Kiütötték magukat az oroszok

Padlóra viszi az ukrán válság az orosz gazdaságot - ismerte el a pénzügyminiszter. A Krím bekebelezését követő eufóriát keserű hétköznapok követhetik.
Napi.hu, 2014. április 15. kedd, 16:35

Az orosz gazdaság a 2008-2009-es pénzügyi válság óta a legnehezebb idők elé néz az ukrán válság okozta gondok miatt - ismerte el Anton Sziluanov pénzügyminiszter orosz hírügynökségek tudósítása szerint. Oroszországból 2014 első három hónapjában 63 milliárd dollár tőkét vontak ki a befektetők. Sziluanov arra számít, hogy a GDP legfeljebb 0,5 százalékkal bővül idén 2013-hoz képest, ám könnyen előfordulhat nulla növekedés, azaz a gazdaság stagnálása is.

A pénz a geopolitikai instabilitás miatt menekül az országból, azaz Oroszország beavatkozása az ukrán válságba enyhén szólva nem bizonyult kifizetődőnek. A tőkekivonás formája elsősorban a rubelbefektetések tömeges átváltása külföldi valutára. A folyamatok folytatódása miatt visszaestek a beruházások és az a veszély fenyeget, hogy felborul a költségvetés egyensúlya.

Sziluanov azt is elismerte, hogy a gazdaság lassulásához hozzájárul Oroszország kiszolgáltatottsága az energiahordozók exportjának. A gazdaság modernizációért kiált. Az orosz GDP növekedése egyébként az elmúlt években a politikai bizonytalanságtól függetlenül is lassul: 2011-ben még 4,3 százalékos ütemet jegyeztek fel a statisztikusok, ami 2013-ra 1,3 százalékra mérséklődött - emlékeztetett a BBC.

Keserű ébredés

A Krím félsziget annektálásából fakadó terhek szintén kezdik éreztetni hatásukat. Dmitrij Medvegyev miniszterelnök, aki nemrégiben a helyszínen járt, megígérte, hogy emelni fogják a béreket és a nyugdíjakat. Emellett pluszforrásokat pumpálnak a krími infrastruktúra fejlesztésébe. Sziluanov úgy véli, hogy főnöke nem töltött elég időt a félszigeten ahhoz, hogy pontosan felmérje a helyzetet. Bejelentéseit nem előzte meg a Krím és fővárosa, Szevasztopol igényeinek alapos felmérése.

Medvegyev egyébként nemrégiben kijelentette, hogy az ukrán válságot mesterségesen gerjesztették, de elismerte, hogy az csak részben felelős az orosz gazdaság bajaiért. Valamennyire, hangsúlyozom, hogy csak meghatározott mértékben, az okozza a nehézségeket, hogy bizonyos erők mesterségesen válságba akarnak taszítani bennünket - fejtegette.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

antitroll, 2014.04.15 23:46

@troll:
nemáááá! Ne fárasz a beteges tőkeellenességeddel.
Minden tőke spekulatív és minden tőke munkahelyet teremt, minimum áttételesen. Csak a párnaciha-tőke holt tőke.
Ez a szerecsen fekete. Ha beindul egy államkötvény eladási hullám, akkor az adott országot xarul érinti. De az is elég kellemetlen, ha nincs vevő az aktuális aukción, vagy csak igen magas hozamfelárral.
Most nyilván arról van szó, hogy a másodpiacon eladási hullám alakult ki, a befektetési alapok közül az óvatosabbak (jellemzően nyugdíjalapok) elkezdték a rubelkitettségüket csökkenteni. Ezen kívül az új aukción már nem jelentek meg vevőként és a lejárt papírok utáni készpénzt átváltották pl. USD-re. Hozzájöhet még ehhez az esetleges külföldi befektetők jövedelmének kiáramlása, amit most nem biztonságos Oroszországi bankban tárolni, ne adj Isten rubelben. Az is lehet, hogy befektetések maradtak el és így csökkent a visszaforgatott nyereség.
A 64-65 milliárd USD nagyon sok pénz, de Oroszország nagyságrendjében nem vészes.

De ha már a spekulatívozásodnál tartunk, akkor hagy világítsak rá, az igazi spekulatív tőke majd MOST MEGY Oroszországba! A közgazdasági (és nem politikai!) értelemben vett spekulatív tőke az ingatag piacokat szereti és a zavaros helyzetet. Hát most itt az van! Magas és tovább emelkedő hozamok a rövid lejáratú állampapírpiacon! Ez az igazi terep neki!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

troll, 2014.04.15 21:49

na de milyen pénz megy ki?
a spekulatív forrótőke, az meg nem arról híres, hogy munkahelyeket teremtene.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html