A Valutaalap napokban megjelent elemzésében (ami a 2014 Spillover Report címet viseli) két fő trend következményeit vizsgálta arra vonatkozóan, hogy az egyes országokban hozott döntések milyen hatást gyakorolnak más gazdaságokra, illetve azoknak milyen visszaható hatása lehet az intézkedést meghozó országra. Az egyik ilyen trend, hogy néhány fejlett gazdaságban a fenntartható növekedés jelei mutatkoznak, így a válság idején alkalmazott monetáris politika kezd normalizálódni, ami a globális pénzpiaci kondíciók szigorodásához vezethet a következő években. A növekedés viszont egyenetlen, ami viszont azt valószínűsíti, hogy ez a normalizálódás - a más országokra gyakorolt hatásaival együtt - nem egyszerre fog végbe menni. Az IMF szerint a legrosszabb szcenárió az lenne, ha az USA és Nagy-Britannia a vártnál hamarabb kezdené el a szigorítást.

A másik vizsgált fő trend, hogy a feltörekvő gazdaságok növekedése összehangoltan és elhúzódó ütemben lassul; ezen gazdaságok átlagos GDP növekedése a válság előtti időszak (2003-2008) 7 százalékáról 5-re lassulhat a következő öt évben. Ennek jelentős tovagyűrűző hatása lehet globális szinten a kereskedelmi és pénzügyi csatornákon keresztül, továbbá komoly befolyása lehet más fejlődő és feltörekvő gazdaságra a szomszédsági hatásokon keresztül (például Kína lassulása a szomszédos ázsiai, Brazília lassulása a déli államokat érintheti) - figyelmeztet az IMF. Az elemzés szerint a feltörekvő gazdaságok 1 százalékpontos lassulása a fejlett gazdaságokban a növekedést 0,25 százalékponttal lassítja átlagosan, főleg a csökkenő kereskedelem következtében.

A fent említett két fő kockázat azonban egyszerre is jelentkezhet és egymással is kölcsönhatásba léphet. A piacok felülvizsgálhatják növekedési kilátásaikat, ha a fejlett gazdaságokban a monetáris politika normalizálódása miatt újra felerősödnek a pénzpiaci turbulenciák. Ezek a felülvizsgálatok viszont további feszültségeket generálhatnak - véli az IMF. Az egyik igen komoly kockázatot az jelentené a Valutaalap elemzése szerint, ha a szigorúbb pénzügyi kondíciók a feltörekvő gazdaságok további lassulásával járnának együtt, ami a globális növekedést akár 2 százalékkal is visszafoghatja.

A gázellátás a legkritikusabb pont

Az elemzés által tárgyalt egyik kiemelt tovagyűrűző hatásokat generáló tényező az orosz-ukrán konfliktus, ami a világ más részeire több csatornán keresztül is kihathat a termelésben bekövetkező komolyabb zavarokon, vagy a földgáz és nyersolaj szállításán keresztül, de a pénzpiacokon a kockázatkerülés erősödése révén is kifejthet negatív hatásokat. Az IMF szerint Ausztria, Franciaország, Olaszország, Svédország aggódhat az orosz helyzet miatt, miután bankjaik révén különösen kitettek. A felsorolt országok közül az osztrák bankok jelentik a legérzékenyebb pontot e régióban kiterjedt jelenlétük miatt. Bármilyen, osztrák bankokkal kapcsolatos probléma az egész feltörekvő európai régió hitelezésére hatással lehet - figyelmeztet az IMF.

Az oroszországi konfliktus esetében az IMF szerint a legjelentősebb kockázat a földgázszállításokban bekövetkező zavar lehet, miután Oroszország adja Európa gázszükségletének mintegy harmadát, ennek fele pedig Ukrajnán keresztül érkezik. A Valutaalap szerint a legtöbb közép-, kelet-, és délkelet-európai ország, így Magyarország is függ az orosz gáztól - az Oroszországtól származó gázszükségletük a 40-től 100 százalékig terjed. Az eurózóna tagok közül Ausztria, Finnország és Németország támaszkodik leginkább az orosz gázra - teszi hozzá az elemzés.

Az összehasonlíthatóság érdekében az országok melletti értékek az Oroszországból érkező földgáz-importon alapul a fogyasztásra lebontva
Kép: Forrás: IMF, BP Statistical Review of World Energy 2013.

