Komoly veszélyre figyelmeztet az IMF

Az eurózóna államainak kötvénypiacain megfigyelhető örvendetes hozamcsökkenés átmeneti lehet, ami újabb érv amellett, hogy a gazdaság növekedésének fellendítése érdekében feltámasszák a korábban elátkozott tőkeáttételes hiteleket - derül ki az IMF egyik vezető tisztviselőjének szavaiból.
Napi.hu, 2014. május 7. szerda, 19:14

Jelentősen emelkedett a befektetők optimizmusa az eurózóna gazdaságának talpra állásával kapcsolatban, alig két évvel azután, hogy a közös devizát az összeomlás réme fenyegette. A jó hangulat odavezetett, hogy hatalmasat nőtt az eurózónás államkötvények árfolyama, a hozamok pedig olyan mélységekbe süllyedtek, amelyek alapján a piacok azt feltételezik, hogy az eurózóna gazdasága zökkenőmentesen térhet vissza a normális állapotba. Ez azonban veszélyeket rejt magában - nyilatkozta a Financial Timesnak José Vinals, az IMF monetáris és tőkepiaci osztályának igazgatója.

Még az adósságválság legnagyobb vesztese, Görögország is kevesebb mint ötszázalékos hozammal bocsátott ki ötéves kötvényeket hárommilliárd euró értékben. Vinals szerint ez ugyan kiváló hír, ha arra koncentrálunk, hogy Athén évek óta először képes volt forráshoz jutni a szabadpiacon. Ugyanakkor hiba lenne, ha akár a görög vezetők, akár más országok irányítói elbizakodottá válnának. Jelenleg ugyanis sokfelé vagyunk szemtanúi annak a jelenségnek, amelyet leginkább a tökéletesség árazásának lehetne nevezni. Azaz a mostani árazás azt tükrözi, hogy a jövőben minden a lehető legjobban fog alakulni.

Jön az USA

Ez azonban koránt sincs így - van helye a drágulásnak, ha a kedvező feltételek megváltoznak. A szakember úgy véli, hogy amint az USA-ban növekedni kezdenek a hitelköltségek, azonnal emelkedő pályára kerülnek az eurózóna államainak tízéves kötvényhozamai (azaz csökkenni fog az ezek iránti a kereslet) is.  Erre pedig szerinte jó esély van: már a Fed "taperingje" (azaz, pénznyomtatása, az eszközvásárlások ütemének csökkentése) az egész zónában felfelé fogja nyomni a hosszabb hozamokat.

Hiába jelentette ki az Európai Központi Bank (ECB) többször is, hogy az eurókamatok ultraalacsonyak maradhatnak akár hosszabb időtávon is, ez csak a rövidebb lejáratú hozamokra lesz hatással. A történelmi példák azt mutatják, hogy ha az USA-ban lényegesen nőnek a hosszú távú hitelköltségek, akkor ezt a világ minden táján - de különösen a fejlett európai országokban - is követi a hitelek ára.

Elhúzódó stagnálás

Egy az Európai Bizottság és az ECB rendezésében tartott múlt heti konferencián Vinals elismételte főnöke, Christine Lagarde, az IMF igazgatója figyelmeztetését, miszerint az európai jegybanknak sürgősen tennie kell valamit a túlságosan alacsony infláció ellen. Enélkül ugyanis a közgazdászok körében elhúzódó stagnálásnak (secular stagnation) nevezett jelentség kialakulása fenyeget. Ez egy összetett jelenség, amely azzal indul, hogy a viszonylag magas egy főre eső jövedelmek miatt a megtakarítások aránya meghaladhatja a hosszabb távú - az infrastruktúra fejlesztésére, az oktatásra fordítható - befektetések arányát.

Ezek hiánya aláássa a hosszú távú növekedés lehetőségét, ami visszahatva az egy főre eső jövedelmek csökkenéséhez vezet. Ennek eredményeként viszont visszaeshetnek a megtakarítások, ami tovább mérsékelheti a befektetési lehetőségeket. Ez végül GDP-növekedés leállásába torkollik. Az elhúzódó stagnálással fenyegetett piacgazdaságokban a fogyasztók vonzóbb kamatokat ígérő külföldi országokba vihetik a pénzüket, ami valutájuk leértékeléséhez vezet. Ez jót tehet az exportnak, már ha van mit exportálni. Az lassú európai növekedést egyes elemzők már elhúzódó stagnálásnak tartják, amely az erősebb országokból, főként Németországból indul ki.

Vállaljunk kockázatot

Vinals szerint mindenképpen el kell kerülni azt a csapdát, amit az alacsony infláció és a minimális gazdasági növekedés összetalálkozása okoz. Ennek egyik eszköze, hogy a kormányoknak az utóbbit ellensúlyozó reformokat kell végrehajtaniuk. Emellett csatlakozott azokhoz, akik egyetértenek azzal, hogy vissza kell térni kockázatos tőkeáttételes hitelekhez, amelyek elterjedését a pénzügyi válság egyik fő okának tarják. (Ezek olyan hitelek, amelyek fedezete - szemben a jelzálogkölcsönökkel - nem ingatlan, hanem valamilyen további pénzügyi eszköz, hitel, lízing vagy más követelés.)

Az IMF szakértője a kis- és középvállalatok gyenge hitelezését tartja az egyik legnagyobb bajnak. Ezen segíthetnek a korábbinál "biztonságosabb" tőkeáttételes hitelek. Olaszországban, Portugáliában és Spanyolországban számos cég küszködik kölcsönei törlesztésével. Ez nem csupán a bankoknak jelent gondot, hanem a gazdaság egészének, mivel lefékezi a befektetéseket és a munkahelyteremtést. Vinals helyénvalónak tartja, ha a kormányok egy ponton beavatkoznak az ilyen hitelek átütemezéséről folyó egyeztetésekbe a cégek és a bankok között.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

jobbajobb, 2014.05.07 20:13

..".újabb érv amellett, hogy a gazdaság növekedésének fellendítése érdekében feltámasszák a korábban elátkozott tőkeáttételes hiteleket..."


..hahahaha..,megint a kufárok akarnak trükközni ,beborítani a Világot mindenféle baromsággal ..,tényleg meddig hagyja ezt a sötét emberiség ?...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html