BUX
38756

Komoly változásokat hozhat az ősz

Súlyos gondokat hozhat az ősz a kelet-közép-európai régióban: Bulgáriában biztosan előrehozott választások lesznek, és már a lengyel kormányfő sem zárja ki ezt a lehetőséget saját hazájában. Az elkopott politikai elitek miatt a gazdaságnak kárt okozó patthelyezetek alakulhatnak ki.

Napi.hu, 2014. június 20. péntek, 18:16

Nem ígérnek egyértelmű kormányzóképes többséget a közvélemény-kutatások sem Bulgáriában, sem Lengyelországban, miközben az előbbi országban biztosan előrehozott választásokat tartanak szeptemberben vagy októberben, az utóbbiban pedig egyre nő az esélye a kormány bukásának. A balkáni országban a kisebbik koalíciós partner, a muzulmán közösséget képviselő DPS vonta meg a támogatását a kormánytól, miután a vezető kormánypárt, a szocialista BSP leszerepelt az európai parlamenti választáson.

A pártok megállapodásának megfelelően Plamen Oresharski miniszterelnök, aki alig egy éve vette át az ország irányítását, heteken belül lemond, majd az államfő szakértői kormányt nevez ki. Oresharski rekordot döntött a hitelesség elvesztésének gyorsaságában: néhány héttel kinevezése után egy korrupcióval vádolt médiamágnást jelölt a titkosszolgálat élére. Az illető ugyan a népfelháborodás hatására visszalépett, de a kormány sorsa már akkor megpecsételődött.

Egyéves bénázás

Bulgáriában 2,1 százalékos GDP-növekedés várható 2014-ben majd évente átlag háromszázalékos plusz 2015 és 2018 között - idézte a Financial Times az Economist Intelligence Unit kutatóintézet adatait. Ez nem rossz európai összehasonlításban, de sehol sincs az ezredforduló utáni évek tempójához képest. A külföldi beruházók bizalma az ország iránt mélyponton van - mondják helyi szakértők, ami erősen hozzájárul a stagnálás közeli állapothoz. Ez nem fog változni a választások előtt.

Oresharski megütközött az Európai Bizottsággal is, mivel az ukrán válság kitörése után sem álltak le az orosz Déli Áramlat gázvezeték bulgáriai szakaszának előkészületei. Brüsszel akkor vesztette el a türelmét, amikor a vezetékfektetéshez szükséges uniós engedélyek kiadását úgy akarták megkerülni, hogy a vezetéket átkeresztelték "rendszerösszekötőnek".

Kiszámíthatatlan eredmények

A pártok közül a formálisan jobb-közép politikai erőnek minősülő GERB áll a legjobban, amely a szavazatok 30 százalékát kapta az európai parlamenti választásokon. Ezt a pártot Bojko Boriszov vezeti, aki a drasztikusan megemelt háztartási energiaárak miatt kirobbant tavaly tavaszi tüntetések nyomán mondott le. A BSP 19 százalékot kapott.

Ezért a GERB-nek, ha nyer, sok elődjéhez hasonlóan a kirobbanthatatlan szavazói bázissal rendelkező muzulmán közösség pártjához kell fordulnia a kormányalakításhoz szükséges támogatásért. Ugyanakkor az elmúlt időszakban több új jobboldali párt is alakult, ami bizonytalanná teszi a választások eredményét. Az elmúlt két évtized korrupciós botrányokban megkopott elitjét gyűlölő választók akarata ugyanis új helyzetet teremthet a bolgár politikában.

Visszalopakodik a baloldal?

Ugyanez lenne a helyzet Lengyelországban is, ha a jegybankelnök lehallgatási botránya végül előrehozott választásokat eredményezne. Egy titokban rögzített hangfelvétel szerint tavaly nyáron Marek Belka a kormányt segítő monetáris lépéseket ígért a jövő évi választások előtt, ha lecserélik a szerinte alkalmatlan pénzügyminisztert. Az utóbbi poszton 2013 őszén személycsere történt. Legutóbbi nyilatkozatában Donald Tusk kormányfő sem zárta ki az előrehozott választások megtartását, pedig eddig igyekezet elhárítani a botrány következményeit.

A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a legnagyobb ellenzéki párt, a radikális jobboldali Jog és Igazságosság 32 százalékon áll, Tusk jobb-közép Civil Platformja a szavazatok 25 százalékát kapná, a posztkommunista Baloldali Szövetség tíz százalékos támogatottságot tudhat maga mögött, míg a nemrégen alakult populista lebertáriánus Új Jobboldalnak nyolc százaléka van - idézte az adatokat a Wall Street Journal. Így vagy a Jog és Igazságosság alakíthatna kisebbségi kormány az Új Jobboldal csendes támogatásával, vagy a Civil Platform a posztkommunistákkal összefogva.

Update
Nem előrehozott választások kiírásával oldaná meg a lengyel belpolitikai válságot a Jog és Igazságosság (PiS), hanem konstruktív bizalmatlansági szavazásról szeretne tárgyalni a többi ellenzéki párttal - jelentette be pénteken a PiS parlamenti csoportjának vezetője. Mariusz Blaszczak, a PiS parlamenti csoportjának vezetője a többi ellenzéki párt parlamenti csoportjainak vezetőihez fordult azzal a javaslattal, hogy hétfőn tárgyaljanak a párt által javasolt indítvány lehetőségéről. Blaszczak úgy véli: "A Bartlomiej Sienkiewicz belügyminiszter és Marek Belka jegybanki elnök közötti lehallgatott beszélgetések és a Donald Tusk miniszterelnöknek alárendelt belbiztonsági szolgálat későbbi lépései (...) olyan jellegűek, hogy a jelenlegi kormány további működése nyilvánvaló veszélyt jelent az állam belső biztonságára és Lengyelország demokratikus elveinek minőségére." Blaszczak szerint a közzétett beszélgetések az állami intézmények olyan beteges állapotáról tanúskodnak, melyben az előrehozott parlamenti választások tisztességes lebonyolítása is kérdéses. Ezért a PiS a konstruktív bizalmatlansági indítvány útján egy szakértői kormány összeállítását szeretné kezdeményezni. Lengyelországban a konstruktív bizalmatlansági indítvány a miniszterelnök-jelölt személyének a megnevezésével, egyszerű parlamenti többséggel szavazható meg, ez legalább 231 voksot jelent. A szavazást akkor tartják meg, ha legalább 46 képviselő kezdeményezi.