Egy pillanatra úgy tűnhetett, megváltozott a csehek hosszú ideje óta tartó elzárkózása az eurózónába való belépés elől. A cseh miniszterelnök, Bohuslav Sobotka ugyanis nemrég olyan kijelentést tett, amely szerint itt az ideje, az országnak végre be kellene vezetnie az eurót.

A nagy fordulat azonban csak a látszat, hiszen pártjának, a Cseh Szociáldemokrata Pártnak kevés esélye van az októberben esedékes választásokon, s a valószínű kormányalakító erők változatlanul elvetik az eurózónához való csatlakozás lehetőségét - írja összefoglaló elemzésében a Bloomberg.

Kapcsolódó

Sobotka megnyilvánulása az elemzés szerint ismét csak rávilágított az euró igencsak felemás megítélésére a régióban. E szerint azok a szegényebb országok, akik kevésbé állnak készen bevezetésére, teljes mellszélességgel kiállnak mellette. Eközben azok, akik nyugodtan megkezdhetnék a csatlakozást, egyre csak halasztják azt.

Menekülés a kétsebességes Európa elől

Románia és Bulgária részéről is érkezett olyan jelzés az elmúlt hetekben, hogy szükségesnek tartják a közös európai deviza minél előbbi bevezetését. Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök bejelentette, hogy országa elsődleges prioritásai között szerepel az euró bevezetése, s ezért minél hamarabb be szeretnének lépni az euró előszobájaként szolgáló ERM-II árfolyamrendszerbe.

A bolgár kormányfő ehhez európai lobbikörútján komoly támogatókat is szerzett, mind Angela Merkel német kancellár, mind a frissen megválasztott francia elnök, Emmanuel Macron támogatásáról biztosította a bolgár terveket.

Amellett, hogy Bulgária jelenleg teljesítené az árfolyamrendszerbe való belépés kritériumait, az igyekezet másnak is köszönhető. Elemzők szerint ugyanis Macron megválasztása óta komolyan nőtt ez esélye a kétsebességes integrációnak az Európai Unión belül, s itt "az aki kimarad, az lemarad" elv is érvényesülhet. Azaz, ha valaki nem tud az integráció elmélyítésén dolgozó magországok csoportjába kerülni, akkor az akár kevesebb forrásra is számíthat a közös költségvetésből. Az eurót használó országok azonban nagyobb eséllyel maradnak az integrációt elmélyítő csoportban.

A múlt héten Liviu Vojnea, a román jegybank elnökhelyettese nyilatkozta azt, országának nincs más választása, mint az euró bevezetése. A 2004 óta az Európai Unióhoz csatlakozott 11 volt kommunista ország közül jelenleg öt használ eurót, Szlovénia, Szlovákia, Észtország, Litvánia és Lettország - emlékeztet az anyag.

Akik nem szeretnék

Az euró bevezetésével nem túl lelkesek eközben a régió legnagyobb lélekszámú országában, Lengyelországban. A kormányzó Jog és Igazságosság Párt részéről márciusban hangzott el a kijelentést, amely szerint a következő 10-20 évben nem tervezik a közös deviza bevezetését, mivel az szerintük az ország önálló döntéshozatali lehetőségeinek további szűkítését jelentené, s az országot a perifériára szorítaná.

A Bloomberg emlékeztet arra, hogy Orbán Viktor kormányának az az álláspontja a magyar euróval kapcsolatban, a magyar gazdaságnak versenyképesebbé kéne válnia előbb a negatív hatások elkerülése érdekében.

Hagyják őket békén

A csehek hasonló ellenállnak az eurózóna csábításának. Annak ellenére, hogy a cseh gazdaság exportpiacai közül a legjelentősebbek eurót használnak - Németország, Ausztria és Szlovákia - a cseh politikusokat a hideg rázza a gondolattól, hogy esetleg be kellene szállniuk például Görögország megmentésébe. Ráadásul ez a vélemény találkozik a választói akarattal is: az Eurobarometer felmérése szerint a csehek 72 százaléka ellenzi az euró bevezetését, ez az Unióban a legmagasabb arány.

A cseh korona egyébként nagyjából 20 százalékkal értékelődött fel az euróval szemben a közös deviza megszületése óta, idén 3 százalékkal drágult azzal szemben.

Nem oda Buda vagyis Prága

Egyébként Csehországban még a többi szociáldemokrata is óvatosabban fogalmaz az euróval kapcsolatban, mint a jelenlegi miniszterelnök. A párt legvalószínűbb miniszterelnök jelöltje, Lubomir Zaoralek szerint ha sikerülne a bérszínvonal emelkedését elérni, s a mostaninál is erősebb lenne a korona, akkor talán kedvezőbbek lennének a feltételek a csatlakozáshoz.

Nagyjából hasonlóan vélekedik Jirí Rusnok, a prágai jegybank elnöke. Szerinte a csehek készek belépni az eurózónába, ugyanakkor ahhoz, hogy ez megtörténhessen csökkennie kell a két ország közti jövedelemkülönbségeknek. Ugyanakkor tartózkodik attól, hogy belépési céldátumot adjon.

Az őszi választások esélyese a kormányból nemrég kiebrudalt milliárdos, Andrej Babis ANO mozgalma a közvélemény-kutatások szerint a szavazatok 30 százalékát kapnák, ha most lennének a választások, miközben ellenfeleik ennek felére sem számíthatnak.

Babis - akinek vegyipari és médiavállalkozásokból álló cégbirodalmát hárommilliárd euróra értékeli a Forbes - nem kertel. Szerinte mindenki tudja, hogy az euróövezet csődben van. Meg akarom tartani a koronát és a független nemzeti bankot! Nem akarok még egy ügyet, amelyben Brüsszellel kell bajlódni - fogalmazott a Bloombergnek nyilatkozva.

Jön a visszautasíthatatlan ajánlat?

Az elmúlt időszakban több sajtóhír is megjelent arról, hogy a még nem eurózóna tagoknak 2025-ig be kellene vezetniük a közös európai pénzt. A Bruxinfo uniós forrásoktól úgy értesült, hogy nem létezik ilyen terv - sem határidők, sem mechanizmusok -, ezek a sajtóértesülések félreértésen alapulnak. Egy magas rangú illetékes a brüsszeli portálnak azt mondta, a hír alapjául szolgáló idézett bizalmas megbeszélésen nem a valutaunió kibővítéséről, hanem a gazdasági és monetáris unió régóta napirenden lévő kiteljesítéséről, mélyítéséről volt szó. A Bruxinfo szerint a kiteljesítés szó angol megfelelőjét értelmezték úgy, mintha az az eurótagok létszámának növelésére vonatkozott volna.