 

A legtöbb európai ország számára az energiaellátáson kívüli gazdasági kapcsolat meglehetősen limitált, ám vannak kivételek. A szomszédos országok - Balti országok, Fehéroroszország, Moldova, Türkmenisztán, Ukrajna, Üzbegisztán - oroszországi exportja eléri a GDP 5 százalékát. A balti államok, Bulgária, Finnország és Szlovákia exportjában az orosz hozzáadott érték nagyobb arányban jelenik meg. Az EU tagállamainak kibocsátásában az orosz hozzáadott érték főleg az energiaintenzív ágazatokra (vegyipar, nyersanyag, fémfeldolgozás) koncentrálódik, de a textil- és bőripar, valamint a fa-, papír-, gépipari-, műszaki cikkek, otpikai termékek, vagy a járműgyártás is orosz beszállításra támaszkodik. Az orosz turisták pedig Bulgária, Ciprus és Montenegro számára fontosak.

Magyarországot - Bulgária és Szerbia mellett - a Déli Áramlat építése körüli bonyodalmak érinthetik. Az Oroszországból és Ukrajnából származó átutalások Örményországot, a Kirgiz Köztársaságot, Moldovát és Tadzsikisztánt érinthetik érzékenyen, miután ez a GDP-jük mintegy 8 százalékát teszi ki.

Az orosz FDI Bulgáriában, Fehéroroszországban, Moldovában és Montenegróban eléri a GDP 5 százalékát. Emellett néhány pénzügyi központban - Ciprus, Luxemburg - szintén nagy arányú az orosz FDI áramlás mindkét irányba.

Nem minden rossz

Nem minden átgyűgyűző hatás rossz azonban, mutat rá az IMF elemzése, amely azt hangsúlyozza, hogy ezeket a hatásokat az határozza meg, hogy milyen okok állnak a pénzügyi kondíciók szigorodása mögött. Vagyis, ha a fejlett országokban a gazdasági kilátások javulása nyomán emelkednének a hozamok és a kamatok, a világgazdaságban az emiatt szigorodó pénzpiaci kondíciók miatti negatív hatásokat az ehhez társuló fellendülés semlegesítheti. A fejlett gazdaságok gyorsabb növekedése, ami magasabb külső keresletben jelentkezhet, jól jöhet más gazdaságoknak, ha jól menedzselik ezt - magyarázza az IMF.

Ellenben, ha a monetáris szigorítást nem a gyorsabb növekedés hajtja, hanem pénzügyi stabilitási aggodalmak idézik elő, akkor a tovagyűrűző hatások negatívak lehetnek más gazdaságok növekedésére, különösen a sérülékeny feltörekvőkre. Ezek között a nagy egyensúlytalanságokkal küzdő Argentínát, Brazíliát, Oroszországot és Törökországot emeli ki az elemzés.

Hasonlóan kedvezőtlen lehet a fejlett országok nem összehangolt monetáris politikája, vagyis, ha például az eurózónában és Japánban folytatódik a lazítás, míg az USA és Nagy-Britannia szigorít - ez a főbb devizák árfolyamában jelentősebb kilengést eredményezhet, ami a jelentős devizakitettséggel rendelkező sérülékeny országokban okozhatnak problémát.

Az IMF ugyanakkor rámutat: a monetáris politika normalizálódásából közvetkező hatások országonként különböző mértékűek lehetnek. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a relatíve erős fundamentumokkal (alacsony infláció, magasabb folyó fizetési mérleg egyenleg és devizatartalék, valamint mélyebb pénzpiac) rendelkező gazdaságok eredményesebben tudják az ennek nyomán megemelkedő kamatok hatásait kezelni.

Kezelni kellene a problémákat

A fejlett gazdaságok esetében az IMF úgy véli, hogy a monetáris politikák normalizálódása révén esetlegesen bekövetkező eszközár-megugrások, vagy az intézkedések szándékának piaci félreértelmezéséből fakadó pénzpiaci aggodalmak jól tervezett, világos jegybanki kommunikációval elkerülhetőek. Azoknak a fejlett gazdaságoknak viszont, amelyek érzékenyek lehetnek a negatív tovagyűrűző hatásokra, miután az alacsony infláció és a korlátozott konvencionális monetáris politikai mozgástér adott, lépéseket kell tenniük a kockázat kezelése érdekében és a cél közelébe emelni az inflációt.

A feltörekvő gazdaságok esetében az IMF megjegyzi, hogy a középtávú növekedés javítása érdekében fontos lenne a strukturális reformok végrehajtása. Bár a nemzeti prioritások különböznek, a Valutaalap szerint ezen gazdaságokban a kockázatok csökkentése érdekében úgy általában szükséges az infrastruktúra fejlesztése - főleg a közlekedés és villamos energia terén -, a képzések, a versenyképesség és az üzleti környezet javítása, valamint a fundamentumok megerősítése.

A Valutaalap a fejlett és feltörekvő gazdaságok közötti együttműködést is szorgalmazza a tovagyűrűző hatások és azok visszahatásának menedzselése érdekében. A fejlett gazdaságoknak fel kell készülniük a gyors reakcióra, ha a feltörekvők tovább lassulnak - figyelmeztet az IMF elemzése.