatban szólalt meg: holtpontra jutottak a tárgyalások a görög hitelek kétharmadát adó eurótagállamok, az IMF és az athéni kormány között az ország hitelprogramjának folytatásáról.

Berlin azt szeretné, ha a Valutaalap teljes mellszélességgel beszállna a 2015 nyarán elfogadott harmadik segélycsomag finanszírozásába és az ahhoz kapcsolódó reformprogram végrehajtásába, ám az IMF úgy véli, hogy a megállapodásnak adósságkönnyítést is tartalmaznia kellene. A GDP 180 százalékára hízott és várhatóan tovább növekvő államadósságot ugyanis képtelenség visszafizetni.

Ki lehet lépni 2.

Schäublénak viszont az a véleménye, hogy nem az adósságteher a görögök legfőbb baja, hanem a gazdaságuk gyenge versenyképessége. Azért kell további nyomást gyakorolni az athéni kormányra, hogy folytassa a gazdasági reformokat. Ez a feltétele annak, hogy a görög gazdaság versenyképessé váljon. Enélkül nem maradhat tagja az ország az eurózónának - fejtegette.

A nyilatkozat nem sokkal követi az IMF igazgatóságának hét eleji ülését, amelyen a Valutaalap vezetői úgy értékelték, hogy a segélycsomag célkitűzéseit nem lehet elérni, és az államadósság 2030 után robbanásszerűen fog emelkedni. Az athéni kormány pénzügyminisztere és a központi bank elnöke úgy véli, túl pesszimista ez az értékelés.

Ki lehet lépni 3.

Egy nap sem kellett azonban, hogy megérkezzen az újabb pofon Németországból. Christian Lindner, a piacbarát Szabaddemokrata Párt (FDP) vezetője azt nyilatkozta a helyi sajtóban, hogy Görögországnak el kellene hagynia az eurózónát, majd ez követően csökkenteni kellene adósságait.

Ezzel egyidejűleg persze az EU tagja maradna, így részesedhetne azokból az uniós támogatásokból, amelyeket egyebek mellett a gazdasági infrastruktúra fejlesztésére, illetve a kis- és középvállalatok segítésére fordíthatna.

Lindner szerint Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök és kormánya nem akarja végrehajtani a harmadik hitelcsomag feltételéül szabott reformintézkedéseket, ezért meg kell változtatni a Görögországgal kapcsolatos német politikát.

Az FDP 2009 és 2013 között koalícióban kormányozta Németországot a CDU/CSU pártszövetséggel. A friss közvélemény-kutatások szerint a szavazatok 5-7 százalékra számíthat a szeptemberi parlamenti választásokon, ami azt jelenti, hogy - átlépve az ötszázalékos küszöböt - bejuthat a törvényhozásba.