Görögországnak egyszerűen nincs forrása arra, hogy kifizesse az IMF-nek azt az 1,6 milliárd eurót, amelyet júniusban kellene törlesztenie - jelentette ki a görög Mega TV-nek adott interjújában a kormánykoalíció nagyobbik pártja, a radikális baloldali Sziriza keményvonalas szárnyához tartozó Nikosz Vucisz belügyminiszter. A német Spiegel Online korábbi tudósítása szerint ugyan Vucisz már április 1-jén is arról beszélt, hogy el kell halasztani az április 9-ei törlesztést, amelyet a kormány végül átutalt a Valutalapnak, ám a BBC szerint komolyan kell venni a belügyminisztert. Az athéni kormányon belül a nem a tárcája határozza meg a befolyását.

Elég jól tartjuk magunkat ahhoz képest, hogy nem tudunk hitelt felvenni a kötvénypiacokról - jelentette ki a hét végén Jánisz Varufakisz pénzügyminiszter, aki a BBC-nek adott interjút. Egy ponton viszont nem leszünk képesek talpon maradni - tette hozzá kevésbé konkrétan jelezve a történet végét, mint kollégája. Az athéni kormánynak pénteken kell kifizetnie a nyugdíjakat és a közalkalmazotti béreket, majd rá egy hétre kell átutalnia több mint 300 millió euró törlesztést az IMF-nek.

Kinél is van a labda?

Varufakisz szerint a tárgyalásokon eljutottak a kompromisszum háromnegyedéig, a maradék kipótlása a másik félen múlik. A pénzügyminiszter szavainak súlyát némileg csökkenti, hogy a BBC szakkommentátora szerint a háttérbe toltak: az EU-ECB-IMF trojkával folytatott tárgyalásokon minden döntést Alekszisz Ciprasz kormányfő hagy jóvá. Ciprasz egy nappal beosztottja nyilatkozata előtt leszögezte, hogy nem hajlandók egyetlen további megszorítást sem elfogadni a hitelezők pénzéért cserébe.

Az athéni ekathimerini.com hírportál úgy tudja, hogy az áfa és a nyugdíjrendszer ügyében akadtak el a tárgyalások. A görögök továbbra is kétkulcsos általános forgalmi adót javasolnak, 10 és 23 százalékos sávval, míg a donorok három kulcsban, 7, 14, 23 gondolkodnak. Ebből az adófajtából fél-egymilliárd euró pluszbevétel érkezhet a görög költségvetésbe 2015-ben - nyilván nem mindegy, melyik határhoz lenne közelebb az összeg. Ugyanakkor a forgalmi adó, amit mindenkinek meg kell fizetnie, a szegényeket terheli jobban.

A nyugdíjreformmal kapcsolatban a görög kormány késznek mutatkozik arra, hogy feladja az előrehozott nyugdíjazás lehetőségét, amellyel sok görög élt az elmúlt években. A hitelezők ugyanakkor ragaszkodnak az úgynevezett nulla deficit szabályhoz, ami azt jelenti, hogy a nyugdíjakat a nyugdíjjárulékokból kell finanszírozni, az állam nem pótolhatja ki a nyugdíjalapon tátongó lyukakat.

Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter eközben - Ciprasz megjegyzését ellenpontozva - sokadszor újra leszögezte, hogy Berlin szerint ahhoz járultak hozzá a donorok február végén, hogy az athéni kormány lezárja az előzőt EU-IMF második hitelprogramját, mégpedig lényegében a korábbi feltételek szerint. Szerinte a görögöknél van a labda, miután nem teljesítik a vállalásaikat.

Jó tanácsok

Az athéni kormánypárt keményvonalasai eközben azt javasolják, hogy hagyják csődbe menni az országot. Inkább ezt választanák, mint hogy elmozduljanak pártjuk választási ígéretétől, miszerint véget vetnek a megszorításoknak. Nekik az sem volna nagy ár ezért, hogy Görögország kihullana az eurózónából.

Varufakisszal biztosan nem konzultáltak erről, a pénzügyminiszter ugyanis katasztrófának tartja ezt a forgatókönyvet. Szerinte ha egyszer egy ország bekerül egy monetáris unióba, majd kiesik onnan, az mindenkire végzetes csapást mérne. A görög szociális rendszernek azonnal vége lenne, de ezzel egyidejűleg az eurózóna is elindulna a széthullás útján.

A helyzet megítélésének nehézségét mutatja,hogy Alan Greenspan a Fed volt elnöke Varufakisszal ért egyet, míg a tőzsdegurunak tartott Warren Buffett szerint az euró stabilabban állhatna lábra Görögország nélkül.

A jó tanácsokban a Reuters megy a legmesszebbre, amely szerint valamikor júliusban rendkívüli parlamenti választásokat kellene tartani Görögországban. Ez lehetővé tenné a miniszterelnöknek, hogy - a képviselőjelöltek megfelelő megválasztásával - megszabaduljon pártja keményvonalasaitól. Az új kormány hitelesebb lehetne elődjénél a donorok szemében, amelyek így számíthatnának arra, hogy a görögök megtartják az ígéreteiket. Ez azért lenne fontos, mert az eurótagállamok parlamentjeinek hozzá kellene járulniuk több tíz milliárd euró új kölcsönhöz, a harmadik görög hitelcsomaghoz, amely nélkül az ország eltűnik a pénzügyi összeomlás romjai alatt.